Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-135

196 Az országgyűlés képviselőházának pionírja a magyar revizió gondolatának. Hogy azonban ebben a revíziós küzdelemben és ál­talában az anyaországnak a külfölddel szem­ben való elhelyezkedésében segítségünkre tud­janak lenni, ehhez szükséges, hogy ezekkel a hatalmas, künn élő tömegekkel mi olyan kap­csolatokat tudjunk teremteni, amely kapcsola­tok azután számukra megfelelő útbaigazításo­kat adnak, hogy ők tudják magukat mihez tartani a maguk akciói során, mert a tény ma az, hogy igen-igen kevés kapcsolat és igen­igen kevés lehetőség van arra, hogy ezeket az útbaigazításokat a kint élő magyarságnak megadhassuk. T. Ház! A külföldön élő magyarság és a hazai magyarság között való kapcsolat ápolá­sára 1929-ben, tehát hét évvel ezelőtt, megala­kult a külföldön élő magyarok világkongresz­szusa. r Ennek a .világkongresszusnak van egy állandó szervezeti irodája itt Budapesten, amely Perényi Zsigmond báró elnöklete alatt működik és részben a külügy-, a belügy- és a kultuszminisztérium, valamint jelentős rész­ben a magyar társadalom támogatásával is igyekszik a külföldi magyarokat istápolni és őket a magyar ügy szolgálatába állítani. En­nek a kis •szervezeti irodának azonban olyan csekélyek az anyagi lehetőségei, hogy súlyos és fontos feladatának nem tud megfelelni kel­lőképpen, amit bizonyítani és könnyen elhihe­tővé tudok tenni azzal, ha elmondom, hogy ez az iroda mindössze 12.000 pengő évi költségve­téssel rendelkezik s ha még hozzáteszem azt, hogy például Budapest székesfőváros ebből a 12.000 pengőből 600 pengővel járul hozzá az iroda fenntartásához és működéséhez, akkor mindenki be fogja látni azt, hogy ilyen össze­gekkel ilyen fontos kérdést, ilyen propagan­disztikus ügyet kellőképpen és eredményesen szolgálni nem lehet. Ez az iroda azonban hét­éves gyakorlata alatt mégis, emellett a szerény anyagi lehetőség mellett is, jelentős és le nem becsülhető munkát végzett. (Ügy van! Ügy van!) A helyzet az, hogy ez az iroda pontosan tudja, hogy hol, hogyan és miképpen kellene a külföldi magyarok istápolására sietni, csak éppen az anyagi lehetősége nincs meg arra, hogy ezt az istápolást azután tényleg nyújt­hassa is. Tudja, hogy szerte a világon ihol tö­mörültek egyesületekbe a magyarok és 1500 ilyen egyesülettel tart fenn összeköttetést. Is­meri a külföldi magyarok mintegy 70 magyar­nyelvű újságját, amelyek kiadóhivatalai kül­dözgetnek is ide tiszteletpéldányokat az irodá­nak és ezekből becses információkat szerez a szervezeti iroda. Tudja, hogy hol, melyik és milyen állásban levő külföldi magyar tehetne a magyar ügynek szolgálatokat, ami igen je­lentős nyilvántartás és fontos segédeszköz ak­kor, ha innen, belföldről akarunk komoly pro­pagandát csinálni, azonban nincs módjában minden egyesületet innen a belföldről megfe­lelő szellemi termékeikkel, könyvekkel, újságok­kal ellátni, mert ehhez azután már nincs meg az anyagi lehetősége. így is azonban — mint az adatok bizonyítják — több, mint tízezer azoknak a könyveknek a száma, amelyeket ki­küldött és több, mint 80 magyar újságot járat a külföldi magyar egyesületek számára. Mindenesetre meg kell állapítanunk azt, hogy ez a szervezeti iroda odakint a külföldön sokkal nagyobb ismeretségnek örvend, mint idebenn az anyaországban. Működéséről, ha külföldi magyarokkal érintkezünk, sokkal töb­bet és sokkal több jót hallunk, mint amennyit 135. ülése 1936 május 26-án, kedden. | erről az irodáról egyáltalában az anyaország­ban tudnak. Hogy pedig ez milyen fontos, azt tudjuk abból, hogy minden olyan nemzet, melynek az anyagi lehetősége csak a legcsekélyebb mér­tékben is megvan, erre a célra jelentős áldo­zatokat hoz. Eá kell mutatnom a német és olasz kivándorlottakat ^istápoló hatalmas szer­vezetekre, amelyek világhírűek. Köztudomású, hogy ez a két ország állandó kapcsolatot tart fenn külföldön élő fiaival éppen úgy, mintha lengyelek hasonló szervezetei is, viszont pél­dául a külföldön levő cseh szervezetekről na­gyon jól tudjuk, hogy ezek annakidején milyen hatalmas propagandisztikus eszközt jelentettek a cseh állam későbbi megalakulása szempont­jából, hiszen a híres pittsburgi egyezmény is a külföldön élő csehek erős összetartásának az eredményei T. Ház! A magyarok világkongresszusának szervezeti irodája megalakulása után [megtar­totta a magyarok első világkongresszusát és akkor kimondták, hogy öt esztendő múlva meg­tartják a második világkongresszust. Az ese­dékesség időpontja óta két esztendő múlt el és ezt a második világkongresszust az iroda már nem tudta megrendezni a megfelelői anyagi eszközök hiányában. (Kun Béla: Elég sajnos!) Elég sajnos; éppen ezért voltam bátor ezt a kérdést a tisztelt Ház elé hozni, hogy a kor­mányzat figyelmét erre felhívjam. (Dinnyés Lajos: Nagyon helyes! Sajnos, nagyon kevesen vagyunk, akik hallgatjuk!) Fontos ez a kér­dés, mert nemcsak azokról a 'külföldi magya­rokról van szó, akik annakidején kivándorol­tak és akik évtizedek óta kint élnek, nemcsak az ezekkel való kapcsolatok fenntartásáról van itt szó, bainem szó van a külföldön élő magya­rok gyermekeiről, unokáiról, arról a második és harmadik generációról, amely már külföl­dön született és abban az idegen környezetben már neon tudja megtalálni, nem is találhatja meg a közvetlen kapcsolatot a maga magyar­ságával, ezeknél tehát fokozottabb szükség van arra, hogy lehetőséget nyújtsunk a magunk magyarságának felébresztésére. (Ügy van! Ügy van!) Ez a második és harmadik generá­ció, amely a kinti iskolákat járja, lassan el­felejti anyanyelvét, történelmünket nem is­meri, az ó-hazával való kapcsolata tehát tel­jesen elhalványodik és a szülők halálával ta­lán meg is szűnik. Ez a réteg, ez^ a második, harmadik és az laizt követő generációk tehát menthetetlenül elvesznek a magyarság: szá­mára, aminek mérhetetlen erkölcsi kárát azt hiszem ecsetelni felesleges. Mindenesetre érdekes az, hogy a magyarok világkongresszusának hét éves munkájia ered­ményekép az amerikai második generáció meg­mozdult és iaz utóbbi években erősebb társa­dalmi életről is tesz tanúbizonyságot. Fel kell tehát építenünk a hidat az ó- és az új-hazai magyar ifjúság között nekünk is, egyházakkal, tanítókkal, kulturális, szociális és a leginkább figyelembeveendő sportintézmények megszer­vezésével, erős és megbízható külföldi magyar sajtó támogatásával. Nem kétséges, hogy a hét éves eddigi munkával és az ezutáni mun­kával a 2*5 millió magyar testvért a magyar­ság számára meg tudjuk tartani és meg tudjuk menteni. A magyarok világkongresszusánaík szerve­zeti irodája egyébként a maga tevékenysége során figyelemreméltó mozzanatként regiszt-

Next

/
Thumbnails
Contents