Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-134

Az országgyűlés képviselőházának 1 lyek. De tudom, hogy ennek oka nem a jőszándék és az akarat hiánya, hanem, az ország nehéz pénzügyi helyzete. Éppen azéirt meg kell állapítanom a,zt is, hogy az ország pénzügyi helyzetének megjavulásával ezeknek a kérdéseknek tényleges (megoldására a költségvetésben nagyobb dotációval kell hozzájárulni. Különösen a munkanélküliség és a szegénykérdés az a két kérdés, amelyről azt tartom, hogy a jövőben fokozott gondoskodásunk tárgyai kell, hogy legyenek. En nagyon jól tudom, hogy ennek a két kérdésnek »megoldása az igen t. belügyminiszter úr programmjába fel van véve és a t. kormánynak s a belügyminiszter úrnak is megvannak az elgondolásai -a megoldást illetőleg. En csak két dolgot kérek a miniszter úrtól. Az egyik az, hogy a munkaalkalmak teremtése akként osztassák szét az ország különböző vidékei szerint, hogy mindenüvé jusson munka. A másik pedig az, hogy az olyan" kis- és nagyközségekben, ahol kicsiny az intelligencia és még kisebb az áldozatkészség, ott a szegényügyre, amely a törvény értelmében különben is községi feladat kell, hogy legyen, a községek költségvetésébe olyan öszszeg* állíttassák he, amely elegendő azon községek munkaképtelen nyomorékjainak ellátásra. (Helyeslés jobbfelől.) Egyáltalában kívánatosnak tartanám, ha az igen t. belügyminiszter úr utasítaná^ a községi költségvetések ellenőrzéséire, illetőleg^ felülvizsgálatára kiküldött tárcaközi bizottságot arra, hogy a vörös ceruzával ne olyan szigorúan bánjon, akár a hivatali létszám felemeléséről, akár pedig oly intézmények létesítéséről van szó, amelyekre elsőrendű szüksége van annak a községnek. Méltóztassék elhinni, hogy a túlzott takarékosság éppen az ellenkező hatást éri el: megakadályozza, a községeket fejlődésükben és a községek lakosságának legelemibb érdeekit sem tudják így megfelelően kielégíteni. Az igen t. belügyminiszter úr figyelmét szeretném felhívni a kis- és nagyközségek hitelének kérdésére. Ma ugyanis mi a helyzet ezen a téren? A helyzet az, hogy bármilyen fontos kiadásokra van is szükségük a községeknek, a nagybankoktól egyáltalában nem, a kisbankoktól pedig csak elvétve kapnak pénzt, de csak akkor, ha a községi váltó mellé egy olyan váltót nyújtanak be jómódú községi lakosok, amelyet a pesti nagybankok forgatásra, elfogadnak. (Ügy van! jobbfelől.) E lehetetlen helyzetben sokszor megtörténik az, hogy a felső hatóságok, mondjuk, a miniszter úr által elrendelt ezt, vagy azt a létesítményt hitel hiányában nem képesek létesíteni, ezáltal a legfelsőbb rendelkezést nem hajthatják végre. De sokszor a községi lakosok is igen nagy károsodást szenvednek minden tekintetben. Azt hiszem, hogy az igen t. belügyminiszter úr meg fogja találni az alkalmat arra, hogy a pénzügyminiszter úrral egyetértésben ezt a kérdést igyekezni fog olyan mederben 'megoldani, hogy a községek legszükségesebb hiteligényei kielégíttessenek. (Helyeslés jobbfelől.) Még csak egészen röviden szeretnék szólani a közigazgatás egyszerűsítéséről, racionalizálásáról. Megnyugvással állapítom meg azt, r hogy ennek előkészítésére újból he van állítva a költségvetésbe egy bizonyos összeg, de az igazat megvallva,, azt szeretném, ha ezt a tételt már nem látnám a költségvetésben, ^ hanem az erre vonatkozó javaslatokat látnám a S4. ülése 1936 május 25-én, hétfőn. 153 Ház előtt. {Helyeslés bal felől.) Mert nemcsak a közigazgatás olcsóbbátétele és gyorsítása szempontjából volna szükség reformálásra, hanem szükség volna különösen a községi adminisztráció reformálására is, amelynek keretében meg volna oldható a jegyzők minősítése, a jegyzői állás preeiziroaása, {Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) a községi költségvetések összeállításának egészséges, új alapokra való helyezése és még igazán sok olyan kérdés, amelyek belevágnak jóformán már a lakosság mindennapi érdekeibe, , de amely kérdések részletezése már túlhaladja mai felszólalásom keretét. (Halljuk! Halljuk! half elől.) En hízom az igen t.. miniszter úrban, hogy ezekkel a javaslatokkal ds minél előbb a Ház elé fog állani» A tárca költségvetését általánosságiban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk 'éljenzés és taps jobbfelől és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Csoór Lajos! Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Előttem szólott igen t. képviselőtársam egy 30 vagy 35 éves köziigazgatási múltra hivatkozott és ennek a közigazgatási múltnak tapasztalatai alapján mint közigazgatási ember adott elő egyes gyakorlati kérdéseket. En mint közigazgatott egyén, azt mondom, hogy mindaz,, amit a képviselő úr mint közigazgatási ember előadott, nagyon helyes, nagyon kívánatos és teljes mértékben beleillik ennek a költségvetésnek tárgyalásába; én nem is tehetek mást, mint folytatom majd azt a sorozatot, amelyet mélyen t. kép visel»társain meg, kezdett. Egyedül, abban nem érthetek vele egyet, hogy ő előadásának 'befejezéséül a költségvetést elfogadja, mert én nem vagyok abban a helyzetben, hogy a költségvetést elfogadjam. Ezt most mondom előre, mert legutóbbi felszólalásom alkalmával is szemrehányást kaptam, 'hogy nem nyilatkoztam afelől: elfogadom-e a költségvetést vagy nem. Mélyen t. Képviselőház! Politikai kérdéseket nem akarok tárgyalni, hanem — amint említettem — egyes gyakorlati kérdéseket leszek bátor a mélyen t. belügyminiszter úr elé terjeszteni abban a reményben, hogy ezek előterjesztése talán ösztönzést fog adni és ezekkel a kérdésekkel méltóztatik majd foglalkozni. Előttem szólott mélyen t. képviselőtársam községi dolgokat említett, községi hitelekről és más hasonló kérdésekről beszélt. Én, mint közigazgatott, mint községi egyén, nagy tisztelettel és szeretettel ajánlanám a belügyminiszter úr figyelmébe, hogy a községi törvényt méltóztassék már újból megalkotni. Ez a törvényünk ötvenéves; amióta ezt az 1886. évi törvényt meghozták, a gazdasági, politikai és társadalmi helyzet annyira megváltozott, hogy a községi törvény jelenlegi keretei között a községek önkormányzati életüket nem bírják teljesen kiélni és nem bírnak alkalmazkodni azokhoz a helyzetekhez, amelyek a mai körül.menyek között adódnak. Én nem akarok ebből a kérdéskomplexusból apró részleteket előhozni, de ha végigmegyünk akár a községi képviselőtestületek összeállításán, akár azok hatáskörén, akár a községi választójog megállapításán, akár a községek alakulásának, összevonásának, költségvetésének, zárszámadá-