Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-132

8 Az országgyűlés képviselőházának kor ia két tanszék vezetője európai hírű kitű­nőség és a magyar nemzet büszkesége, úgy Korányi professzor, mint Grosz Emil profesz­szor. Ugyanakkor, amikor Budapesten két or­vosi tanszék megszűnne, Pécsett például két magyar irodalmi tanszék van, holott Pesten is csak kettő van, de nincs Pécsett — és ezt is hiányolnom kell — szláv tanszék az egyete­men, ami -pedig & közeli Jugoszlávia miatt is fontos volna. A kisdedóvók, elemi iskolák, polgári isko­lák, középiskolák és .szakiskolák személyi já­randóságait túlságosan alacsonynak tartom. Helyesnek tartanám ezzel szemben, ha a taná­rok és a tanítók képzettség szerint osztatnának be külön fizetési osztályokba ugyanúgy, amint ez az igazságügyi költségvetésben van az igaz­ságügyi személyzet részére. KellŐ anyagi és kellő erkölcsi alap kell a jövő nemzedék nevelőinek, a jövő magyarsága kertészeinek. Függetlenségre van szüksége a tanáJri és tanítói karnak ugyanúgy, mint á* bírói karnak, mert csak a tanári és tanítói kar függetlensége jelentheti azt a gondtalanságot, amellyel az ifjúságot kellő módon és kellő mo­dorban való oktatásban részesíthetik. Termé­szetesen azután ez maga után vonja azt a kö­vetelést is, hogy a tanárnak és a tanítónak függetlensége mellett mellékjövedelme nem lehet. A tanári és tanítói kar állandó vágya és kívánsága az, hogy a tanító szolgálatának vé­gén a VII., a polgári iskolai tanár szolgálatá­nak végén a VI. és a középiskolai tanári okle­véllel bíró tanár szolgálatának végén az' V. fizetési osztályba kerülhessen. Ugyanígy kí­vánják áz ötödéves korpótlék visszaállítását is, ami a múltban már megvolt. Kérdezem, di­csősége-e a kultúrának az, ha egy 40 évet szol­gált óvónő havi törzsfizetése 186 pengő, egy 40 évet szolgáló tanító havi törzsfizetése 232 pengő, egy 40 évet^ szolgált polgári iskolai ta­nár havi törzsfizetése 312 pengő és egy 35 évet szolgált középiskolai tanár havi törzsfizetése 421'50 pengő? Kétségtelen, — és ez nem lehet pártkérdés — hogy ez kevés ahhoz képest, amit a tanári és a tanítói kar megérdemel. T. Ház! Méltóztassanak megengedni most még néhány speciális kérés előterjesztését. He­lyesnek tartanám több internátus létesítését, mégpedig abból az okból, mert ez alkalmas volna r szegénysorsú, szorgalmas diákok támo­gatására. Az előadó úr is említette a budapesti III. kerületi Zsigmond-utcai gimnázium ügyét. Mél­tóztassanak megengedni, hogy ismételten fel­hívjam a miniszter úr figyelmét ennek a gim­náziumnak ügyére. A gimnázium rozoga ma­gánépületben van, ahol állandóan életveszély­ben vannak a növendékek és tanárok egyaránt. Az erre a gimnáziumra szánt első részletet, azt a 300.000 pengőt, örömmel üdvözlöm a költség­vetésben, de nagyon kérem a miniszter urat, hogy ennek a gimnáziumnak tekintetében mi­nél sürgősebben szíveskedjék intézkedni. Legyen szabadj még megjegyeznem a ki­rályi tan felügyelőségek kérdésével kapcsolat­ban, hogy feleslegesnek tartom a kecskeméti külön királyi tanfelügyelőséget, minthogy a megyében és Budapest székesfővárosban úgyis van tanfelügyelőség; ezen a területen tehát megtakarítást tartanék lehetségesnek. Legyen szabad a miniszter úr figyelmét arra is felhívnom, hogy az iskolai kirándulások tekintetében — amelyek a műveltség megszer­132. ülése 1936 május 19-én, kedden. zésére és az ország megismerésére ugyancsak nagyon alkalmasak és amelyek beváltak — méltóztassék a Máv.-val és a kereskedelem­ügyi miniszter úrral érintkezést találni arra nézve, hogy a Máv. az 50% kedvezmény helyett, amelyet megad, nagyobb kedvezményt adjon. Lehetőleg a filléres vonatok díjszabását kellene megadni az iskolai kirándulások számára. Méltóztassanak megengedni, hogy csak né­hány mondattal hozzászóljak a testnevelés kér­déséhez is, amellyel az előadó úr is foglalkozott és ezen a területen ismételten sürgessem — amint azt az elmúlt évek költségvetési vitái során is megtettem a tárca költségvetésének tárgyalásakor —- a Nemzeti Stadion felépítését és megalapozását. Kétségtelen, hogy a magyar nemzetnek és a magyarságnak hallatlanul nagy szolgálatot tettek azok a kitűnő férfiak, akik a sport területén — a legkülönbözőbb sportokat véve tekintetbe — versenyek alkalmával kitűnő eredményeket értek el külföldön és belföldön egyaránt és ezáltal országunkat néha talán jobban ismertették meg, mint a múltban gyak­ran két balkézzel dolgozó diplomáciánk. A sport diplomáciai és nemzeti jelentősége ma kétségtelenül mindenki előtt világos kell, hogy legyen. Egy olimpiász megrendezési lehe­tősége idegyüjtené a világ minden tájáról min­den nemzet fiait és így egy olimpiász lehető­sége Magyarország tényleges megismerését je­lentené azok számára is, akik Magyarországról még nem hallottak, vagy ferde beállításban hallottak róla. Olimpiász megrendezése azonban csak akkor lehetséges, ha a Nemzeti Stadion már áll és ezért a Nemzeti Stadion felállítása, eltekintve a hazai testedzési és kulturális szem­pontoktól, egyetemes nemzeti szempontból és gazdasági szempontból is igen fontos és jelen­tős volna. Ugyanebből a szempontból hívom fel a mi­niszter úr figyelmét arra, hogy lehetőleg az Or­szágos Testnevelési Tanácson keresztül és kü­lön is az egyes válságban lévő sportágakat se­gítse meg és támogassa. E tekintetben köszö; nettel veszem, hogy az olimpiászra kiküldendő sportcsapat támogatását már a költségvetés is százezer pengővel kilátásba helyezte. T. Ház! Mi állandóan szeretjük hangoztatni kultúrfölényünket, beszélünk is r kultúrfölénv­ről. A kultúrfölény azonban egyúttal azt is je­lenti, hogy egyenlő jog érvényesüljön az or­szágnak minden jogi, gazdasági és politikai vo­natkozású területén. Azt jelenti, hogy legyen az egyenlő jogban összeforrott^ nép, vallá­sos meggyőződés és erkölcs alapján álló nem­zet, ez egyúttal azonban magában foglalja és maga után vonja a másvallásúak tiszteletét és megbecsülését is. Ezzel szemben sajnálattal kell látnunk az állandóan ismétlődő és mindig meg­torlás nélkül maradó hitfelekezeti izgatások sorozatos megmozdulását. Sajnálattal kell látnunk az ugyancsak nem jogegyenlőséget jelentő numerus clausus tör­vénynek még mind a mai napig való fennma­radását. Sajnálattal kell látnunk a politiká­nak már az iskolákba való bevitelét is, ahol egyesek a kisgyermekeket már az elemiben kezdik megszervezni, nem beszélve a közép­iskolákról. Óva intem a t. Ház minden egyes tagját ettől, mert a politikának az iskolákba való bevitele végeredményben, akármilyen irányú az a politika, nagy veszedelmeket rejt magában. (Farkas István: Lezülleszti az isko­lát a politika! — Hóman Bálint vallás- és köz­oktatásügyi miniszter: Nem tűrpm!) Nagyon hálásan köszönöm a miniszter úrnak ezt a

Next

/
Thumbnails
Contents