Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-132

6 Az országgyűlés képviselőházának költségvetés általános vitája során a szónokoknak majdnem mindegyike behatóan foglalkozott, ezúttal is a t. Háznak és a mélyen t. miniszter úrnak legmelegebben szíves figyelmébe ajánlani. (Helyeslés,) T. Képviselőház! Az előadottakkal iparkodtam a kultusztárca előttünk fekvő költségvetési előirányzatát ismertetni és nagy ecsetvonásokkal vázolni azt a hatalmas munkát, amelyet az igen t. kultuszminiszter úr az ő kiváló munkatársaival a kultúrpolitika terén oly eredményesen végez. Amidőn a kultusztárca költségvetését elfogadásra ajánlom, kérem a t. Képviselőházat, hogy azt azzal a szeretettel és megértéssel méltóztassék bírálni, mint amelyet ez a nagy gonddal készült és a magyar kultúra fennmaradását és fejlődését biztosítani óhajtó költségvetés megérdemel. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Elnök: Vázsonyi János képviselő urat illeti a szó. Vázsonyi János: T. Képviselőház! A vallásés közoktatásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalásánál mindenekelőtt azt kívánom leszögezni, hogy nem pártszempontok irányítanak ama megjegyzések megtételénél, amelyeket előadni bátor leszek, hanem elsősorban egyetemes emberi és egyetemes magyar nemzeti szempontok. A kultúra kérdését magam, aki tiszta polgári és individualista felfogást vallok) a legelsőnek és legfontosabbnak tartom a gazdasági kérdések mellett is, mert a gazdasági kérdések tárgyalása is mindenkor könnyebb az általános műveltség országában, mint ott, ahol az analfabétizmus még mindig igen nagy percentszámot jelent. A magam részéről iskolákra, kórházakra és templomokra is szívesen szavazok meg olyan összeget, amilyen előirányozva van a kultusztárca költségvetésében, de ennél többet szeretnék megszavazni, mert nagyon keveslem azt azi összeget, amely a műveltség terjesztésére, iskolák és kórházak céljaira, a magyar költségvetésben foglaltatik. E területen méltóztassék megengedni, hogy már elöljáróban elmondjam azt, hogy a kultúra terjesztésére sokkal több népkönyvtár felállítását kívánnám, mint amennyi jelenleg van, elsősorban vidéken, mert a fővárosban ezen a területen már a jelenlegi állapotok is kielégítők. T. Ház! Sajnálattal állapítom meg azt az érdektelenséget, amely a költségvetés vitája iránt a Ház tagjai többségében megnyilvánul és sajnálattal kell megállapítanom azt, hogy abban az esetben, ha személyes kérdésekről lenne szó, valószínűleg nagyobb érdeklődés mutatkoznék, mint most, amikor nem fon'tosabb kérdésről, csak a magyar kultúra kérdéséről van szó. A rendelkezésemre álló rövid idő alatt, sajnos, nem foglalkozhatom részletesen mindazokkal a kérdésekkel, amelyekkel e tárca költségvetésében foglalkozni kívánnék. így méltóztassék megengedni, hogy megjegyzéseimet csak sürgönystílusban adjam elő a népiskolákra, a polgári iskolákra, a középiskolákra, az egyetemi oktatásra és az általános kulturális szempontokra vonatkoztatva,. A népiskolák építkezésére a kultusztárca költségvetése ez, alkalomból is 900.000 pengőt irányoz elő, úgy, mint az előző években. Ez azt jelenti, hogy egyes intézetek továbbra is zsúfoltak maradnak, azt jelenti, hogy egyes falusi iskolák leromlottságuk miatt használhatatlanokká válnak, sőt már rövidesen használhatatlanok lesznek. A nyolcosztályos népiskola papíron megvan ugyan, de a valóságban még min132. ülése 1936 május 19-én, kedden, dig nincs meg, holott ennek felállítása feltétlenül szükséges volna. (Hóman Bálint vallásés közoktatásügyi miniszter: 132 millióba kerül!) Elsősorban a kultúrára kellene előirányozni nagyobb összeget, semmint olyan tételekre, más tárcák budgetjében, — az egyes szövetkezeti szubvenciókra gondolok — amelyek nem szolgálják a,z országnak sem gazdaságát, sem kultúráját. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: 132 millió!) Az ifjúságnak tizennégyéves korig feltétlenül tanítói fennhatóság alatt kell állnia. Ez valláserkölcsi, morális és gazdasági szempontból is fontos s a csavargásnak megzüntetését jelentené. A polgári iskolák területén méltóztassék megengedni annak a megjegyzésnek megtételét, hogy r ezek az iskolák csonka iskoláknak tekintendőik. Az 1927 :XII. te. ismét négyosztályúvá tette a polgári iskolát és az 1927 :XIL. te. 13. és 19. §-a ezeknek az. iskoláknak dologi kiadásait a községekre és városokra hárította át. A kormánynak az így megtakarított összegből meg volna a módja, hogy ennek az iskolatípusnak V. és VI. osztályát felállítsa. Tulajdoniképpen nyolcosztályú polgári iskolára volna szükség amit a tananyag is kíván, de ha már á nyöléosztályú polgári iskola gazdasági nehézségek miatt nem. volna azonnal felállítható, úgy az V. és VI. osztály felállítására feltétlenül szükség volna. Ezt a tananyag is kívánja, mert a polgári iskola minden osztályának több a tananyaga, mint a, középiskolának, annak elleném hogy a középiskolában jobb készültségü gyermekek tanulnak, mint a polgári iskolában. Tudvalevő, hogy a polgári iskola harmadik osztályában tanulnak a gyermekek stilisztikát és verstant, míg a gimnáziumnak csak a negyedik osztályában. A polgári iskola a negyedik osztályban tanítja a szónoklattant, a költészettant és az irodalomtörténetet, míg a gimnáziumban a retorikát az Ötödik osztályban, a 'költészettant a hatodik, az irodalomtörténetet a hetedik és nyolcadik osztályban tanítják. Ez azt jelenti, hogy a polgári iskolai tanulónak 14 éves korában kell ugyanazokat a tantárgyakat megtanulnia, mint amelyeket a gimnáziumban a 15 és 18 éves tanuló tanul. Korai még a polgári iskolai tanulónak a közgazdaságnak, a jognak és az egészségtannak olyan mérvű tanítása, ahogyan ez folyik; nem is tudja tmég kellőképpen felfogni és megérteni. Későbbi időszakban pedig sokkal alaposabban kellene tanítani a gazdasági szakismeretek területén is. Budapesten a mezőgazda,' sági ismeretek tanítása szintén hiányos a pob gári iskolákban azért, mert a budapesti polgári iskolák egyike sem rendelkezik mezőgazdasági területtel és így a tanítás tisztára csak elméleti. Ezért kérem a miniszter úrtól, hogy a polgári iskolák osztályainak számát, ha lehet nyolcra, ha nem lehet, tigy legalább az V. és VI. osztály felállításával szaDorítsa és emelje fel. Ezáltal a torlódás a gimnáziumban is kisebbé válik. Ha a kvalifikációs törvény megváltoztatható lenne, ez esetben a polgári iskolai végzettségűek részére is megadandó lehetne és megadandó is volna az önkéntesi jog. Kellő kultúrájú, önállóan megálló polgárokat kellene nevelni a polgári iskolában, nem annak az elvnek alapján: »ex omnibus aliquid, de totó nihil«, hanem a kultúrának, a gazdasági ismereteknek és a nyelvismereteknek, továbbá az általános műveltségnek megfelelő fokával, elsajátításának lehetővétételével. Ha nyolcosz-