Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-132

Az országgyűlés képviselőházának 132. ülése 1936 május 19-én, kedden. Bizottsága a közelmúltban megfelelően át lett szervezve és az Iparművészeti Múzeum volt )i lakásában nagyon alkalmas helyi ígaz^ségekhez jutott. Kiváló elnöke a tudós Gere vieh professzor vezetésével folytatja és irányítja az ország műemlékeinek feltárását, konzerválását és e műemlékek irodalmi publikálását. Nagyobb topográfiai művet készül kiadni a magyar műemlékekről, ennek első kötete ősszel már meg is fog jelenni és tartalmazni fogja az esztergomi ásatások eredményeit. Egy folyóirat is a legrövidebb idő alatt el fogja hagyni a sajtót »Magyar Múzeum* cím alatt, amely a magyar múzeumok és műemlékek ügyének lesz a közlönye és amelynek Gerevich professzor lesz a szerkesztője. Csak egy-két héttel ezelőtt látta a Műemlékek Or; szagos Bizottsága falai között a Nemzetközi Művészettörténeti Szövetség kongresszusát, amely szövetségnek ugyancsak Gerevich pro fesszor a központi titkára. A kongresszuson Európa legelső művészettörténeti szakértői vettek részt és bámulattal adóztak Esztergomba, Egerbe és Feldebrőre tett kirándulásaik alkalmával a magyar műemlékeknek, mindenben helyben hagyván a mi megállapításainkat, amelyekben távolról sincs sovinisztikus túlzás. A Műemlékek Országos Bizottsága Nagy tétényben egy hatalmas római táborhelyet (castrum) tárt fel a közelmúltban, amelynek méretei 100X110 méter. Ez is azt bizonyítja, hogy a Dunának mint védelnü vonalnak mily nagy jelentősége volt már a rómaiak korában is és hogy fővárosunk már akkor is fontos pontja volt a Duna-medencének. Nagytétény feltárásával egyben bekapcsolódtunk az úgynevezett nemzetközi limeskutatásba, amely kutatás terén nyugati és keleti szomszédaink már eddig nagy munkásságot fejtettek ki. A múlt évben megkezdett esztergomi ásatások, amelyek megkezdése elsősorban Lepold esztergomi prelátus-kanonok és Gerevich profeszszox kezdeményezésének és felismerésének köszönhető, igen szép eredménnyel folynak tovább. Nagyrészt már felszínre került a közép

: kori királyi palota és a mellette lévő királyi kápolna. , A felszínre került műemlékek konzerválása folyamatban van, még pedig a mai európai műemlék-konzerválási elvek szerint. A királyi palota már Szent István korában állott és III. Béla királyunk kibővítette és díszesebbé alakította, hozzáépítvén a királyi kápolnát. Ez a királyi kápolna majdnem teljes épségben került elő faragványaival és freskóival együtt. Ezeknek a freskóknak konzerválása egy olasz specialista restaurátor bevonásával történik, aki maga mellett fiatal magyar művészeket alkalmazott, akik módszerét teljesen elsajátították. Székesfehérvárott a Szent István bazilika feltárásához egy hónap előtt tették meg az első kapavágást. Módszeresen és óvatosan haladnak előre a feltárási munkálatokkal s ami előkerül, azt mindjárt megtisztogatják és konzerválják. Székesfehérvár mellett egy, a IV. századból való ókeresztény bazilikának maradványai kerültek felszínre. A műemlékekben oly gazdag Egerben, ahol a műemlékek iránti érdeklődés felkeltését ^elsősorban annak a lelkes és önzetlen működésnek köszönhetjük, amelyet Szmrecsányi Miklós ny, miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium művészeti osztályának volt főnöke oly sok éven keresztül kifejtett, az egri vár területén már régóta folyó ásatásokat legújabban a Műemlékek Országos Bizottsága vette kézbe és irányítja tovább. A székesegyház eddig felszínre került romjaiból megállapítható, hogy messze földön egyike lehetett a legnagyszerűbb székesegyházaknak és főhajója a kölni dóm főhajójával egyforma szélességre volt méretezve. Maga a vár pedig a várépítészetnek olasz hadmérnökök tervei szerint készült, nagyszabású és nagyrészben megmaradt emléke hazánkban. T. Képviselőház! A régi, fejlett magyar kultúrának hatalmas dokumentumai mindezek az emlékek. A Műemlékek Országos Bizottságának terve szerint a közeledő Szent István jubileumi évre ezek a feltárási munkálatok be fognak fejeződni és az egész világnak hirdetni fogják Szent István egyház- és államalapító nagyságát. Esztergom^ volt az ország első székvárosa és Szent István szülőhelye, Székesfehérvár a magyar királyok koronázó és temetkezési városa^ és Eger Szent Istvántól kapott nagyszerű történelmi rendeltetésének megfelelően a nyugati kultúrának és kereszténységnek védőbástyája. Méltóan illeszkednek majd be tehát a nagy szent Idrály halálának 900 éves fordulójára tervezett hatalmas programúiba. Egészen röviden még pár szót kívánok szólni a testnevelésről és a diákjóléti célok támogatásáról. (Halljuk! Halljuk!) A testnevelésnél kiemelni phajtom azt az átmeneti kiadások között előirányzott 50.000 pengőt, amellyel a miniszter úr a folyó évi augusztus havában Berlinben megtartandó olimpiai versenyeken esélyes sportembereinknek és sportágazatainknak részvételét biztosította, összesen 100.000 pengő van erre a célra szánva és ennek az őszszegnek első fele irányoztatik ezúttal elő. A miniszter úr J0.000 pengőnek beruházási hitelként való beállításával óhajt gondoskodni arról, hogy a vidéki egyetemek megfelelő tornacsarnokokhoz juthassanak, amelyek nélkül a kötelező testnevelés végrehajtása mindig hiányos maradna. Ezzel kapcsolatban legyen szabad rámutatnom arra, hogy a leventeoktatas eredményességének biztosítása érdekében igen számos tennivaló van hátra. Elsősorban is a lőterek, sajnos, sok helyen igen elhanyagolt kérdését kellene megfelelően rendezni. Az e téren fennálló lehetetlen helyzet jellemzéséül utalok arra, hogy például Heves vármegyében, a tiszafüredi járásban egy lőtér sincs és magában a járás székhelyén a leventék a községtől több mint két kilométerre fekvő dögtér mellett, egy hevenyészett golyófogó előtt, a földbe szúrt céltáblákra lőnek, napos és szeles területen, a puszta földön j heverve. Nincs megoldva a sportterek létesítésének az ügye sem, holott a testnevelési törvény kimondja, hogy sportteret minden község köteles biztosítani. A diákjóléti célok támogatásánál az átmeneti kiadások között van előirányozva — miként az az előző költségvetési években is történt — 840.000 pengő, a főiskolai tanulmányaikat kiváló eredménnyel végzett, és 4 a súlyos gazdasági viszonyok folytán átmenetileg elhelyezkedést nem találó diplomás ifjak ideiglenes foglalkoztatásának költségeire. (Helyeslés.) Ennek az akciónak folytatása mellett mindent el kell követnünk, hogy az állástalan diplomás ifjúságnak a gazdasági életben való elhelyezését is biztosítsuk és legyen szabad ezt az oly nagyfontosságú és égető kérdést, amellyel a