Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-120
Az országgyűlés képviselőházának 1% lentése azt jelenti, hogy a tarifaemelés szükségessége egyáltalán nincsen megállapítva, én ezt a választ tudomásul veszem. (Zaj.) Elnök: Következik a határozathozatal. Méltóztatnak az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul venni, igen vagy nem 1 ? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Propper Sándor képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Veres Zoltán iegyző (olvassa): »Interpelláció a kereskedelmi miniszterhez a Hév. tarifájának leszállítása tárgyában. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a fővárosban dolgozó munkások és alkalmazottak nagy része a kereseti viszonyaikkal arányban nem álló házbérek és a fővárosnak a múltban követett települési és városrendezési politikája miatt a főváros környékére szorultak ki! Tekintettel arra, hogy a főváros környékének közlekedését szolgáló Hév. megváltását minden illetékes tényező azzal indokolta, hogy a Hév. tarifáinak leszállítása elkerülhetetlen és ezt a leszállítást kilátásba is helyezték, nem tartja-e szükségesnek a miniszter úr, hogy az 1934. évi XII. törvénycikk felhatalmazása alapján a főpolgármester úr szállítsa le az ezen közlekedési eszközt igénybevevő rétegek munkabéreivel és fizetéseivel arányban nem álló Hév.-tarifákat?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az én interpellációm szerves kiegészítő része az előbb elhangzott interpellációnak. Itt nem a Beszkrt.ról, hanem a Beszkrt. kezelésében lévő Hév.-ről van szó, amely nem a fővárost szolgálja, hanem a főváros környékét. A Hév. négy fővonala mentén körülbelül negyedmillió ember él és kénytelen használni a Hév. közlekedési alkalmatosságait égj ez a negyedmillió ember a Hév. magas tarifája miatt életében, exisztenciájában igen alaposan meg van zavarva. lit nemcsak munkásokról van szó, hanem munkásokról, tisztviselőkről, termelőkről, iparosokról és kereskedőkről. Amidőn a Hév. megváltásáról volt szó, azok, akik a megváltás hívei voltak, hivatalos álláspontként kezelték azt, hogy a Hév.-et azért kell megváltani, (Mozgás. — Elnök csenget.) hogy le lehessen szállítani a tarifáját és mindenki, aki a megváltás mellett foglalt állást, joggal hihette; hogy egy magas erkölcsi közület kezelésében mindenesetre több a garancia a jó és olcsó közlekedés tekintetében, mintha ezt a vállalatot magánkézben hagyják meg. (Payr Hugó: Le is lehetne szállítani!) Ez természetes is, hiszen a magánkapitalizmus nem lehet másra tekintettel, mint a profitra, egy magas erkölcsi közület azonban köteles gondoskodni arról, h&gy a gondozásban lévő közlekedés jó, olcsó es megfizethető legyen. Itt nem lehet döntő szempont a profit, noha a Hév., illetve a Beszikrt* üzletvitelében tapasztalataink szerint, sajnos, mégiscsak a profitot tekintik hogy leszállítja^ a tarifát! —vitéz Martsekényi Imre: Az urak is megszavazták!) Azért magas a Hév. tarifája... (vitéz Martsekényi Imre: Megszavazták az urak is akkor!) Majd beszélünk róla. (BUpert Rezső: Abban a reményben, hogy leszállítják a tarifát! — vitéz Martsekényi Imre: Nem azért, hanem azért, hogy egységes KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VII. ülése 1936 április 29-én, szerdán. 61 közlekedést biztosítsanak! — Zaj. — Elnök csenget.) Abszolút értelemben is magas a Hév, tarifája, mert például magasabb, mint a Máv. tarifája. Például egy 5 kilométeres útszakasz a Máv.-nál 18, a Hév.-nél 38; egy 10 kilométeres útszakasz a Máv.nál 40, a Hév.nél 68; egy 15 kilométeres útszakasz a Máv.-nál 60, a Hév.nél 90 és egy 20 kilométeres szakasz a Máv.nál 90 fillérbe, a Hév.-nél pedig 1 pengő 10 fillérbe kerül. De sokkal inkább kitűnik a Hév. megfizethetetlen drágasága viszonylagosan, mert a Hév. tarifája nem áll arányiban a mai kereseti és jövedelmi viszonyokkal. Amikor ezt a tarifát 'megállapították, akkor körülbelül 40—50—60 százalékkal magasabbak voltak a bérek, a fizetések (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és az önálló exisztenciák jövedelme is legalább ennyivel volt magasabb, úgyhogy akkor talán indokolt volt ez a tarifa, de mindenesetre megfizethető volt, mert hiszen megfizették. Sokkal magasabbak voltak a terményárak is, annakidején 30 pengős búzával kalkuláltak, ma pedig körülbelül ennek fele a búza ára. {vitéz Martsekényi Imre: Három évvel ezelőtti Harminc pengős búzaár? Ne tessék mondani!) Ennek megfelelően a Hév. tarifája is megfizethetetlenül drága ma. Egy heti-munkás jegy például Gödöllőre 6 pengő, Törökbálintra 4 pengő, Szentendrére 4'50 pengő, Báczkevére 7 '20 pengő. Ugyanez a viszonylat a Máv.-nál, amely hatnapos jegyeket is ad, 3'60 pengő, hét napra pedig 4'10 pengő. Tanulóbérlet 22 kilométeres útszakaszon a Máv.nál 4'20 pengő, a Hév.-nél 13 pengő, (vitéz Martsekényi Imre: Ez igaz!) A havi bérlet a Máv.-nál azonos útszakaszon 22'50 pengő, a Hév.-nél pedig 28 pengő. T. Képviselőházi! A Beszkrt. azzal okolja meg, hogy nem tartja be azt a vállalt kötelezettségét, hogy a Hév. tarifáját leszállítja, hogy a Hév. 1935-ben jelentékeny deficittel dolgozott. (Rassay Károly: Tudtuk! Előre megmondottuk!) 1,800.000 pengős, pontosan 1,777.843 pengős deficitet jelez az a jelentés, 'amelyet a Beszkrt. vezetősége intézett a székesfőváros polgármesteréhez. Keresnünk kell, hogy hol van a hiba. Én a Beszkrt. üzleti gesztióját természetesen nem ismerem, nem ismerhetem, nem ismerem belső adminisztrációját se, de viszont meg kell állapítanom, hogy sem a kocsiparknál, sem az alépítménynél, sem a Hév. egész üzletvitelénél igazán nem érvényesül semmiféle fényűzés. Tessék elhinni, hogy különösen egyes útvonalakon olyan kocsik járnak, amelyeket semmilyen országban nem engednének már közegészségügyi szempontból sem járatni, csak a legsötétebb Balkánon és Olaszország egyes részeiben láttam (Gr. Pálffy-Daun József: Oroszországban!) hasonló közlekedési alkalmatosságokat járatni, mint amilyeneket a Hév. járat egyes útvonalakon. Itt tehát nem lehet hiba a^ deficit szempontjából, ellenben a deficit okát én a megfizethetetlen tarifában látom. T. Képviselőház! Aki kora reggel aHév.vonalakon jár, az megfigyelheti, hogy tízezrével járnak be a fővárosba és a fővárosból ki a környékre biciklin, de gyalog is olyanok a-Hév. mentén, akik nem tudják megfizetni a magas tarifát (Ügy van!) és kénytelenségből vagy gyalog járnak, vagy valamikép vásárolnak maguknak egy ütött-kopott biciklit és a villamosság korszakában ezekkel a primitív módszerekig
