Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-120

58 Az országgyűlés képviselőházának r l biztosítsa, hogy az árak stabilok maradjanak. Engedelmet kérek, de amikor a miniszter úr először két pengővel lenyomja az árakat, az­után egy képviselőházi beszédében kilátásba helyezi, hogy most megint emelkedni fognak az árak, nem hiszem, hogy ez az a stabilitás, amelyet a gazdasági élet kíván. (Mecsér And­rás közbeszól.) Elnök: Mécs ér képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Éber Antal: Azokat a gazdákat, akik most kényszerűségből eladták a búzájukat, az/bkat a kereskedőket, akik most realizáltak és azoi­kat a malmokat, amelyek realizálni voltak kénytelenek és elveszítettek 2 pengőt mázsán­ként, igen kevéssé fogja vigasztalni az, ha most a mélyen t. miniszter úr, aki ezt a Fu­tura segítségével mindenesetre igen könnyen képes keresztülvinni, ha mindenáron akarja, utólag fel fogja emelni a búza árát, de hogy ez lesz-e az, amit közönségesen stabilitásnak nevezünk, azt én a t. Ház megítélésére bízom. Ne felejtsük el, hogy az igen t. miniszter úr igen bátor kézzel szokott belenyúlni az árak alakulásába, aminthogy a bátorság ma a köz­gazdasági politikának egyik iránya. (Rupert Rezső: A tudatlanságnak és tájékozatlanság­nak vakmerősége! — Winchkler István keres­kedelem- és közlekedésügyi miniszter: Analfa­béta az, aki így beszél!) Igen t. Ház! Egy olyan sajtóorgánumban, amely a t. kormányhoz közel áll, az Uj Ma­gyarságban (Rassay Károly: Nagyon közel!) olvastam a napokban egy cikket arról, hogy ki felelős a rengeteg eladatlan magyar burgo­nyáért 1 ? Ebben azt olvasom, hogy 3500 vágón burgonya rekedt az országban, anert kellő idő­iben nem exportáltunk és főleg az igen t. ke­reskedelemügyi miniszter úrnak a szemére hányja, hogy tavasszal burgonyakiviteli, tilal­mat léptetett életbe, és azt mondják, — én nem tudom így van-e, utólag megállapítom, hogy lehetetlen, de sokan azt mondják — hogy ez a burgonyakiviteli tilalom volt az oka, hogy a gazdáknak nyakán maradt a 3500 vá­gón burgonya, amelyet annakidején Olaszor­szágba lehetett volna exportálni. Ugyancsak a kormányhoz közel álló lapok­ban (Egy hang a balközépen: A 8 órai újság­ban!) — ezt nem a 8 órai, hanem az Uj Ma­gyarság írta — olvastam, hogy a makói hagy­maszindikátus a maga remek intervencioniz­musával, a maga felülről irányított gazdálko­dásával olyan ügyesen spekulált,... (Rajniss Ferenc közbeszól.) Elnök: Rajniss képviselő urat kérem, ma­radjon csendben. Éber Antal : ...hogy 70—80—100 vagon maradt a nyakán, amely most már, miután az egyiptomi hagyma megjelent, teljesen érté­kesíthetetlen. En azért vagyok ellene az ilyen árnivel­lálásnak, az ilyen árstabilizálásnak, — amely úgy folyik le, hogy először 2 pengővel lenyom­ják, azután 2 pengővel felemelik a búza árát, ami, ismétlem, nemcsak nekem nem^ tetszik, ami például Reményi-Sohneller t. barátomnak sem tetszik, Pes thy Pálnak sem tetszik, ami Urbán Gáspárnak sem tetszik, s ami valószínű, hogy sokaiknak odaát nem tetszik — mert mi, akik a régi iskolában nőttünk fel, — meg­engedem, hogy bűnös, ostoba iskolában — mégis jobbnak tartjuk a gazdasági életben azt az állapotot, amikor a gazdasági élet szabad folyása, a szabadkereskedelmi forgalom egyen­líti ki, egalizálja az árakat, mint azt az álla­7. ülése 1936 április 29-én, szerdán. pótot, amikor a kormánynak egy intézkedésé­vel törlik, lenyomják és felemelik az árakat, amikor szerveket alkotnak, szerveket olvasz­tanak össze, veszteségeket fizetnek, és amikor az állam a leggyöngébb, a legszegényebb és a pénzügyi eszközök és közgazdasági módsze­rek legkevésbbé állnak rendelkezésre, (Gr. Pálffy-Daun József: Mert a kartelek mindent kifosztanak! — Farkasfalvi Farkas Géza: Fogja meg a karteleket! Régen akarjuk, tes­sék megfogni!) akkor válik olyan ambició­zussá, {Nagy zaj a jobboldalon. — Farkas Ist­ván: Kartelpénzen választották meg magukat!) akkor válik olyan ambiciózussá, hogy mindent szabályozni akar. Egyébként 'befejezem felszólalásomat, csak egy kis esetet akarok elbeszélni, amely most történt meg velem. Húsvét alatt egy hetet Abbáziában töltöttem, s akkor a szakácsnőm azt mondotta: Nem értem, hogyan lehetséges, hogy mi itten Abbáziában a cukrot a felénél is kevesebbért s a csokoládét szintén a felénél is kevesebbért vesszük, mint Budapesten. Meg­kérdeztem,, honnan veszik ilyen olcsón. Azt mondották: Ez a hatvani cukorgyár cukra és a Dreher-gyár csokoládéja, amelyet mi itten tudunk ennyiért árulni. (Zaj.) Igen t, kép­viselőtársam, annak, aki a kartielek kérdését nálam szellőzteti, — talán nem tudván arról a meleg viszonyról, amely engem a Gyosz.-hoz, vagy a Gyosz.-t énhozzám fűzi (Derültség.) — mégis azt kell mondanom, hogy én annak az in­tervencionista politikának vagyok, maradok, amíg élek és leszek is engesztelhetetlen ellen­fele, amely azt idézi elő, hogy a magyar cukor Olaszországhan a felénél kevesebbe, s a Ma­gyarországon gyártott csokoládé Olaszország­ban, a csokoládé hazájában hasonlóképpen a felénél is kevesebbe kerül. Elnök: A képviselő úr beszédideje^ lejárt. Éber Antal: Ez ellen az intervenciós poli­tika ellen, amelynek a határidőüzlet megszün­tetése egyik gyönyörű gyümölcse, küzdök és az ellen szót emelek. Elnök: Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e a kereskedelem­ügyi miniszter úrnak a földmívelésügyi mi­niszter úr nevében is az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) Ké­rem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Gr. Apponyi György: Auf! — A képviselők a jobboldalon és a középen felállanak. — Gr. Apponyi György: Ruth! — Elnök csenget.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. Következik Kéthy Anna interpellációj kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpel­lációt felolvasni. Veress Zoltán jegyző (felolvassa): »Inter­pelláció a kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszterhez a közúti vasúti tarifa felemelése tárgyában. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy Budapest székesfőváros polgármestere az 1934: XII. te. felhatalmazása alapján a szé­kesfőváros közönsége legnagyobb részének igazságtalan és indokolatlan megterhelésével olyan közúti vasúti tarifát kíván életbeléptetni, amely a mai állapottal szemben 25% drágulást jelent!« (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon. Veress Zoltán jegyző (tovább olvassa): »Helyesli-e a miniszter úr, hogy a főpolgár­mester úr a fentidézett törvényben gyökerező

Next

/
Thumbnails
Contents