Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-120

Az országgyűlés képviselőházának 12 ügyminiszter úrnak, a földmívelésügyi miniszter úr nevében is adott válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (igent Nem!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnek az interpellációk. Az első Rupert Rezső képviselő úr interpellációja a kormányhoz. , Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): »Interpelláció a kormányhoz egyes Genfben teendő lépések tárgyában. Európa — úgy látszik — önmagának s civilizációjának legyilkolására készül s legfeljebb olyan ideiglenes megoldásokat keres, amelyek a végveszélyt legfeljebb néhány évvel halasztják el. 1. Hajlandó-e a végveszély elhárítása érdekében a t. kormány a Népszövetség és az európai kormányok figyelmét felhívni arra, hogy Európa népeinek igazi egyenjogúságát s kölcsönös biztonságérzését, tehát a tartós nemzetközi békét, valamint a világ egészséges gazdasági rendjének, de egyes népei gazdasági jólétének visszaállítását, népmillióknak a nyomortól, szenvedéstől és elnyomatástól való megváltását s a békeszerződések igazságos és békés revízióját is csak az hozhatja meg, ha a Népszövetség végre valóban a népek szövetségévé válik, ha tehát minden f egyes népet — különösen ami egyelőre Európát illeti — a népszuverenitás teljes érvényre emelésével, alkotmányosan, komolyan megvalósított parlamentáris felelősség mellett és — a civilizációnak az Egyességokmány 22. cikkelyében is említett »szent hivatása« szerint — a polgári és emberi egyenlőségi jogok tiszteletbentartásával kormányoznak? 2. Hajlandó-e ennélfogva a t. kormány — jó szolgálatként és az Egyességokmány 11. cikkelyében biztosított jogánál fogva is — Genfben javaslatot előterjeszteni aziránt, hogy a Népszövetség — az Egyességokmány 4. és 5. cikkelyében írt jogánál fogva is — gondoskodjék oly egyezményes, nemzetközi alaptörvények megvalósításáról, amelyek — <a titkosság elvének és tiszta választás minden egyéb biztosítékainak megvalósításával — egyelőre legalább az európai államokban biztosítják az alkotmányos népakarat tiszta és minden hatalmi eszközzel szemben befolyásolhatatlan megnyilatkozását? 3. Hajlandó-e az Egyességokmány 6. cikkelyének s a vonatkozó szerződéseknek oly módosítását is javasolni, hogy a békeszerződéseknek a háborúvesztes államok javára szóló területi vagy más módosításához ne kelljen a Közgyűlés vagy ia Tanács ülésein képviselt valamennyi állam egyhangú hozzájárulásai 4. Hajlandó-e oly nemzetközi, a Népszövetség garanciája alá helyezendő egyezményeket is javasolni Genfben, amilyenek más veszélyek ellen, mint például a fehérfoszfor használata s az ópium-, leánykereskedés és a ragályos betegségek ellen már régóta f ennállanak, hogy a még veszedelmesebb és szégyenletesebb népveszedelmek is leküzdhetők. légynek, amilyenek egyes államokban a nyelvi és vallási kisebbségek állampolgári és gazdasági jogegyenlőségének, valamint szabadságának .megtagadása, vagy korlátozása, sőt ezeknek a kisebbségeknek egyenes üldözése

1

? 5. Hajlandó-e a t. kormány felhívni a Népszövetség figyelmét arra is, hogy sok részben az az oka az autarchiás gazdálkodásoknak, hogy a szabad utazás és vándorlás — szemben KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VII. ). ülése 1936 április 29-én, szerdán. 53 az 1914. előtti állapottal — még Európa hatáj rain belül is sokfele akadály és zaklató korlátozás alá esik és pedig még az erkölcsileg teljesen megbízható egyénekkel szemben is?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Az egyességokmány 11. cikke jogot ad a Népszövetség mindenegyes tagjának, hogy a közgyűlés vagy a tanács figyelmét barátságos módon felhívja a nemzetközi viszonyokat érintő minden oly körülményre, amely azzal fenyeget, hogy megzavarja a békét, vagy a nemzetek között a jó egyetértést, amitől a béke függ. Sokan, azt hiszem, milliók és milliók tartják azt, hogy a mai szomorú helyzetnek, annak is, hogy Európa háború előtt áll, az az oka. hogy a világ népeit nem mind kormányozzák alkotmányosan s nagyon sok államot kormányoznak a világon, Európában is, diktatúrával. 1 Ez maga után vonja azt, hogy az alkotmányos népeknek nincsen meg a biztonságérzésük, erre következik az őrült fegyverkezés és olyan aggoj dalmas állapot áll be, mint amilyennek most Európában szemlélői vagyunk. Ha pillanatnyiI lag csend is van, mégis látjuk, hogy a veszély készül, hiszen minden megnyugtatásunk és biztatásunk a félelmetes veszedelem ellen csak annyi, hogy egyes nagyhatalmak úgy képzelik ! el a dolgot, hogy 25 évvel talán mégis ki lehetne tolni a végveszélyt. Az anyák már ma 1 azzal a szorongó gonddal gondolhatnak csecse! mőikre, hogy azoknak az élete is 25 évre van j szabva. (Mozgás a középen.) Egészen bizonyos az, hogy ha Európa népeit mind alkotmányosan kormányoznák, ak; kor nem állanánk ilyen háborús veszély előtt, I akkor a népek már megértették volna egymást ' és bizonyos az is, hogy a béke revíziója is, I megtörtént volna. Mert most, amikor egyes ! államok — okkal vagy ok nélkül — félnek, nincs meg ;a biztonságérzésük, maguk köré gyűjtenek vazallus államokat és ezeket jutalj mázzák más népek rovására. Egyáltalában j olyan helyzet következett be, hogy itt amarI chiában van már a nemzetkö'zi politika, a gaz! dasági élet; milliók nyomorognak, szenvednek | a miatt, hogy ilyen bizonytalan állapot áll j fenn, mert egyes államokat diktatúrával kormányoznak és ezek a diktatúrák kénytelenek ! belső életükben is izgalmi anyaggal dolgozni, sőt sok esetben ezt az izgalmi anyagot még más, idegen területekre is átvinni, különben nem tudják tartani magukat. Azt hiszem tehát, hogy Magyarország, a magyar kormány külön érdemet szerezhetne a világ előtt azzal, ha élne a népszövetségi alap' okmány 11-ik cikkében biztosított jogával és felhívná a Népszövetség figyelmét, de az egyes kormányok figyelmét is arra (Gr. PálffyDaim József: Nem használ semmit! Ott van a kisebbségi kérdés! Mit csinált a sóhivatal? Semmit!), hogy egyetlen mód, egyetlen eszköz van a helyzet megjavítására (Boczonádi Szabó Imre: A sóhivatal megbakott!), mert nem beszél Európában senki őszintén, a nagyhatalmak sem, — egyetlen baj van, az, hogy itt diktatúrák és alkotmányos államok vegyesen vannak benn a Népszövetségben, az tehát nem a népek szövetsége, ennélfogva a népek érdekeinek megfelelően nem is tud cselekedni. Ez az állapot a félelem rendszerének általánosítása, az őrült fegyverkezési verseny motorja. T. Képviselőház! Azt hiszem, a kormány érdemet szerezne a történelem előtt is, a világ népei hálásan tekintenének rá — ha már egyéb8