Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-131
êeô Az országgyűlés képviselőházának 131. ülése 1936 május 18-án, hétfőn. dik dolgot is,^ amely a másik kettő szabályozására^ vezetésére van rendelve, megszentségteleníti. Ez a harmadik dolog pedig az az erkölcsi erő, amelyet a kereszténység, az evangéliumi; szelleme, az evangélium életpéldája állít ide a világ részére azért, hogy a föld hozama megfelelően Isten törvényei szerint felelősségteljesen legyen elosztva az emberiség közt és azért, ihogy a szellemi kultúra valóban az istenképmás embernek, az Örökéletű embernek- a javát szolgálja* Ez az erkölcsi erő, ez az erkölcsi bázis, a kereszténység szelleme, törvénye és parancsa hiányzik a kapitalista rendszer által vezetett közéletből és ezért vannak ezek a bajok. Mélyen t. Képviselőház! Mindenki kereszténynek ivallja (magát, hiszen egész Európa be yan matrikulázva valamilyen matrikulába akár ilyen, akár olyan vallás címén, mindenütt ihangzanak a keresztény jelszavak és hirdetik a keresztény eszmét és a kereszténység parancsait citálják, de facto azonban a közéletben, nevezzük akár politikai, akár társadalmi, akár közgazdasági, akár szociális életnek, a kereszténység legelemibb tanai sem érvényesülnek. Amidőn tehát .a költségvetés keretében megemlékezünk azokról a lépésekről, amelyeket az igen t % kormányzat a múlt esztendő folyamán a szegény néprétegek helyzetének javítása irányában végzett, legyen szabad talán az igen t. kormányzat figyelmébe ajánlanom a következőket. Kint voltam a minap a kerületemben és azt hallottam, hogy f elf egy vérzik az embereket. Kérdem, mire fegyverzik fel? Azt mondják, hogy megyünk erre és arra és követeljük a jobb világot. Ez annyit jelent, hogy az emberek valamiképpen fel vannak izgatva, hogy az emberek valamik épp en nyugtalanítva vannak, az emberek 'kedélyvilága, lelkivilága, hite, bizalma, tekintélytisztelete annyira fel van zavarva, hogy kétségbeesetten és fielzavartan, erejüktől elhagyva, bátortalanul tapogatóznak és nyújtóznak jobbra és balra, keresik mindenütt a segítséget, amely végre megmutatja nekik azt az igaz utat, namely ennek a szegény népnek feltámadásához és boldogulásához vezet. En tehát az igen t. kormányzathoz azt a kérést terjesztem elő, szíveskedjék azon az úton, amelyen eddig is haladt, — majd megmondom, hogy milyen irányokban — még ebben a költségvetési esztendőben egy lépéssel, egy aktussal, egy lendüléssel talán jobban végrehajtani azokat a programmpontokat, amelyeket az igen t. kormány kitűzött maga elé és amelyek éppen a szegény nép és a keresztény világnézet helyzetének jobb sorsra fordulását és a kapitalista rendszer hibáinak lenyesegetését lennének hívatva szolgálni. (Malasits Géza: A miniszterelnök úr kijelentette, hogy ő kapitalista!) Második kérésem a keresztény morálnak minden vonalon való érvényesítésére vonatkozik. (Rupert Rezső: A választások alkalmával is, úgy-e?) Ne legyen ez csak szónoki kereszténység, ne legyen a kereszténységnek csak hangoztatása, hanem vitessék keresztül az állami élet, a politikai élet, a közgazdasági élet^ egész vonalán és legyen valóban az emberek értékmérője. E szerint sorozzák őket osztályokba, rendekbe, e szerint osztogassák az elismerést, ehhez igazodjék a vagyon, a kultúra és a jólét, hogy vájjon a keresztény morál alapján ki-ki miképpen állja meg helyét a társadalomban. A harmadik dolog, amelyről igen nagy örömmel kell megemlékeznem és amelyet mély tisztelettel ajánlok az igen t. kormány figyelmébe, hogy ha a keresztény morált nézzük, akkor azt látjuk, hogy a föld minden terméke, a kultúra minden java, a keresztény erkölcs, az evangélium, maga az Űr Jézus, — ha szabad így mondanom — egy cél érdekében van beállítva a világ történetébe és ez az ember jó sorsa, az ember boldogulása, az ember földi és Örökéletbeli boldogulása. Az ember tehát ennek a világnak a központja. (Rupert Rezső: Ezt mondja a Eerum Novarum!),És ha ezt az embert, ezt az Isten által kitüntetett teremtményt nézem, és azt nézem, hogy ebben mi a legdrágább érték, akkor azt hiszem, közös vélemény az, hogy a legdrágább érték az embernél mindig a gyermek, az a gyermek, aki a szülők reménye, boldogsága, jutalma és nyugdíja és az a gyermek, aki a nemzetnek és a hazának is reménysége. . Ha tehát valamit kérünk az igen t. kormányzattól, tekintettel azokra a gyönyörű intézkedésekre, amelyeket különösen a ' belügyminiszter úr a gyermekegészségügy, a gyermekvédelem és a gyermekbetegségek megelőzése terén gyönyörű példaképpen éppen a múlt esztendő folyamán meghozott — akkor az az, hogy fokozottabb mértékben haladjon előre. Fontos a gyermekek védelme és üt elsősorban megemlékezem neniesak a megszületendő, hanem a már megszületett gyermek védelméről. Nagyon sokat hallottunk és nagyon sokat beszéltünk a szegényember egykéjéről és olvastunk gyönyörű kimutatásokat a falu egykéjéről, de keveset beszélnek és kevés statisztikát mutatnak az egykéről a városi lakosságra vonatkozóan és a felsőbb rétegekre vonatkozóan, ott nagyon hallgatnak erről a statisztikáról. Nem csupán a megszületendő gyermek, hanem a már megszületett gyermek védelméről van szó. Tegnap egy asszonnyal beszéltem. Panaszkodott, hogy öt gyermeke van, hat volt, egy meghalt, a legkisebb gyermek 8 hónapos. Kérdeztem, mit ebédelt .ma. Azt mondta, hogy azt a salátát, amit az intézetnek adtak el és aminek lehántolták a felső leveleit, azt vette meg és abból készített szegény gyermekeinek ebédet, T. Ház! A meglévő gyermekek védelmére vonatkozólag legyen szabad az igen t. belügyi kormányzat figyelmébe ajánlanom a fiatalkorú gyermekek védelmét. A statisztika szerint Budapesten JkÖrülbelül 50.000 ilyen veszélyeztetett korú gyermek van a kicsik és fiatalkorúak között, ehhez azután hozzájárul az állandóan vidékről felsereglő fiatal kis toprongyos és rongyos gyermekek serege,^ akik feljönnek állást keresni és egy-két hónapi ittartózkodás után nagyon nehezen mennek haza. Idetartoznak a kis fiatal cselédleányok, akik nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni és nagyon ki vannak téve a kísértésnek és minden veszedelemnek, idetartoznak azok a felbomlott családi élet következtében magukra hagyott szegény családanyák fiatal gyermekükkel, akiknek elhelyezése igen nagy gondot okoz, idetartoznak az átmeneti otthonba bekerülő fiatalok, akiknek sorsával nekem is már az évtizedek folyamán alkalmam volt nagyon sokat foglalkozni. Ha tehát kérjük a költségvetés keretében az igazi keresztény erkölcsi értékek területén való elŐremasirozást, akkor ezeknek a fiatalkorú aknák minél hatékonyabb gondozását kérjük a kormányzat részéről. (Rupert Rezső: Mindent megszavazunk, ami a kisgyermekekről szól! — Malasits Géza: Minden püspöki birtokon el lehetne tartani egy pár gyermeket! — Rupert Rezső: Es minden gazdag embernél!) A másik dolog, ami a keresztény morálból és a keresztény világnézetből folyik, a kapitalista rendszer ellenére és a csökevények le-