Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-130
Az országgyűlés képviselőházának 130. ülése 1936 május 15-én, pénteken. 537 munkalehetőséget szíveskedjék biztosítani, akkor nekünk azt kell mondanunk, hogy legnagyobb sajnálatunkra nem tudunk munkát adni s ha elküldjük öt-hat helyre őket, mindenünnen azzal jönnek vissza, hogy munkát nem kaptak, csak előjegyzésbe vették őket. Az előjegyzésből sem az a munkanélküli, sem annak a felesége, sem annak a gyermekei kenyeret szelni nem tudnak. (Petro Kálmán: Kétmillió ember van előjegyzésben!) Mit kellene tehát tenni? Szerintern a munkaidő szabályozásával bizonyos mértékben csökkenteni lehetne a munkanélküliséget. Nem szabad megengedni, hogy most dolgoztassanak 10—12 órahosszat munkásokat. (Egy hang a balközépen: Például Goldberg er ék!) kis fizetéssel, kis órabérrel. Azért dolgoztatják 12 órahosszat, hogy tudjon az a nyomorult munkás megélni. E helyett kötelezni kellene a vállalatokat arra, hogy 8 órai munkaidő mellett is annyi fizetést adjanak a munkásnak, amennyi legalább is megélhetését biztosítja. Ilyen módon természetesen sokkal több munkanélkülit tudna az ipar felszívni. Felhívom a kormány figyelmét arra, — ez az iparügyi miniszter úr hatáskörébe tartozik — hogy a minimális munkabért tessék az egész vonalon bevezetni. (Ugy van! a balközépen. — Reibel Mihály: A vas- és à bányaiparban!) Tessék azokkal a főfoglalkozási ágakkal kezdeni, ahol ennek kihatása sok tízezer embert érint, nem azoknál az ágaknál, ahol csak néhány száz emberről van szó. (Helyeslés balfelöl.) A kisipar fokozottabb védelmét kérném a jövőben a nagyiparral szemben. Nem kell a nagyipart védeni, az megtalálja a maga összeköttetéseit, termelésének lehetőségeit, megtalálja a munka alkalmait, de mindezt nem találja meg az a nyomorult, szegény kisiparos, aki tőke, összeköttetés nélkül és nagyon sokszor a legnagyobb mértékben kétségbeejtő helyzetben van. Ezeken a kisembereken kell segíteni. Ha a. kormány olyan intézkedéssel jön, mint amilyeneket én a közszállítási szabályrendeletben örömmel üdvözlök, vagyis olyan intézkedéseket tesz, amelyek a munkaalkalmakat szaporítják, a kisemberek százainak bizonyos megélhetést nyújtanak, örömmel nyugtázom és szívesen venném, ha ezt — természetesen fokozottabb mértékben — a jövőben is kibővítené. T. Ház előttem már több képviselőtársam, így Wolff Károly t. képviselőtársam is említette, hogy helyes volna a munkaközvetítést államosítani. (Helyeslés a jobboldalon.) A munkaközvetítés az ipari életben az egyik legfontosabb tényező. Ma van az államnak munkaközvetítője, azonban a szakipari munkásság a legkevésbbé jár az állami munkaközvetítőbe, hanem inkább a szakszervezeti és ipartestületi munkaközvetítőket keresi fel. Itt is, ott is nyilván van tartva, az egyik talán szerencsésebb az elhelyezkedésnél, mint a másik, éppen ezért bizonyos rendszert kellene bevinni a dologba és e célból a munkaközvetítést szerintem államosítani kell, főleg azért is, mert a munkást fel kell szabadítani a baloldali terror alól. Legyen megadva annak a munkásnak az a szabadsága, az a lelkiismereti érzése, hogy odamenljen, ahová akar és úgy gyakorolhassa világnézeti felfogását, politikai felfogását, ahogyan ő ezt akarja, ahogyan ő ezt érzi, ahogyan legjobban tudja. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Most ebben akadályozva van, mert próbálja csak a szegény magyar munkás — hogy csak egy szakmát említsek — a sokszorosító szakmában, a nyomdász szakmában otthagyni a szociáldemokrata szakszervezetet — annak többé elhelyezkednie nem lehet bármilyen hazafias nyomdában sem. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ma úgy áll a helyzet, hogy a főnökegyesületnek van egy megállapodása, amelynek értelmében csakis a szociáldemokrata szervezet által küldött munkást vehetnek fel a főnökegyesület tagjai. (Boczonádi Szabó Imre: Tanoncot sem vesznek fel!) Amikor mindig szabadságról beszélünk, mélyen t. Ház, akkor a legszentebb emberi szabadságra is kell gondolnunk, amely az emberi hivatás szabad gyakorlását megengedi. Tehát éppen a gazdasági rabszolgaság alól kell felszabadítani a magyar munkást, a baloldali terror alól. (Helyeslés a középen.) Éppen ezért kérem a kormányt, jöjjön ide a munka szabadságát biztosító törvénnyel, ezt már régen beígérte (Mozgás.) Képviselőtársaim azt mondják, hogy a 95 pontban is szerepel, hát akkor annál könnyebi) a dolog, valósítsa meg a kormány! Én garantálom, hogy még- tálán a szociáldemokraták is, — nem tudom — de ia többi pártok mindenesetre Örömmel fogják megszavazni ezt a törvényjavaslatot. Jöjjön a kormány ezekkel a fontos gazdasági törvényjavaslatokkal, meggyőződésem, hogy; ezzel szimpatikussá teszi magát a néptömegek előtit is, mert azt látják majd az emberek, hogy a kormány nemcsak hirdeti « progranimot, hanem cselekszik is. T. HázJ Megszavaztuk például a légvédelmi törvényt és a végrehajtási utasítás még ma sem jelent meg; (Rassay Károly: Pedig akkor sürgős volt! Jaj de sürgős volt!) a végrehajtási utasítással, — nem tudom, mi okból, — késik a kormány. Pedig ha egy törvényjavaslatot megszavazunk, azt azért szavazzuk meg, hogy intézkedéseit a gyakorlati életbe átül etetve, minél előbb lássuk annak hatását. Már minden országban gondoskodtak a légvédelemről. A polgári lakosság érdeke megkívánja, hogy a gáz- és légvédelemről gondoskodás történjék. (Rassay Károly: Azt kívánja, hogyané legyen gáz- és /égiháború!) Természeteséén is azt mondom, az volna mindnyájunk kívánsága, hogy 'ne legyen rá szükség soha, és ne legyen az az embertelen, minden erkölcsi érzést és emberiességet megtagadó pusztítás, ne legyen az, hogy gázzal ártatlan gyermekeket és embereket pusztítsanak. (Rassay Károly: Barbár dolog!) Adja Isten, hogy erre sohasem legyen alkalom, és ez az idő sohase következzék be. De végeredményben nekünk számolnunk kell az adott helyzettel. Minden nemzet erre készül fel. Hiszen végeredményben ha én védekezem, ha védelmi állásba helyezek valamit, ezt nem azért teszem, mert feltétlenül számítok arra, hogy engem megölnek, legyilkolnak, vagy hántanak, hanem azért teszem, (Egy hang jobb felől: Preventív intézkedés!) hogyha esetleg mégis ilyen alkalom adódik,^ akkor ne legyenek kitéve az emberek százai és ezrei annak, hogy semmi védelmi eszköz nem áll rendelkezésükre. A költségvetésben én az erre vonatkozó intézkedéseknek semmi nyomát sem találom. Külföldön mindenütt kötelezték például a háztulajdonosokat, hogy minden házban légvédelmi helyiségekről gondoskodjanak, minálunk pedig még az új épületeknél sincsen ez meg. Miért nincsen meg 1 ? Azért mert a törvény végrehajtási utasítása még nem jelent meg. Hatalmas, szép házak épülnek itt, de még sehol sincs kikötve, hogy gáz- és légvédelmi helyiségekről kell gondoskodni, márpedig a'
