Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-130

524 Az országgyűlés képviselőházának 11 azt mondom, hogy 1860-tól 1920-ig, vagyis a földreformig úgyszólván egyetlen holddal sem tudott nőni, a száz, de különösen a tíz holdon aluli birtokkategória, csak akkor (mutattam rá az egyke igazi okára. Ennek r következménye volt az, hogy nem tudott megélni.azon a föl­dön, s ha a reálosztás alapján örökbeihagyta, akkor fiai pláne nem tudtak megélni azon a két vagy három holdon. Mindehhez számos egyéb ok is járult, amelyek azután együttesen kitenyésztették, megteremtették és állandósí­tották az egykét. Még ma is vannak egyes körzetek, körjegyzőségek, ahol a terület 55—60%-a nagybirtok. Ha ezzel szemben a Jászságot nézzük, azt látjuk, hogy a Jászságban a kisemberek bir­tokainak területe 1700 óta 8010 holdról 127.810 holdra növekedett és ugyanazon 70 év alatt, míg a siklósi és szentlőrinci járásban a fajtiszta magyarság körülbelül 6000 lélekkel fogyott, sőt még a statisztikai növekedés és a bevándorlá­sok beszámításával, csak 9.3%^ volt a siklósi járásba és alig 0.9% a szentlőrinci járásban; ugyanakkor a Jászságban 67% volt. a lakosság növekedése, mert a földnek és a népnek vi­szonyát kellő harmóniába tudták hozni. Az egyke okai között tehát legelsősorban ezt a különözést vagyis a gazdasági okot, azon­kívül a nagybirtoknak fojtogató és még ma is megdönthetetlen hatalmát kell kiemelni, de ugyanakkor felhozom, mint gazdasági okot, azt az elszigeteltséget is, amelyben a baranyai nép cl a rettenetes útviszonyok folytán. A leg­jobb akarat mellett sem tudott piacra ter­melni, nem tudta jövedelmét fokozni, ott kel­lett megélnie azon a szűk helyen, ahová te­remtette az Isten, nem tudta növelni életterét. Amikor az egyke kialakításában a gazda­sági okok döntő hatásáról szólok, ugyanakkor hasonló jelentőséget kell tulajdonítanom a li­berális öröklési jognak is, amely a reálosztás folytán odavezetett, hogy Baranyában ma már rengeteg olyan család van, amelyben egyetlen örökös sincs. Somogy megyében, Kisbajomban például 80 üres ház van, 80 olyan ház, amely vagy üres, vagy csak két öreg lakik benne, Ká­kicson 27 ilyen ház van. Hallottam, hogy pél­dául Orcziban az oldalági örökös lebontatja az egymásután örökölt házakat, mert nem tud mit csinálni a házakkal, s^ inkább beveti azt a területet. Azt látom tehát, hogy a liberális öröködési jog az oldalági örökösöknek kedvez, aki talán nem is földmívelő, hanem a város­ban lakik és amikor egyszer csak az ölébe pottyan örökségként, egy telek, egy ház, nem tud vele mit kezdeni, eladja és ennek az el­adásnak következtében majdnem mindig ide­gen elem szivárog be az Ormányságba, Nagyon fontos és jelentékeny okoknak tartom az egyke kialakításában természetesen a biológiai és az egészségügyi okokat is. Az Ormánságban észázadokon -iát /beltenyésztés folyt. Egy mocsárvilág közepén terült el az Ormánság, és így a törökök sem tudták meg­hódítani, még a török vérkeveredés is elma­radt. Azonkívül a rendkívül rossz utak foly­tán télen a fiatalság nem érintkezik egymás­sal, nem megy át egyik faluból a másikba, úgyhogy a községeken belül — már pedig na­gyon kicsiny községek vannak az Ormánság­ban — házasodnak és mennek férjhez a fiata­lok, aminek^ következménye ez a beltenyésztés és ez a biológiai fáradtság, amelyen természe­tesen csakis megfelelő felfrissítéssel lehetne segíteni. 0. ülése 1936 május 15-én, pénteken. De ugyanilyen súlyos hibákat okozott az egészségügyi intézmények teljes hiánya is. így például rengeteg község volt, ahol orvosnak és bábának hírét sem hallották és meg kell mon­danom, hogy sajnos, vannak olyan orvosok és bábák is az Ormánságban, akik jobb volna, ha nem volnának ott, mert éppen az ő manipu­lációik segítik elő az egyke terjedését. Amel­lett rendkívül drága az egészség ott lent az Ormánságban! Tudok olyan eseteket, amikor kicsiny, másfél-, két-, háromholdas birtokokra olyan összegeket kebeleznek rá kórházi költ­ségek címén, amelyek föltétlen tönkrejutását, jelentik annak, aki egészségét kereste, de tu­dok olyan visszaéléseket is igen magas polcra jutott orvosok részéről a honorárium megsza­básában és különböző ezzel kapcsolatos kérdé­sekben, amelyek mellett szó nélkül elmenni nem lehet. Súlyosbítja mindezt a rossz lakás és a rossz táplálkozás is. Erről részletesebben nem akarok szólni, hiszen ez általánosan meg­tárgyalt jelenség. Ami az egyke kulturális okait illeti, — mert hiszen kulturális okok is közrejátszottak abban, hogy az egyke kialakulhatott és állan­dósulhatott — nem utolsó sorban azt kell mon­danom: az az igen magas belső kultúra, amely az Ormánságban ki tudott fejlődni az évszá­zadok folyamán, szintén hozzájárult ahhoz, hogy a fajfenntartás ösztöne nem annyira ele­mentáris, hanem bizonyos meggondolások, bi­zonyos gazdiasági számítások eredményeképpen alakul, nem úgy, mint azoknál a népfoltoknál, ahol a kulturális nívó alacsonyabb lévén, a faj­fenntartás spontán, mindenféle meggondolás és gazdasági latolgatás nélküli. Ezt a magas kultúrát különben az analfa­betizmus is alacsonyszázaléka is mutatja belte­rületeken. A külterületeket nem veszem ide, mert hiszen azokat leginkább abevándorolt cselédség lakja. így például a siklósi járásban az anal­fabétizmus 11'1%, a szentlőrinciben 9*6%, holott az országos átlag 8*6%, amiben azonban a iva­rosok is benne »vannak. Egyébként is ez a nép kiváló szellemi, fizikai és erkölcsi tulajdon­ságokkal megáldott nép. Számos költő, szónok, művész, író származott már onnan egészen egyszerű sorsból is és a népművészetük, az or­mánsági népművészet r egyike a legszebb és legősibb magyar .népművészeteknek. Hogy mégis, ma már úgyszólván elfelejtették ezt a népművészetet, ennek oka szintén az, hogy nincs elég munkaerejük. Az asszony, aki rend­szerint egyedül van otthon, mivel a gazda el­megy a földjére, nem ér rá népművészettel foglalkozni. Ha volna gyermek, különösen leánygyermek, akkor a népművészetet is újból fel lehetne támasztani. , Az egybe kialakításának kulturális okai között szerepel többek között az a megdöbbentő állapot is, amelyben az ottani iskolák wannak. Ezen a vidéken — nem egészségtelen, mert ezen már túl vagyunk, hanem — veszélyes iskola­szobák vannak — és magam láttam például, hogy a plafont úgy hirtelen kivágott akácfá­val támasztották, fel, hogy a gyermekekre ne szakadjon s a gyerekek körülülték ezeket a gerendákat, úgy tanultak. Van olyan iskola is, amelyet maga a hatósági orvos is veszélyesnek és a tanításra abszolút alkalmatlannak nyilvá­nított. Ilyen viszonyok mellett természetesen nem lehet kívánni, hogy a születési arányszám megjavuljon. (Mizsey György: Ki tudna ezen segíteni?) Igen t. képviselőtársam, ezen kellett volna már segíteni akkor, amikor bőséges és nyugodt korban élt Magyarország. Ekkor kel-

Next

/
Thumbnails
Contents