Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-130

Az országgyűlés képviselőházának 130. rácia tagjai közül hányan estek el a hazáért és éppen az ön figyelmét akartam felhívni arra, hogy Angliában az arisztokrácia tömegerő is, mert csak Flandriában 3000 angol arisztokrata esett el. Nálunk nem jelent az arisztokrácia ilyen tömegerőt sem, vérben, sem teherviselésben. Ez különben régi probléma. Méltóztassanak csak visszaemlékezni II. József császárnak Pálffy kancellárhoz írt, leevlére, amelyben megmagyarázza, hogy miért nem koronáztatja meg magát. Azt írja, azért nem, mert nálunk olyan igazságtalan állapotot talált, hogy akiknek a legtöbb előjoguk van, akiké minden ebben az országban, azoknak nem kell adózniuk, ellenben a szegény milliós tömegeknek kell mindeü terhet viselniök és így ő lelkiismeretével összeütközőnek találná az ilyen alkotmányra az esküt letenni. Csakugyan láttuk, hogy a Habsburgok közül nemcsak II. József, de Mária Terézia is mennyire igyekezett az akkori rövidlátó nemességgel és arisztokráciával szemben a nép védelmére kelni,, adózásra s egyéb áldozatra bírni. Még önálló hadsereget is adtak volna, ha a nemesség adózik. De minden megbocsátható az arisztokráciának, mert az 1790 után következő felvilágosodottság korában az akkor élő arisztokraták már megtették kötelességüket, egyesek, elég sokan,, annyira magasrendű, önzetlen, szinte gloriózus vezetőknek bizonyultak az az ország élén, hogy ezáltal a múlttal szemben minden érdemet megszereztek maguknak arra, hogy őket becsüljük,, hogy sohase jusson többé eszünkbe, mi volt a bűnük a múltban. De éppen azért, mert hálásak vagyunk s ehhez a szellemhez akarunk hívek maradni, éppen azért, mert Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Irányi Dániel, később Mocsáry Lajos és a többi ragyogó nagy szellem is úgyszólván az akkori arisztokráciához járt iskolába (Gr. Pálffy-Daun József: Tegyék lehetővé ma is!) és azt a magyar úri lelket talán tőlünk lehelték he, amely áthatotta, s amely mellett ez az ország csakugyan (Gr. Pálffy-Daun József: Igazságtalan támadásokkal nem teszik lehetővé!) magas szellemi, politikai, kulturális és gazdasági fejlődésnek ándult és messze előrejutott ezen az úton, s éppen ezért, mert ezt a magyar úri szellemet az akkori korszak felvilágosodott, nagyszerű arisztokratái teremtették meg: ne méltóztassék azt gondolni, hogy mi italán valamiifélekép osztályszempontot akarunk velük szemben képviselni, mindenkire és mindenre, ami arisztokrata, ki akarjuk mondani az átkot. Nem, ellenkezőleg: azt követeljük, azt reklamáljuk, hogy mai arisztokráciánk is ilyen legyen. Es ha ilyen lesz, a mai arisztokratákat is gr. Széchenyi István és >br. Wesselényi Miklós hatalmas, magasztos lelke, szelleme fogja áthatni, ha Apponyi Albertméretűek lesznek, más időknek nézhetünk elébe, és akkor t., képviselőtársaim, t. ifjú • arisztokratáink, önök is olyan érdemeket szerezhetnek ennek a nemzetnek szolgálatában, hogy csakugyan meglesz az egység, egy testvérként borulhatunk egymásra; • mi, a szegényebbek, kisebbek, alulról jövők és a magas arisztokráciának tagjai is. De addig, amíg itt azt látjuk, hogy a szegény verejtékező, küzdő tömegeknek rontására, az ország életlehetőségeinek veszélyeztetésére törnek, saját tradícióik ellen is vétkeznek és a nemzetnek a külföld előtt való becsülete ellen is cselekesznek azzal, hogy alantas demagógiára vállalkoznak, ezekkel ülése 1936 május 15-én, 'pénteken. 519 szemben várjuk az arisztokrácia sok kiváló tagjai részéről is az ellenmondást és tiltakozást. Mi, a polgári rend emberei, mindenesetre felemeljük tiltakozásunkat ez ellen a viselkedés ellen, mert az a magatartás semmiféleképpen sem arisztokrata, amelyet tanúsítani méltóztatnak, (Gr. Pálffy-Daun József: A legnagyobb rend pedig mégis Németországban van!) íme itt van! Látszik a mostani nemzedéken, hogy a múlt idők történelmében nem jártas; azért beszél így, mert különben annyi ragyogó szép példa volna előttük, annyi sok magasztos áldozatkészség, hogy visszariadnának attól, hogy ezen az úton tovább menjenek. Mit akarnak nálunk a hitlerizmussal? (Zaj.) Elnök: Kérdem a t. képviselő urat, nem gondol ja-e, hogy ez az intelem elég lesz? Méltóztassék 'már talán a költségvetés tárgyalására is áttérni! Rupert Rezső: Mélyen t. elnök úr, nekem mindig új adatokat és gondolatokat ad PálffyDaun t. képviselőtársam és én azt gondolom, hogy sem az időért, sem a fáradságért nem kár, hogy végre — élve az alkalommal — felvilágosítsam őt és társait, hogy milyen a mi — a polgári rendűek — gondolkozása velük özemben. Veszélyeseknek tartom ezeket az állapotokat, az ifjú arisztokraták mozgalmát nemzetgazdasági és államgazdasági szempontból is, mert hiszen gátolják a nyugodt munkát, végül felforgatják a rendet, megmérgezik a nemzet lelkét, éppen akkor, amikor a legnagyobb öszszefogásra, nyugalomra és a külföld rokonszenvének felénk való fordítására volna szükség, ami nem lehetséges máskép, mint csak úgy, ha mindig mindenben a civilizáció álláspontját képviseljük s megküzdünk terheinkkel. Tiltakoznunk kell tehát az ellen is, ami nemcsak a magyar tradíciókba, hanem a mai magyar alkotmányos felfogásba is beleütközik, tiltakoznunk kell a mindnyájunk érzésvilágával ellenkező propaganda ellen is, tiltakoznunk kell az ellen, hogy nekünk itt hitlerizmust és más egyebeket emlegessenek. Nagy megnyugvással vettem tudomásul a kormány részéről azt, hogy a hangoztatott váddal szemben, mintha az alkotmányra törne, a kormány itt határozottan és ünnepélyesen kijelentette, hogy ilyesmi eszeágában sincs. Megnyugvással vettem tudomásul, bár enélkül a deklaráció nélkül is így képzelem el. Az volt a belső meggyőződésem, hogy azok az emberek, akiknek mégis ismerniök kell a magyar történelmet és a magyar lelket, ismerniük kell ezeréves fejlődésünk értékét, ilyenre nem- vállalkozhatnak. Nem csoda, ha a publikum, a magyar milliók félreértik a helyzetet, mert viszont a pártnak igen, sok tagja a magyar alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsít és propagandát űz az ellen. Meg lehet tehát érteni, ha akkor félreértik sokan a visszás helyzetet, pedig ismételve csak azt mondom, (Reisinger Ferenc: Ennyi hitlerista az egész országban sincs, mint itt a képviselőházban!) hogy nagyon hába fáradnak a hitlerizmussal, mert talán tudomásul vehetnék azt, hogy a magyar népet imégis csak valahogyan egy magasabb szellemiség vezeti, semhogy ilyen rendszert elfogadjon. A magyar nép nem szereti az egyen-dolgokat, sem az egyen-gombot, sem az egyen-sapkát, sem az egyen-jelvényeket. (Gr. PálffyDaun József: Ezt, nem mondhatnám!) Nem az egyenruhát, a katonaruhát értem az egyen-