Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-129

Az országgyűlés képviselőházának' 129. ülése 1936 május Ik-en, csütörtökön. 483 kat, amelyek köteleztessenek a legkisebb munkabérek olyan mérvű megállapítására,, hogy az a munkás és családja emberies megélhetését biztosítsa. A munkabérmegállapítás a részes és darabos munkára is kiterjesztendő. 3. A munkás és munkáltató között felmerülő vitás ügyek tárgyalásánál az ülnökrendszert vissza kell állítani.« Ötödik számú határozati javaslatom a következőképpen szól (olvassa): »A képviselőház utasítja a kormányt, 'hogy helyezze hatályon kívül a gyűlési tilalomról szóló rendeletét és készítse elő az egyesülési és gyülekezési szabadság biztosításáról szóló törvényjavaslatot.« T. Képviselőház! Ezeket a határozati javaslatokat 'beterjesztettem, hogy dokumentáljam azt, hogy a kormánynak ezen a területen cselekednie kell. Engedjék meg még azt, hogy hivatkozzam itt a nyíregyházai munkások egy kérelmére, amelyet hozzám is eljuttattak. Ez a kérelem nagyon érdekes és jellemző, hogy azon a magyar Alföldön a magyar nép menynyire szeretne dolgozni, mennyire szeretne földhöz jutni és hogy mennyire igazságtalan az a telepítési törvényjavaslat is, amelyet már elfogadott ez a képviselőház, de amelyet a felsőház még így is soknak tart, holott kétségtelen dolog, hogy ezen a téren messzebb kellene mennünk. Elmondják ezek az emberek a földmívelésügyi miniszterhez beadott emlékiratukban a panaszukat, elmondják, hogy télen, amikor nem volt semmi pénz, egy liter bor volt a napszám, 80—90 fillér volt a napszám és ezek az emberek valóban éheztek és nyomorogtak. Azt mondja ez az emlékirat >{olvassa): »Tiszteletteljes kérésünk indokánál előadjuk a nevezett város ezen mezőgazdasági ingatlanáról, hogy évről-évre nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek egy évre haszonbérbe adja a birtokait, de azok felverik az árakat« és ők nem tudnak ahhoz jutni. Jellemző tünet tehát, ugy-e, hogy a gazdák, a nincstelenek veszekszenek azért, hogy földbérlethez jussanak, de nem tudnak hozzájutni, ők maguk felverik az árakat és ezek a szegényebbek azért nem tud-' nak hozzájutni, mert a vagyonosabbak többet tudnak azért a földért adni. Maga ez is egy tünet, amely nem egyedülálló. Nemcsak éppen Nyíregyházán van ez így, hanem megvan ez mindenhol, megvan az ország legnagyobb részén. Ezt mindazoknak az uraknak, akiknek birtokuk van, akiknek azonban állampolitikai felfogásuk van. akik ragaszkodnak az állameszméhez, az állam fenntartásához, be kellene látnipk. Be kellene Iátniok, hogy itt messzemenő, céltudatos, tervszerű földbirtokpolitikára van szükség, amely ezeket az éhező, föld után vágyó embereket kielégíti, mert máskép nem lehet megoldani ezt a helyzetet. Az iparban és a kereskedelemben nem tudjuk elhelyezni ezeket az embereket. (Ügy van! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Hol éljenek meg ezek, mit csináljanak? Most nem tudnak kivándorolni sem, mint háború előtt ki tudtak vándorolni. En tehát arra kérem az érdekelteket, arra kérem az urakat, gondolják meg-, figyeljék meg ezeket a dolgokat és gondolkodjanak» úgy, hogy a szegény nép sorsa jobb legyen. Az egyesülési és gyülekezési jogról is terjesztettem be határozati javaslatot. Ez az egyesülési és gyülekezési jog Csáky szalmája. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Különösen ma annyira lehetetlen állapotok vannak ezen a területen, hogy így igazán nem maradhat a dolog. Mert a kormánypárt gyűlésezik amennyit akar, gyűlésezik ott és akkor, ahol és amikor akar, sőt — mint később rá fogok mutatni —- bizonyos nemzeti szocialista rétegek is gyűléseznek, a szolgabírónak egyszerűen bejelentik, de nem is kell előre bejelentenniök, úgy is tarthatnak gyűlést. Az egyesülési és gyülekezési jogot azonban ne tessék úgy kezelni, hogy ez privilégium, kiváltság vagy kegy. Nem kegy ez! Minden alkotmányos államban, ahol adnak valamit a törvényes rendelkezésekre, mindenkinek egyfformán mérik a jogot. Minálunk azonban nem erről van szó, minálunk egy alkalmi össze jövetelen Petőfit elszavalni, vagy Ady Endrét elszavalni bizonyos' helyieken, bizonyos összejöveteleken, nem, engedi meg a rendőrség, betiltja és kiköti, hogy Petőfitől csak ezt és ezt a verseit, Adytól csak esst és ezt a verset lehet elszavalni. Ez' lehetetlen állapot. Ezért követeljük mi ezen a téren a változtatást, mert lehetetlen állapot, hogy így uralkodjanak ezen a szegény népen és így bánjanak vele, mint ahogyan bánnak. T. Képviselőház! Most rátérnék egy másik kérdésre, atrra a bizonytos nemzeti szocialista kérdésre. (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Egészen furcsa dolog az, amikor egy állam területén belül vallási szempontból csinálnak politikát. Wolff Károly t. képviselőtársam minapi beszédében — itt van nálam a napló is <— nagyon érdekesen nyilatkozik és azt mondja, hbgy a szociáldemokratákkal harcban áll, — rendben van! — azok ellen küzdeni fos: és minden eszközt megtagad tőlük, ami őket mint pártot esetleer erősítené, amit esetleg- pártunk erősítéséről mond, ellenben nagy szimroátiával nyilatkozik a nemzeti szocialistákról és azt mondja, hogy azfoknak más a programmjuk. (Homonnay Tivadar: Nem azt mondotta! A míuhkásságrél (beszélt!) Bocsánatot kérek, a mrrílóbaTi van! (Homonnav Tivadar: Olvassa fel! — Reisinper Ferenc közbeszól. — Homonnay Tivadar: Ö a szónok- neki kell olvasni!) A nemzeti szocialisták ugyanazt az állásoontot kéoviselik, mint a bolsevisták. En a kettő között különbséget nem teszek. A diktatúra, diktatúra, ha fehér, ha vörös. (Gr. Festetics Sándor: Nagy szakértő! — Derültség jobbfelől.) En nem vagyok szakértő, mert nem voltam diktátor, de tudok disztingválni tisztán és világosan, hogy mind a kettő egyeduralom; nem lehet más. Valamikor Gaal Gaston, — ennen Bethlen István gróf volt miniszterelnök úr is itt van — mondotta egy pártközi értekezleten, amikor felmerült, hogyan lehetne olyan embert találni, akiben ezer ember esze és kétezer ember becsülete összpontosulna, mert akkor talán rá lehetne helyezkedni a diktatúrára, hogy mivel nem lehet a földön Istent, Mindenhatót találni és ha valaki okos ember is. az nem feltétlenül becsületes is. vagy megfordítva, tehát nem lehet álláspontra helyezkedni, hogv diktátoroskodjunk. Egészen furcsa és jellegzetes dolgokat láthatunk. Itt van előttem egy egész csomó nagyon érdekes dolog, amely mutatja, hogy még a vallást is üzletnek használják ki. En nedig mint keresztény ember tiltakozom ellene, hogy vallásomon keresztül üzletet csináljanak. A legutálatosabb dolog az, aki a vallást üzletre használja fel. Itt van ni. a következő, (olvassa): »Feltámadást ünneplő magyarok! Húsvét ünnepére újra megjelent előttetek a zsidók réme, a nyilaskereszt. Valahányszor szemetekbe tűnik ez a nemzeti öntudatra ébredést jelképező