Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-129
476 Az országgyűlés képviselőházának 129. el nem birtokolhatok es így a huzamosabb idő óta tartó tényleges birtoklás az ingatlan tulajdonjogára és birtoklására nézve teljesen közömbös, sőt a birtokosok által, elvont haszon címén, a politikai községekkel szemben tényleges követelés is támasztható. Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék ennek a rendeletének szigorúan érvényt szerezni. Igen szükséges a vadászati törvény módosítása is, mert a falu népiének nagy sérelmei vannak ezen a téren. Egyes községekben, mint nálam, a Mecsek alján, egyes uradalmak vadászterületeiről jövő szarvascsordák és vaddisznók sok kisbirtokos földjét teljesen tönkretették. Teljesen tönkretették búzáját, kukoricáját, takarmányát. Semmije nem terem, de mivel a vadászati törvény nem ad rá módot, sem a vadászterület tulajdonosa, sem a, vadászbérlők nem térítik meg a kárát, sőt a tetejében az adót sem engedik el, hanem bevasalják, holott a kár akkora, hagy tőlünk Baranyában már a közigazgatási bizottság részéről az alispán úr gyönyörű beadvánnyal fordult a kormányhoz ennek a kérdésnek a megoldása érd ekében.. A gazdasági szakoktatásnak előnyeit mutatja az, hogy semmi jobban be nem vált ezen a téren, mint a, téli gazdasági szakiskola. Amíg a nyári munkaidőn kívül elméleti oktatásban részesülnek a tanulók, addig a nyári munkaidőben saját gazdaságukban vagy apjuk gazdaságában a, munka közben már érvényesíthetik, a gyakorlatba átvihetik a tanultakat. Jó példa erre különösen a .baranyaszentlőrinci téli gazdasági iskola, ahol — örömmel konstatálom a, földmívelésügyi miniszter úr jelentéséből, — míg minden más ilyennemű iskolában csak 60—50—40 tanuló volt, *- 120 tanulót oktattak párhuzamos osztályokban. Ez mutatja a vidékünk gazdasági fölényét, bár igaz, hogy klimatikus viszonyaink is mások, mint az Alföldön. Hangsúlyozom, hogy nálunk a 8—10—12 holdas birtokosok fejlett állattenyésztést folytatnak. Ez magyarázza, hogy nekünk még a fagykárok idején sem kellett olyanmérvű államsegélyhez folyamodnunk, mint amilyet a Nagyalföldön — elismerem — kellett folyósítani. Bizonyítéka ez annak is, hogy $z egészségles ibirtokmegoszlás és a mezőgazdasági kultúra kifejlesztése boldogíthatja csak az országot. Egyébként a falusi kultúrházak építésének segélyezéséire is nagyon kérném a földmívelésügyi miniszter urat. Áttérve a pénzügyminiszter úr ügykörébe, örömmel látjuk a pénzügyminiszter úr jóirányú munkáját abban a tekintetben, hogy a legkisebb adózóknak,, a legszegényebb embereknek egy szoba-konyhás házai után eddig fizetett adóját eltörölte. Ugyanakkor azonban rá kell mutatnom, hogy a statisztikai kimutatás szerint, amíg a 400 milliós házibirtokvagyon Magyarországon 80 millió adót fizetett eddig, — s ez az adó a mostani költségvetés szerint is 72 millió lesz, miután az egy szoba-konyhás lakóházakat mentesítik, — addig a társulati vagyon 2000 millió érték mellett 13 millió adót fizet. Ezt az adórendszert teljesen meg kell reformálni, mert akinek többje van, annak^többel kell hozzájárulnia az állam háztartásához. Különösen kérem, a pénzügyminiszter urat, hogy a gyümölcs- és szőlő törköly ki főzését tegye lehetővé új, mérsékelt szeszadóról szóló törvényjavaslat 'benyújtásával. A szeszadót mérsékelni kell, mert nem lehet az, hogy amíg nem a kisgazdaságok, hanem a nagy gyárak, ülése 1936 május 14-én, csütörtökön, akár mezőgazdasági, akár más szeszgyárak főzhetik ki kedvezményesen a szeszt, s a gyümölcstermelésért sok áldozatot hozó falusi kisember szilvacefréje és szőlőtörkölye trágyadombra kerüljön. Ezáltal károsodik gazdaságában az a szegény adófizető, de károsodik az állam, mert nem jut azokhoz az adóbevételekhez, amelyek a szesizifőzésnek ilyen mértéke mellett nagyon előbbre vinné a államháztartás bevételeit. A teherviselést könnyítené, ha a költségvetési évvel és nem a naptári évvel kezdődnék az adófizetés is. Ha ugyanis a költségvetési évvel kezdődnék az adófizetés, akkor azi lenne a helyzet, hogy jön júliusiban az aratás és akkor augusztlsban már negyedévi, sőt félévi adóját is kifizetné az a gazdaember, utána jön októberben a kukorieatörés, a kis sízüret, ebből megint kifizetné adójának egy részét, nem lennének tehát túlságos kamattal terhelt adóhátralékok. (Felkiáltások a középen: Általános kívánság!) Ezért kérem a pénzügyminiszter urat, hogy erre elsősorban terjessze ki figyelmét. A házépítési akcióval a legtöbb embert kötötte a kormány a földhöz. Kérem, hogy a kormány ezt az akciót támogassa, mert ez legjobban bevált minden akció között. Ezideig összesen 39.125 egyénnek juttatott ez az akció 53,975.106 pengő kölcsönt, vagyis közel 40.000 családot juttatott családi fészekhez, otthonhoz majdnem 54 millió pengő kölcsönnel, ami azokat a,z embereket csak a hazához való hűségre és ragaszkodásra fogja indítani. (Ügy van! Ügy van! a középen.) A belügyminiszter urat a legnagyobb elismerés illeti népegészségügyi politikájáért, továbbá az Oti .-hátralékokat, a falusi szegény kisiparosságnak, de a yárosi kisiparoságnak is ezt a, nagy terhét méltányosan kezelő jótékonyságáért. Mégis kérnem kell, hogy a szegény emberek kórházi ápolási díjait másképp kezeljük. (Dulin Jenő: Ezt valamennyien kérjük és még sem csinálják meg soha!) Annál jobb, ha összefogunk, mélyen t képviselőtársam, (Dulin Jenő: Fogjunk ősze!) előbb-utóbb kell, hogy legyen valami. (Dulin Jenő: Helyes!) Amíg ugyanis egy elég tisztességes fizetéssel biró tisztviselő, mint vagyontalan, ingyenes ápolásban részesíttetik, addig, ha egy kis házzal bíró szegény földmíves-zellér, munkás vagy kisiparos, ha, családja bajba jut, ha felesége szülés esetén kényszerűségből odakerül a kórházba, rátáblázzák az ápolási költségeket kis házára^ és megkötik annak az embernek az életlehetőségét, (ügy van! Ügy van!) Ezért kérem, hogy a falusi szegény népre is terjesztestessék ki a kórházi ápolási kedvezmény. Ha jó népegészségügyet akarunk, a falusi kisházas földmíves népet, kisiparosságot nem szabad ebben a rettentő helyzetben hagyni. (Ügy van! Üky van!) A falu jegyzőjét pedig — legyen szabad azt imiondanom, — adják vissza a falunak, (Helyeslés a baloldalon.) legyen az a falu népéé és ne legyen kénytelen olyan végrehajtásokat foganatosítani, r amelyek foganatosítása megbontja a harmóniát a falu népe és vezetői között, (vitéz Várady László: Élharcos . „. . — Dulin Jenő: Ne legyen élharcos!) A kultusaminiszter úrtól a falu népe kultúrájának, valláserkölcsi nevelésének hathatós támogatását kérem,^ Kérem, hogy különösen az iskolaépítési segélyek folyósításával tegye lehetővé, hogy a nehéz gazdasági viszonyok f