Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-129

474 Az országgyűlés képviselőházának 12 megsegítette? Azzal, hogy egy újabb mester­vizsgát rendelt el, a kisiparosság anyagi exisz­tenciája javulni nem fog! Semmit a világon nem tett ez a kormány a vidéki és a fővárosi polgárság részére. (Zaj.) Ne méltóztassék azt gondolni, hogy a falu részére szintén nem kívánom minden jótéte­mény (megadását; a falu egészségügyének, ;a falu erkölcsi életszínvonalának emelését ia ma­gam részéről is a legimelegebíben pártolom! Azt szeretném, ha Magyarország lakosságai nem egy halkáni módon élo, kínokban és keservek­ben fetrengő, hanem európai módon élő nép lenne, úgy a városban, mint a falun. Nagyon helyes az, lamiit ia falu egészségügyével kap­csolatban hallunk, mert lehetetlen, hogy a tu­datlanság, a babona, vagy gonosizság olyan rettenetes viszonyokat teremtsen falun, de, en­gedelmet kérek, nem helyeselhetem, a falu megsegítésének olyan módját, amikor nem azokat támogatják, akik arra rászorulnak, ha­nem a 200—1000 holdig terjedő gazdákat vagy még azonfelül is, akik nincsenek arra rászo­rulva. Azt mondom, hogy amennyiben a falun a 20 holdas gazdákat támogatják, ahhoz teljes mértékben hozzájárulok, pedig a budapesti vagy^ vidéki kiskereskedő^ és kisiparos van szintén olyan rossz .állapotban, mint az .a 20 holdas kisgazda. (Fábián Béla: A vidéki kis­iparos is ugyanabban ia helyzetben van!) A vidéken is ugyanolyan rossz helyzetben van­nak és a vidéki kisiparos, kiskereskedő ré­szére .semmiféle jótéteményt nem kapunik. (Fá­bián Béla,: Dehogy ne, Pécelen olyan szörnyű­ségeket csinálnak, hogy majdnem megbolon­dulnak!), semmiféle meleg szeretetet nem ta­paszt arunk. \ Igen t. Ház! Azt szeretném, ha Magyaror­szág törvényhozása nem volna osztály tör vény­hozás, hanem a nép minden rétege számára és mindenkinek, aki azt megérdemli és arra rászorul, az állam odanyújtaná & maga segítő kezét. Ez volna a törvényhozásnak igazi fel­adata és én a magam részéről ta'zt szeretném, ha ebben a törvényhozásban törvényhozóhoz méltó hang is uralkodnék, azt szeretném 1 , ha itt elvek és eszmék cserélődnének fei, mert jobbrafordulás cstafe úgy történhetik^ ímeg, ha mindeki megmondja a maga véleményét. En tiszteletin mindenki másnak a véleményét de a pórias hang nem ebbe a parlamentbe való, »a* pórias hangot használják kint a (kocsmákban a részeg emberek, de ebben a parlamentben az öntudatos, józan magyarok csak a becsületnek, a tisztult s ágnak és a finom, választékos' hang­maik szavait használják. Igen t. Ház! Szeretném, iha — mint mon­dottam —ezek az idők visszajönnének és meg­kezdődnék a valóságos reformmozgalom, ^ leg­elsősorban a politikai újjászületés, azután a Ház újjászületése, az erkölcsiség védelme alatt és (gazdaságilag azoknak támogatása, akik azt megérdemlik, gazdaságilag azoknak a szegény embereknek fölsegítése, akik arra rá vannak szorulva. Ha már itt tartok, egy pillanatig szó­lok arról, hogy milyen új utakat járhat be ez az ország,, (beszélek egy pillanatig az idegen­forgalomról, amely személyi tekintetben most egy nagy előhaladást tett ebben az országban. Szeretném, ha nemcsak személyeket, hanem árukat is szállítanának» ha itt megvalósulna az a tranzítóforgalom, amely egykor Magyar­országot Kelet és Nyugat Összekötő 'kapujává tette, hogy felhasználjuk az ittlevő nagy Duna folyamot a mi céljainkra, bekapcsolódjunk a világkereskedelembe, a nemzetközi forgalomba, . ülése 1936 május 14-én, csütörtökön. de természetesen ehhez legelsősorban a bürok­ráciának lenyesegetése, az adminisztráció meg­változtatása szükséges. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt., Bródy Ernő: Befejezem. Ehhez legelsősor­ban szükség lenne megfelelő közlekedési politi­kára. Ott van Csepelen a szabad vámmentes kikötő, használják fel igazi» eredeti céljaira, legyen az puncto franco, legyen szabad és le­gyen oda megfelelő (közlekedési tarifa és meg­telelő politika, hogy Magyarország ismét a világkereskedelem, útjába essék, hogy azt, amit elmulasztottunk, jóvátehessük. T. Ház! Mivel a költségvetésben azt látom, hogy itt olyan kormányzati rendszer uralkodik, amely megrögzött álláshalmozókat termel ki, (Derültség.) amely gazdaságilag vérszegény alakulatokat táplál, mivel azt látom, hogy a politika és a közéleti tisztulás útját elzárják, nem fogadom; el a költségvetést. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök: Patacsi Dénes képviselő urat illeti a iszó. Patacsi Dénes: T. Ház! Az előttem iszólott Bródy Ernő t. képviselőtársamnak; szociális érzékről tanúskodó kijelentéseihez, valamint osztályérdekre való tekintet nélkül a nemzet egyetemes érdekét szolgáló megállapításaihoz teljes mértékben hozzájárulok. Ki kell térnem azonban arra, amit beszéde elején mondott, hogy bár ebben a parlamentben valamikor közjogi és katonai ügyekben nagy viták vol­tak, mégis más hangnem, más atmoszféra uralkodott, s akkor mindenki azon a színvo­nalon folytatta a parlamenti harcot, amely a nemzet érdekének megfelelt, és nem személyes kérdéseket hajhásztak. Kégen azonban az sem történt meg, t. képviselőtársam, hogy a kor­ményzat, nemcsak a választások alatt, — ami­kor, megengedem, hogy mindenkinek joga van a saját egyéni felfogását becsületes úton ki­nyilvánítani, — hanem a választások után is folyton támadják és egyetlen nyugodt pillana­tot sem engednek neki az alkotásra. (Dinnyés Lajos: Szóval, ezért nem tud a kormány al­kotni.) T. Képviselőház! Ami Bródy t. képviselő 1 társamnak a titkos választójog megalkotására vonatkozó megjegyzéseit illeti, ki kell jelente­nem, hogy nemcsak éri, de ez az egész párt igenis a titkos választójog alapján áll. (Fel­kiáltások half elől: Mégis tartanak tőle!) Kiije­lentem az igen t. uraknak, hogy nekem például nincs tőle mit tartanom, mert engem, aki tizen­hat év óta vagyok tagja ennek a parlament­nek, egy 70 községből álló és 16.000 választó­val rendelkező kerület kétszer küldött be a Házba, a titkos választójog alapján. (Ho­morinay Tivadar: Mikor? — Felkiáltások bal­felől: Tévedés!) Mindjárt meg fogom magya­rázni. (Halljuk! Halljuk! balfelől. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Patacsi Dénes: Fel kell frissítenem egy kissé t. képviselőtársaim emlékezetét. Amikor Baranya megszállás alatt volt, és mostani ke­rületem csonka volt, a 70 községből csak 19 választott, akkor mindenkinek új választás alá kellett magát alávetni, az ilyen csonka kerületekben, ahol a választók 50%-a nem ad­hatta le szavazatát, ilyenmódon választottak meg kétszer titkosan. Méltóztassanak tehát meggyőződve lenni, arról, hogy valótlan dol­got nem állítok. En a jóhiszeműséget feltétele­zem bármilyen pártbeli képviselőtársamról,

Next

/
Thumbnails
Contents