Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-129
474 Az országgyűlés képviselőházának 12 megsegítette? Azzal, hogy egy újabb mestervizsgát rendelt el, a kisiparosság anyagi exisztenciája javulni nem fog! Semmit a világon nem tett ez a kormány a vidéki és a fővárosi polgárság részére. (Zaj.) Ne méltóztassék azt gondolni, hogy a falu részére szintén nem kívánom minden jótétemény (megadását; a falu egészségügyének, ;a falu erkölcsi életszínvonalának emelését ia magam részéről is a legimelegebíben pártolom! Azt szeretném, ha Magyarország lakosságai nem egy halkáni módon élo, kínokban és keservekben fetrengő, hanem európai módon élő nép lenne, úgy a városban, mint a falun. Nagyon helyes az, lamiit ia falu egészségügyével kapcsolatban hallunk, mert lehetetlen, hogy a tudatlanság, a babona, vagy gonosizság olyan rettenetes viszonyokat teremtsen falun, de, engedelmet kérek, nem helyeselhetem, a falu megsegítésének olyan módját, amikor nem azokat támogatják, akik arra rászorulnak, hanem a 200—1000 holdig terjedő gazdákat vagy még azonfelül is, akik nincsenek arra rászorulva. Azt mondom, hogy amennyiben a falun a 20 holdas gazdákat támogatják, ahhoz teljes mértékben hozzájárulok, pedig a budapesti vagy^ vidéki kiskereskedő^ és kisiparos van szintén olyan rossz .állapotban, mint az .a 20 holdas kisgazda. (Fábián Béla: A vidéki kisiparos is ugyanabban ia helyzetben van!) A vidéken is ugyanolyan rossz helyzetben vannak és a vidéki kisiparos, kiskereskedő részére .semmiféle jótéteményt nem kapunik. (Fábián Béla,: Dehogy ne, Pécelen olyan szörnyűségeket csinálnak, hogy majdnem megbolondulnak!), semmiféle meleg szeretetet nem tapaszt arunk. \ Igen t. Ház! Azt szeretném, ha Magyarország törvényhozása nem volna osztály tör vényhozás, hanem a nép minden rétege számára és mindenkinek, aki azt megérdemli és arra rászorul, az állam odanyújtaná & maga segítő kezét. Ez volna a törvényhozásnak igazi feladata és én a magam részéről ta'zt szeretném, ha ebben a törvényhozásban törvényhozóhoz méltó hang is uralkodnék, azt szeretném 1 , ha itt elvek és eszmék cserélődnének fei, mert jobbrafordulás cstafe úgy történhetik^ ímeg, ha mindeki megmondja a maga véleményét. En tiszteletin mindenki másnak a véleményét de a pórias hang nem ebbe a parlamentbe való, »a* pórias hangot használják kint a (kocsmákban a részeg emberek, de ebben a parlamentben az öntudatos, józan magyarok csak a becsületnek, a tisztult s ágnak és a finom, választékos' hangmaik szavait használják. Igen t. Ház! Szeretném, iha — mint mondottam —ezek az idők visszajönnének és megkezdődnék a valóságos reformmozgalom, ^ legelsősorban a politikai újjászületés, azután a Ház újjászületése, az erkölcsiség védelme alatt és (gazdaságilag azoknak támogatása, akik azt megérdemlik, gazdaságilag azoknak a szegény embereknek fölsegítése, akik arra rá vannak szorulva. Ha már itt tartok, egy pillanatig szólok arról, hogy milyen új utakat járhat be ez az ország,, (beszélek egy pillanatig az idegenforgalomról, amely személyi tekintetben most egy nagy előhaladást tett ebben az országban. Szeretném, ha nemcsak személyeket, hanem árukat is szállítanának» ha itt megvalósulna az a tranzítóforgalom, amely egykor Magyarországot Kelet és Nyugat Összekötő 'kapujává tette, hogy felhasználjuk az ittlevő nagy Duna folyamot a mi céljainkra, bekapcsolódjunk a világkereskedelembe, a nemzetközi forgalomba, . ülése 1936 május 14-én, csütörtökön. de természetesen ehhez legelsősorban a bürokráciának lenyesegetése, az adminisztráció megváltoztatása szükséges. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt., Bródy Ernő: Befejezem. Ehhez legelsősorban szükség lenne megfelelő közlekedési politikára. Ott van Csepelen a szabad vámmentes kikötő, használják fel igazi» eredeti céljaira, legyen az puncto franco, legyen szabad és legyen oda megfelelő (közlekedési tarifa és megtelelő politika, hogy Magyarország ismét a világkereskedelem, útjába essék, hogy azt, amit elmulasztottunk, jóvátehessük. T. Ház! Mivel a költségvetésben azt látom, hogy itt olyan kormányzati rendszer uralkodik, amely megrögzött álláshalmozókat termel ki, (Derültség.) amely gazdaságilag vérszegény alakulatokat táplál, mivel azt látom, hogy a politika és a közéleti tisztulás útját elzárják, nem fogadom; el a költségvetést. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök: Patacsi Dénes képviselő urat illeti a iszó. Patacsi Dénes: T. Ház! Az előttem iszólott Bródy Ernő t. képviselőtársamnak; szociális érzékről tanúskodó kijelentéseihez, valamint osztályérdekre való tekintet nélkül a nemzet egyetemes érdekét szolgáló megállapításaihoz teljes mértékben hozzájárulok. Ki kell térnem azonban arra, amit beszéde elején mondott, hogy bár ebben a parlamentben valamikor közjogi és katonai ügyekben nagy viták voltak, mégis más hangnem, más atmoszféra uralkodott, s akkor mindenki azon a színvonalon folytatta a parlamenti harcot, amely a nemzet érdekének megfelelt, és nem személyes kérdéseket hajhásztak. Kégen azonban az sem történt meg, t. képviselőtársam, hogy a korményzat, nemcsak a választások alatt, — amikor, megengedem, hogy mindenkinek joga van a saját egyéni felfogását becsületes úton kinyilvánítani, — hanem a választások után is folyton támadják és egyetlen nyugodt pillanatot sem engednek neki az alkotásra. (Dinnyés Lajos: Szóval, ezért nem tud a kormány alkotni.) T. Képviselőház! Ami Bródy t. képviselő 1 társamnak a titkos választójog megalkotására vonatkozó megjegyzéseit illeti, ki kell jelentenem, hogy nemcsak éri, de ez az egész párt igenis a titkos választójog alapján áll. (Felkiáltások half elől: Mégis tartanak tőle!) Kiijelentem az igen t. uraknak, hogy nekem például nincs tőle mit tartanom, mert engem, aki tizenhat év óta vagyok tagja ennek a parlamentnek, egy 70 községből álló és 16.000 választóval rendelkező kerület kétszer küldött be a Házba, a titkos választójog alapján. (Homorinay Tivadar: Mikor? — Felkiáltások balfelől: Tévedés!) Mindjárt meg fogom magyarázni. (Halljuk! Halljuk! balfelől. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Patacsi Dénes: Fel kell frissítenem egy kissé t. képviselőtársaim emlékezetét. Amikor Baranya megszállás alatt volt, és mostani kerületem csonka volt, a 70 községből csak 19 választott, akkor mindenkinek új választás alá kellett magát alávetni, az ilyen csonka kerületekben, ahol a választók 50%-a nem adhatta le szavazatát, ilyenmódon választottak meg kétszer titkosan. Méltóztassanak tehát meggyőződve lenni, arról, hogy valótlan dolgot nem állítok. En a jóhiszeműséget feltételezem bármilyen pártbeli képviselőtársamról,