Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-129

Az országgyűlés képviselőházának 129. mondja, hogy ha túlkiadás merül fel, vagy pedig olyan kiadás, amely az előző költségvetésiben nem foglalt (helyet, akkor törvényjavaslattal kell a miniszternek a Ház elé jönnie. Csakis abban az esetben nem kell törvényjavaslattal jönnie, ha elodázhatatlan szüksége merül fel az intézkedéseknek, vagy ha, a képviselőház nincsen együtt. Majd reá fogok térni s egy pár gyakorlati példával he fogom mutatni, hogy milyen költségek állíttattak itt be túlkiadások címén. (Fábián Béla: Halljuk! Halljuk! Nagyon érdekes!) Rögtön reá fogok térni. Egy pár érdekes esetet nézünk majd meg. Keresztrejtvényeket ibocsátok a t. Ház rendelkezésére. Ez az egyik dolog. A másik dolog, amiről szólni akarok, az, hogy az állami számvitelről szóló törvény 33. %-•& kimondja, hogy (olvassa): »A miniszterek és az állami számvevőszék elnöke kötelesek a vezetésű alatt álló hatóságok személyzetig és fizetési állományát az évi részletes előirányzatiban az országgyűlés jóváhagyása alá terjeszteni. Oly járandóság nem; utalványozható, amely a jóváhagyott fizetés és állomány rendszerén nem alapszik.« Azaz nem szabad túlkiadás alapján kreálni olyan állást, amely nincsen bent a költségvetésben. (Dinnyés Lajos: Például Gáspárdyét!) En nem vagyok dogmatikus és ha pl. fagy, földrengés vagy vis major esete forog fenn, akkor természetesnek tartom, hogy a túlkiadást rögtön meg kell tenni, akkor nem lehet várni, de majd ki fogok mutatni egypár olyan esetet, amely nyugodtan várhatott volna arra, hogy a rendes budget kereteiben (intéztessék el és semmiféle ok nem volt arra, 'hogy így tárgyaltassék le. Engedelmet kérek, a régi időben az volt a szokás, hogy egy túlkiadás, vagy előirányzat nélküli kiadás a legritkább eset volt, a miniszter ilyen esetben a legnagyobb aggodalommal ment a zárszámadási bizottság elé; most ellenben az kezd szokásba jönni,, hogy ami kényelmetlen, ami nehézkes, ami kényes, azt nem illesztik be a költségvetésbe, hanem utólag túlkiadás és előirányzat nélküli kiadás címén költik el. Méltóztassanak megengedni, hogy egypár esetet felemlítsek. Itt van (olvassa): Kereskedelemügyi (minisztérium, Központi igazgatás, Személyi járandóságok. Az 1897: XX. te. 33. ^-a alapján indokolást igényel, hogy a költségvetésileg rendszeresített létszámmal szemben a III. fizetési osztályban két állással, a fogalmazási szakon pedig a VI. fizetési osztályban egy állással több töltetett be. Az 1935: VII. te. értelmében szervezett iparügyi, valamint kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium hatáskörének ellátása ugyanis két államtitkár kinevezését tette szükségessé. Ezek az állások az 1935/36. évi költségvetésben előirányoztattak és ez az előirányzat az országgyűlés által jóváhagyatott.« Eddig a dolog rendben van. Most jön a rendetlenség. {Tovább olvassa): »A VI. fizetési osztályban mutatkozó túlbetöltés pedig onnan ered, hogy egy országgyűlési képviselővé választott, eredetileg a volt népjóléti- és munkaügyi minisztérium létszámába tartozott VI. fizetési osztályú tisztviselő, minthogy képviselői megbízatása a tárgyi év folyamán megszűnt, szolgálattételre jelentkezett. Illetményei az 1925,, évi XXVI. te. értelmében újból folyósítandók voltak.« Nem tudom, kiről van szó. (Meskó Rudolf: Törvényes!) Nem mondottam, hogy törűlése 1986 május 14.-én, ósütörtökön. 471 vényellenes, (Br. Berg Miksa: Ez a keresztre jtIvény) én csak azt mondottam, hogy ezért meg lehetett volna várni az új költségvetési évet és a költségvetésben lehetett volna előirányozni. Azt mondja például a jelentés (olvassa): »Az 1897 :XX. te. 22. §-a, alapján indokolást igényel, — a földmívelésügyi minisztérium, gazdasági szakoktatás — hogy e rovat terhére egy építőmester részére éivi 2460 pengő tiszteletdíj utalványoztatott., E kiadás oka .az, hogy ez ágazat épületeinek karbantartásával kapcsolatban az említett alkalmazottra szükség van.« Ez mind rendben van, csak az nincjá rendben, hogy ezt nem költségvetésileg irányozták elő. Itt van egy másik dolog, szintén a földmívelésügyi minisztérium állományában. Azt mondja a jelentés (olvassa): »Mezőgazdasági tudományos és kísérletügyi intézmények. Növényvédelmi szolgálat. Túlkiadás 111.372 pengő. A pajzstetűfertőzésnek a gyümölcskivitel érdekében való leküzdése céljából a faiskolákban és egyéb telepeken, valamint az azokat környező gyümölcsösökben állami felügyelet, illetőleg irányítás mellet az eddigi rendszabályokon túlmenőleg végrehajtott védekezési munkák költségeire többet kellett fordítani, mint amennyi számításba vétetett.« (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Ez csak nem kifogásolható!) A tanügy keretében is vannak ilyen esetek. Itt van a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál a következő eset (olvassa): »A zeneakadémiának halaszthatatlan kiadásainak fedezésére 30.000 pengőt (kellett kiutalni. Az állami színházak költségeire 182.000 pengőt, tekintettel arra, hogy e hiányt a takarékossági szempontok lehető figyelembevétele ellenére nem lehetett kiküszöbölni. (Dinnyés Lajos: Milyen hiányt?) Az állami színházak fenntartására a költségvetésben előirányzott hitelen felül 114.000 pengőt kellett utalványozni, azonkívül az állami színházak régebbi tartozásaiból 68.000 pengőt ki kellett egyenlíteni, mert ennek az adósságnak kifizetése természeténél fogva tovább halasztható nem volt.« Engedelmet kérek, annyira csak halasztható volt, hogy a legközeléb'bi költségvetésbe felvegyék! Eri tehát ez ellen a rendszer ellen a magam részé ről a legnagyobb kifogást támasztom - és azt szeretném, ha a kormányzat visszatérne a régi rendszerre, amely mindent költségvetésben intézett el. Itt még beszélnem kell az alapok kérdlésé. séről is. (Dinnyés Lajos: A boletta alap!) Ez az alapkérdés a képviselőházat már sokat foglalkoztatta. (Annakidején Károlyi Gyula miniszterelnök Magyarország pénzügyi Ihelyzetének a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságával együttesen ímegejtett megvizsgálása után egy tíz pontból álló nyilatkozatot tett, a költségvetés takarékossági szempontjaira és egyéb részeire vonatkozólag. E pillanatban ez nem tételem. Ellenben a 7. pontban a következőket mondja Károlyi Gyula kormánya (olvassa): »A imagyar kormány szándéka, hogy a költségvetés egységességét biztosítsa és hogy az általános költségvetésbe olvasszon be minden különleges alapot, amelybe közpénzek folynak be.« Beilleszti tehát ezeket nagyon helyesen a költségvetésbe, imert a költségvetés tárgyalása 'és elbírálása alkalmával módunk van hozzászólni a kérdéshez. De méltóztassék megnézni a zárszámadás66

#