Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-129

468 Az országgyűlés képviselőházának 12 A költségvetést elfogadom. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot üdvözlik.) Elnök*. Bródy Ernő képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő; T. Ház! Engedje meg nekem Drózdy Győző igen t. képviselőtársam, hogy ne az ő beszédére való reflektálással kezdjem beszédemet, hanem visszatérjek arra a tegnapi iteeni eseményre, amikor a (képviselőház mélyen t. elnöke Eckhardt Tibor képviselőtársunk egy beszéde miatt eljárást indítványozott és a Ház azt elfogadta. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy -a Ház határozatát sem szóvátenni, sem kritika tárgyává tenni nem lehet. (Rassay Károly: Hol van ez kimondva, hogy nem szabad szóvátenni?) A házszabályok 163. $-a a következőket mondja: (Halljuk! Halljuk!) »A Ház határozatával szemben semmiféle óvásnak vagy ellenmondásnak nincs helye«. (Zaj balfelől. — Felkiáltások jobbfelöl: Ez az!) Bródy Ernő: Én magam is megszavaztam, tehát nem szándékom eilenmondani. (Rassay Károly: De a tényre magára visszatérhet!) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék tudomásul venni, hogy a házszabályokat akként értelmezem, hogy nem tartom lehetőnek, hogy a képviselő úr a Ház határozatát itt utólag kritika tárgyává tegye. (Rassay Károly: Nem is akarja kritika, tárgyává tenni.) Bródy Ernő: Méltóztassék megengedni, csak azt szerettem volna elmondani, hogy hozzá vagyunk szokva a Házban ahhoz, hogy az ügyek előkészítve kerüljenek ide. (Rassay Károly: És ez házszabályellenesen lett idehozva,! Ez az, igazság!) Elnök: Rassay képviselő urat rendreutasítom, mert nem házszaibályellenesen, hanem házszabályszerüen lett ideihozva,. Azért, hogy házszabályszerüen lett-e idehozva, vagy sem, az elnök tartozik felelősséggel, én pedig tudatában vagyok amnak, hogy házszabályszerüen cselekedtem. (Rassay Károly: Nekem pedig jogom van a házszabályokhoz szólva, kritizálni.) A házszabályok keretein belül és a házszabályok által megadott lehetőségek szerint. (Rassay Károly: Csak a pápai csalhatatlanság ellem tiltakozom. — Zaj.) Bródy Ernő: T. Ház! Maga a képviselőház jelenlegi helyzetében tulajdonképpen alkalmas volna arra, hogy itt szabályos, rendes, sőt eredményes munka is folyjék. Ez nem mindig volt így, mert a, régi időben ennek a Háznak tanácskozásait állandóan irritálta különösen három nagy kérdés: a közjogi kérdés, a nemzetiségi kérdés és a katonai kérdés. Ma — mondhatom — közjogi kérdés olyan keveset fordul elő, hogy már kívánatos volna, hogy néha beszéljünk közjogi kérdésekről is. Ami a nemzetiségi kérdést illeti, azt. hiszem valamennyien helyeseljük, ha erről nekünk itt beszélnünk nem kell. (Ügy van! Ügy van!) Ami pedig a honvédelmi kérdést illeti, e tekintetben közöttünk nem lehet véleménykülönbség, nem lehet nézeteltérés, (Ügy van! jobbfelöl.) és ha a miniszterelnök úr politikai gestioja iránt lehetnek is véleménykülönbségek, de mint honvédelmi miniszter láthatja, hogy tárcája költségvetését minden egyes alkalommal úgyszólván vita nélkül fogadja el a Ház minden pártja. (Helyeslés jobbfelöl.) T. Házl^ Hogy régen különösen ezek a katonai kérdések mennyire irritálták a Házat, elég, ha emlékeztetem t. képviselőtársaimat" . ülése 1936 május lí-én, csütörtökön. arra, hogy az újonelétszáimi ímegállapítása, az újonclétszám felemelése, az erre szedendő adónak kérdése évtizedeket vett el a Ház munkájából és ha egyik igen t. képviselőtársam szemére hányta a régi kormányoknak azt, hogy szociális és politikai tekintetben nem tették meg azt, amit meg kellett volna tenniök, én ezt akceptálom, mert magam is imár a régi időben is mindig kívántam, hogy ne meddő kérdésekkel, hanem szociális kérdésekkel és a politikai újjászületés kérdésével foglalkozzék a parlament. A titkos választójog kérdésének is már legalább BO évvel ezelőtt meg kellett volna oldódnia. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Nem (mentségül imondam, hanem mint tényt adom elő, hogy a kormányokat zavarták ezek a kérdések és azért nem oldhatták meg kellőkép ezeket, mert olyan gyúanyag volt különösen katonai kérdésekben és közjogi téren, hogy az a Ház normális menetét megállította. Ha emlékeztetem a t. Képviselőházat, hogy milyen csaták voltak itt a házszabályok kérdésében, a házszabályok revíziójának kérdésében, hogy az obstrukciónak minden fajtája és mindaz, ami velejár, megvolt ebben a képviselőházban, ha emlékeztetem a t. Képviselőházat, hogy milyen jelenetek folytak itt le, akkor azt kell mondanom, hogy ma mindezek a kérdések szuperálva vannak; nincsenek közjogi kérdések, nincsenek házszabálykérdések. Ma mindez le van szorítva, úgyhogy azt lehet mondani, hogy a Ház külsőleg megtehetné azt, hogy itt rendes, eredményes munka folyjék. (Meskó Rudolf: Teszi is!) (Sajnos azonban, belső zavarok vannak. Ennek a Háznak struktúrája olyan, hogy nem fejezi ki a nemzet akaratát. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szé\lsőbaloldalon.) Ennek a Háznak struktúrája olyan, hogy hosszú idő óta nem oldották meg a politikai újjászületés kérdését. Azt gondolom, helyesen jelölöm meg, ha azt mondom, hogy ennek a képviselőháznak elsősorban its tiszta választásból kellene kikerülnie, (Ernszt Sándor a terembe lép. — Elénk éljenzés és taps a baloldalon.) azután független országgyűlésnek kellene lenni, harmadszor pedig rendes számadásokat kellene látnunk. Legelsőisorban is a választás kérdésével kívánok foglalkozni. Egyedül maga a titkos választás nem arkánum, nem elég a titkos választás. A titkos választásnak .a tisztaságot is kell eredménveznie. (Br. Berg Miksa: Becsületes legyen!) Becsületes és tiszta. Maga a titkosság nem elegendő, mert hiszen láthattuk azt Budapesten (Goal Olivér közbeszól. — Gr. Festetics Domonkos: Ki csalt Szigetváron"? — Gaal Olivér: En? — Gr. Festetics Domonkos: Nem, de az egész ellenzék! Mi láttuk, hogy mi történt ott! Miért lázítottak? — Goal Olivér közbeszól. — Gr. Festetics Domonkos: Ti lázítottatok! — Zaj.) Elnök: Gaal Olivér és Festetics Domonkos gróf képviselő urakat kérem, hogy a termen kívül intézzék el egymással azt az ügyet, amelynek elintézésére a tárgyalás ideje alatt itt sem mód, sem alkalom nincsen. (Ügy van! Ügy van!) Bródy Ernő: Maga a titkos választás nem elegendő, mert a választásnak tisztának iis kell lenni. (Ügy van! balfelől-) Láthattuk, ami szinte elképzelhetetlen volt, hogy .a budapesti lajstromos választást megsemmisítették, a debreceni lajstromos választást szintén megsemmisítették azért, mert a pártokat nem engedték az urnák-