Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-129
Az országgyűlés képviselőházának 129. ülése 1936. évi május hó 14-én, csütörtökön, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Darányi Kálmán, a miniszterelnököt helyettesítő földm ívelésügyi miniszter, benyújtotta az 1936/37. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló jelentést. — Az 1936/37. évi állami költségvetés. Hozzászóltak: Drozdy Győző, Bródy Ernő, Patacsi Dénes, Farkas István, Homonnay Tivadar, Czirják Antal, Alföldy Béla, Payr Hugó, Tóth Pál. - A legközelebbi ülés ide-jének és napirendjének megállapítása. Hozzászóltak : Kertész Miklós és Makkai János. — Személyes kérdésben felszólalt : Rajniss Ferenc. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. ____________ A kormány réseérői jelen voltak : Fabinyi Tihamér, Darányi Kálmán, Kánya Kálmán. (Az ülés kezdődik délután d óra 4 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Szeder János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzéséibe Esztergályos János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Miskolczy Hugó jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak Szilágyi Illés budapesti lakosnak Müller Antal képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a francia béketerv elleni tiltakozás tárgyában. r A kérvényt előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a Ház a kérvényi bizottságnak. A miniszterelnök urat helyettesítő földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. . Darányi Kálmán a miniszterelnököt helyettesítő földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Van szerencsém benyújtani az 1936/37. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló jelentést. Kérem ennek a jelentésnek a kinyomatását, szétosztását is előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közgazdasági, és közlekedésügyi, valamint a pénzügyi bizottsághoz való utasítását. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a pénzügyi bizottságnak. Napirend szerint következik az 1936/37. évi állami költségvetés tárgyalásának folytatása. Szólásra következik Drozdy Győző képviselő úr. Drózdy Győző: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A költségvetés minden országban a legunalmasabb olvasmány. Amidőn az Egyesült Államok elnöke megküldi a szenátusnak vagy & r kongresszusnak a költségvetést, olyan szárazság és olyan unalom jelentkezik a konKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. VII. gresiszus hangulatán, mint egyetlen más törvényjavaslatnál sem. Magyarországon egészen más a helyzet. Itt a költségvetési vita mindig bizonyos élénkséget, bizonyos ütemet visz a Ház életébe, mert a költségvetés alkalmat nyújt arra, hogy a kormánnyal szemben minden oldalról felvethessék a bizalmi kérdést. Minden párt a maga szempontjai szerint ítíli meg, az ellenzék pedig rendesen politikumot csinál belőle és abszolút bizalmi kérdésnek tekinti, hogy megszavazza-e a költségvetést és megadja-e a felhatalmazást a kormánynak. Ennél a témánál mindenféle kérdés felmerül. A költségvetés tárgyalása ugyanis módot és alkalmat ad a pártoknak arra, hogy úgy a belpolitika, mint a külpolitika terén végigvonuljanak és a kormányzatot működésében megkritizálják. Ez a kritika rendszerint hasznos és jótékony. Kétségkívül tanul belőle úgy az országgyűlés, mint a kormány és a pártok egymás között ilyenkor cserélik ki a maguK véleményét és ismerik meg egymás világnézetét. Midőn ezt a mostani költségvetést kezünkbe vesszük és tanulmányozzuk, megállapíthatjuk, hogy arról a mélypontról, ahol ez a nemzet anyagilag 1932-ben volt, amidőn gróf Bethlen István és gróf Károlyi Gyula után Gömbös Gyula vette át Magyarország kormányzásának vezetését, erről a mélypontról ez a kormányzat az ország helyzetét felemelte, kimozdította. (Gaal Olivér: A deficit megvan!) Az a magas deficit, ami akkor volt, közel 70 millióval csökkent és körülbelül ekkora az az összeg is, amivel ez a kormány kevesebbet költ el évenként, mint elődje. Gömbös Gyulának természetesen első dolga és első kötelessége az volt, hogy a költségvetési egyensúlyt helyrehozza. Elismerem, hogy ez nem sikerült neki teljes mértékben, de nem is sikerülhetett, mert költségvetésünknek vannak olyan irreális tételei, amelyekre fedezetet egyáltalában nem lehet találni. Hogy mást ne említsek, itt van a rengeteg külföldi adósság és itt van az a nyugdíjteher, amelyet mi sohasem ismerhetünk el százszázalékig magunkénak, mert legnagyobbrészt Trianon miatt 65
