Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-128

458 Az országgyűlés képviselőházának tus, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Autonómia!) mire való az állami, a belügyminiszteri ellenőrzés, miért nem indítják meg az ilyen jegyző ellen a hat hónappal ezelőtt beígért fegyelmit és főképpen, hogy mi az oka annak, hogy amikor a hatóságok tudnak arról, hogy büntetendő cselekmények, sikkasztások és egyéb szabálytalanságok egész sorozata követtetett el, miért tűrik és nézik el azt, hogy ilyen lazsálással, az akták elfektetésével, ezek a szabálytalanságok elvonattassanak a büntető hatóságok elől? Tavaly nyáron azután új fejlemények állottak elő a kisoroszi legeltetési járulék sorsában. Még mindig nem a régi bűnöket üldözték, hanem az új vezetőséget, és a vármegye elmozdította az elnököt, — kinek valójában lehettek talán bűnei — és ideiglenes helyettes elnökké megtették ugyanazt, aki ellen a régj panaszok felmerültek. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Méltóztassék beszédét befejezni. Payr Hugó: Tisztelettel kérek 2 perces meghosszabbítást. (Felkiáltások: Megadjuk! Nem adjuk meg!) Elnök: Kérem azokat a képviselő urakat, akik a meghosszabbítást megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét azonnal befejezni. Payr Hugó: Akkor kénytelen vagyok . befejezni interpellációmat, amelyet két részre osztottam. Az egyik rész a belügyminiszter úrhoz szólott, akit megkértem aziránt, hogy állítsa helyre annak a községnek a (békéjét és járjon el szigorúan azzal a jegyzővel szemben, aki saját alispánjának ismételten kiadott rendeleteit fumigálta, mellőzte. Interpellációm másik része a földmívelésügyi miniszter úrhoz szól, akit arra akarok megkérni, hogy a legeltetési társulat közvagyonát, amelyet 10 esztendőn keresztül szabadon prédáltak és elherdáltak, mentse meg. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: T. Ház! Az interpellációra válaszomat írásban kívánom megadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A Ház határozathozatalára, nincs szükség; az interpelláció kiadatik a belügyminiszter úrnak, aki írásban fog rá válaszolni, azonképpen kiadatik a földmívelésügyi miniszter úrnak is. Sorrend szerint következik Müller Antal képviselő úr interpellációja a, m. kir. belügyminiszter úrihoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder János Jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a belügyankiiszter úrnak arról, hogy Bszkrt. amúgy is szerény fizetései bíró alkalmazottainak törzs- és mellékilletményeit az elmúlt három év alatt több mint 30% -kai csökkentették? Megfelel-e a valóságnak az az elterjedt hír, hogy a belügyminiszter úr, illetve a belügyminiszter úr intenciói szerint a főpolgármester úr a kereseti adónak a személyzetre való áthárításával, a nyugdíjjáruléknak 3%-ról 6%-ra való felemelésével ilyen súlyos terhet kíván az alkalmazottakra róni és ezzel kívánja, az. amúgy is nehéz helyzetüket súlyosbítani. Amennyiben az értesülés helytálló, hajlandó-e a miniszter úr úgy rendelkezni, hogy az amúgy is túlterhelt Bszkrt.-alkalmazottakat minden 128. iàése 19SB május 13-án, szerdán. néven nevezett, további illetményredukciótól megkímélje? Müller Antal s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Müller Antal: T. Ház! Nem venném a t. Ház türelmét igénybe, kilenc óránál további tárgyalás után, ha nem egy nagyon fontos és sürgős szociális kérdésre kívánnám felhívni a belügyminiszter úr figyelmét, amely kérdés szerintem halasztást nem tűr. Minden szanálásnak a kiösinyek isszák meg a levét és éppen ezért én itt 12.000 keresztény munkás érdekében emelek szót Budapest székesfőváros közlekedési vállalatának alkalmazottai ügyében. T. Ház! A fővárost két év óta szanáljuk; eddig ugyan még nem sok történt. Rövidesen lejár ez a két évi határidő s most a Bszkrt.-alkalmazottainak amúgy is (.súlyosan csökkentett fizetéséből akarnak elvenni. Eddig a törzs- és mellékilletményeket három év alatt több mint 30 százalékkal csökkentették, mégpedig a törzsfizetésből egyszer 10%-ot, egyszer 3%-ot egyszer 5%-ot csökkentettek. A lakbérüket csökkentették, a különórákat nem fizetik, amelyeket azelőtt mindig fizettek, hanem inkább összeadják, amikor nyolc különórájuk van, akkor kapnak ezért egy szabadnapot. A prémium-rendszert eltörölték, ami maga is 5%-ot jelent. A karácsonyi segélyként csak 25%-át kapják annak, amit a múltban kaptak, a mérlegpénzt redukálták, sőt úgy hallom, hogy idén már teljesen el akarják törölni. Ebhez jött az időközben bevezetett különadó, amelyet az alkalmazottaknak kellett fizetniök eddig is. Az utóbbi időben történt élelmiszer és egyéb drágulások folytán még súlyosabb helyzetbe sodródtak, most pedig a keresetiadót akarják áthárítani az alkalmazottakra, amelyet eddig mindig a Bszkrt. fizetett. Ez az egyik rész, a másik pedig az, hogy a nyugdíjjárulékokat, amelyet 3%-kai fizettek az alkalmazottak, most 6%-ra akarják felemelni, legalalább is ez jutott tudomásunkra. Ez \negint egy újabb 5%-os redukciót vonna maga után. Viszont a nagyobb tisztviselőknél, akik 3500 pengőn felüli fizetést élveznek, még ma is megtéríti a Bszkrt. a jövedelemadót, tehát itt nem egyenlő elbánás van. En inkább azt hiiszem, hogy a kicsinyeket kell támogatni, azoJv M l. * í\ K ik már amúgy is a létminimum alatt vannak. Hiszen itt van a kezem között a Bszkrt.-nak egy díjfizetési jegyzéke, amelyből látom, hogy 100 pengőtől kezdve 3000 pengőig terjedő havi fizetések vannak, de természetes, hogy a 100—120 pengőt élvező alkalmazottak azok, akiknek érdekében itt szót emelek. T. Ház! Mi többször hangoztattuk úgy erről az oldalról, mint a kormánypárt részéről a munkásvédelmet. A magyar munkás érdekeit különösen szem előtt kell tartanunk, hogy ne toljuk át a hazafias munkásokat a baloldalra, tehát nekünk a kormánnyal együtt öszsze kell fognunk, hogy a magyar munkásokat, azokat is, akik ma még mindig, sajnos, a szociáldemokraták karmai közt vannak, éppen jó gazdaságpolitikával a magunk részére biztosítsuk, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Az kellett volna, jó gazdaságpolitika!) Most itt van megint egy olyan terv, amely többezer munkásnak amúgy is csekély fizetését és gyenge megélhetését még jobban rontaná. Ugy értesültem, hogy ezzel a kérdéssel az igazgatóság még nem is foglalkozott. Ezt nagyon csodálom, de ha az igazgatóság nem foglalkozott vele és nem hozott ilyen határozatokat, akkor