Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-128

Az országgyűlés képviselőházának 128. ülése 1936 május 13-án, szerdán, 451 jórésze a kommunista tanokra való előkészítést előzőleg már a »Magyar Cionista Sövetség«, »Somér Hacair« ifjúsági tagozatának a mozgalmában való részvétele isorán kapta meg, kérdem a belügyminiszter urat: hajlandó-e minden rendelkezésre álló eszközzel, és ha másként nem megy, az egyesület ezen ifjúsági tagozatának azonnali feloszlatásával is gondoskodni arról, hogy a jövőben egy kormányhatóságilag láttamoztt alapszabály alapján működő egyesületnek egyik tagozata az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló tévtanokilak és téveszméknek hirdetője ne lehessen! Miután továbbá uiegállapíttatott, hogy a gyanúsított diákok és diáklányok összeseid nem kevesebb, mint tizenegy középiskolának a növendékei közül kerültek ki, amely körülmény a mellett a jogos feltevés mellett szól, hogy a jelenleg is érvényben levő középiskolai nevelési rendszer mellett a tanári kar az ifjúság lelki életével való intenzív foglalkozásra vonatkozó szolgálati kötelezettségek teljesítését könnyedén is felfoghatja, kérdem a kultuszmií tszter urat: hajlandó-e, ha a jelenlegi szabályzat arra nem volna alkalma«, egy szigorúbb nevelési szabályzat sürgős életbeléptetésével a középiskolai tanári kart a tanulóifújságnak olyan irányú lelki nevelésére szorítani, amely a jövőben az ilyen téveszmékkel való megfertőzésnek a veszélyét már eleve kizárja? — Gergelyffy András s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gergelyffy András: T. Képviselőház! Tekintettel interpellációm anyagának terjedelmesebb voltára, tisztelettel kérem beszédidőmnek negyedórával való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Gergelyffy András: T. Képviselőház! A budapesti államrendőrség, amint méltóztatnak tudni, a folyó év március havában egy kommunista szervezkedésről rántotta le a leplet. A szervezkedés egyes budapesti középiskolák tanulói között kapott lábra. Annakidején a napilapok egy pár napon keresztül részletesen ismertették est az ügyet, újabban pedig az a körülmény ad ennek az egész kérdésnek aktualitást, hogy a budapesti királyi büntetőtörvényszék és vele párhuzamosan a fiatalkorúak bírósága ebben a kommunista bűnperben a íotárgyalást a közeli nanokra kitűzte. Amidőn én abból a felfogásból kiindulva, hogy ennek a. kérdésnek a bűnügyi részén kívül vannak általános közbiztonsági és neveléspolitikai vonatkozásai is, arra határoztam el magam, hogy ebben az ügyben interpellációt intézek a .belügyminiszter és kultuszminiszter urakhoz. Méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy egyáltalán nem a szenzációhajhászás gondolata, illetőleg szándéka vezetett engem, hanem az a határozott és komoly meggyőződés, hogy ezzel a cselekedetemmel valóban a közérdeket szolgálom. {Élénk helyeslés u jobboldalon és a középen.) A közérdeket szolgálom azért, mert egy olyan ügynek, egy olyan sajnálatosan megtörtént eseménynek: nía már felderített rejtelmeit hozom ide a t. Ház, az ország közvéleménye elé, amely mélységes megdöbbenést és jogos felháborodást váltott ki az egész magyar közvéleményben, mert mindnyájunk legszentebb érzésével •— a magyar nemzeti érzéssel — szemben rejtegetett magának igen komoly és — Ura nem sikerült volna ezt az egész ügyet már csírájában elfojtani, — esetleg súlyosabb következményekkel is járható veszedelmet. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) De idehoztam ezt az ügyet azzal a szándékkal és abban a reményben is, hogy ezáltal a t. miniszter uraknak alkalmat szolgáltatok arra, hogy ennek, az állami és társadalmi rend biztonságát veszélyeztető bűncselekménynek az ügyével kapcsolatosan, interpellációmra adandó válaszukban, az egész ország közvéleményét megnyugtató és mindnyájunknak megzavart lelki békéjét és lelki egyensúlyát helyreállító nyilatkozatokat tehessenek. De egyenesen rá is térek magának a tényállásnak a rövid ismertetésére. Előrebocsátom, hogy ennek az ismertetésnek a során igyekezni fogok a teljes tárgyilagosság alapján maradni és kerülni fogom a szenzációhajhászásra alkalmas mozzanatok felsorolását. Szigorúan ragaszkodni fogok kizárólag azoknak az adatoknak az ismertetéséhez és felsorolásához, amelyek ennek az egész ügynek a megismeréséhez és az abban való tisztánlátáshoz elengedhetetlenül szükségesek. T. Ház! A budapesti főkapitányság politikai nyomozó főcsoportja preventív szolgálatának teljesítése közben bukkant nyomára annak, hogy Budapesten az Izabella-utcai felsőkereskedelmi iskolában kommunista szervezkedésre valló tünetek mutatkoznak. A késedelem nélkül levezetett nyomozás azután megállapította, hogy ennek a szervezkedésnek élén Szigeti Péter 18 éves, izraelita vallású, kereskedelmi akadémiai hallgató áll, aki kihallgatása során beismerte, hogy körülbelül két év óta foglalkozik szélsőséges, baloldali eszmékkel. Ez a Szigeti Péter a múlt év nyarán a kertészutcai cionista egyesületben megismerkedett egy Szegő János nevű diákkal, aki a pesti izraelita hitközség reálgimnáziumának növendéke, (vitéz Bánsághy György: Szegőnek hívták?) Igen. (vitéz Bánsághy György: Azelőtt?) Azt nem tudom. A vele való többszöri találkozás és beszélgetés során tapasztalta azután, hogy ez a Szegő János is bolsevista velleitású fiatalember. Megérlelődött tehát Szigetiben az elhatározás, hogy Szegőt bevonja a diákmozgalomba és rajta keresztül igyekszik a zsidó gimnáziumból diákokat a mozgalom céljainak megnyerni. így indult meg és fejlődött ki szisztematikusan ez a szervezkedés egészen odáig, míg csak a folyó évi március hó 27-én Szegő Jánosnak Aréna-út 19. szám alatt lévő lakásán 18 középiskolai tanulónak — akik éppen kommunista szemináriumot tartottak — az őrizetbevétele meg nem történt. A Szigeti Péter és társai ellen az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. te.-be ütköző bűncselekmény miatt folyamatba tett eljárás során azután megállapítást nyert, hogy a kommunista mozgalom nem kevesebb, mint 11 középiskolának a tanulói közöt kapott lábra. Ezek az iskolák — ha szabad ezeknek felsorolásával a t. Ház szíves türelmét igénybe vennem — (Halljuk! Halljuk!) névszerint a következők: a báró Wesselényi Miklós felsőkereskedelmi iskola, a II. Kákóczi Ferenc fiú-felsőkereskedelimi iskola, a Budapesti Kereskedelmi Akadémi Budapesti Kereskedelmi Akadémia egyéves kereskedelmi szaktanfolyama, a 63*