Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-128

Az országgyűlés képviselőházának 1 szedelmes az a községi főjegyző, (Bánó Iván: Hogy hívják?) akinek a kezdeményezésére ezt a véghatározatot hozta a főszolgabíró. (Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk a főjegyző nevét!) Kezembea van egy jegyzőkönyv, amelyet le fogok tenni a Ház asztalára, amely jegyzőkönyvben az foglaltatik, hogy beidéztek egy polgárt, (Felkiáltások a jobboldalon: Mi a nevet) hogy vallomást tegyen a főjegyző előtt. A jegyzőkönyv pedig úgy készült, hogy mielőtt ez a polgár bement volna a községházára, előre elkészítették (Ellenmondások a jobboldalon.) — ezt nem vették fel a jegyzőkönyvbe — és amikor beidézték azt a polgárt, azt mondották neki, hogy tessék a jegyzőkönyvet aláírni, (vitéz Somogyváry Gyula: Ilyen vicceket nem hiszek el!) Ebben a jegyzőkönyvben hamis tények vannak felvéve, arról van szó, hogy vállaljon magára 1500 pengő adósságot, majd további 500 pengőt. (Ellenmondások a jobboldalon. — Zaj.) Kénytelen vagyok megállapítani, ^ hogy az ilyen jegyzőkönyvek felvétele a társadalmi rendre veszélyes- Okvetlenül tenni kell az ellen, hogy ilyen jegyzőkönyvfelvétel megtörténhessék, mert ha valakit beidéznek a községi előír járóságra, akkor tényleg hallgassák meg. (Egy hang a jobboldalon: Aláírta?) Megtagadta az aláírást. (Zaj.) De ha egy olyan ember megy véletlenségből oda, akinek nincs meg a bátorsága, hogy ne írja alá, feltétlenül baja lett volna, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: És mi történt vele, hogy nem írta alá? Semmi]) Itt van egy másiik eset. Itt van egy szerződés, amikor az illető nem adott el házat és beveszik a szerződésbe, hogy eladta. Szóval olyan működésről van szó a jegyző részéről, amely feltétlenül veszélyes az állampolgárok vagyonára nézve, tehát igenis, intézkedni kellene legelsősorban arról, hogy itt az okiratfelvételek törvényesen történjenek meg. Most felolvasom a véghatározatot annak dokumentálására, hogy mit foglal magában egy ilyen rendőri felügyelet alá való helyezés olyan állampolgárral szemben, aki hazájával szemben kötelességéneik minden körülmények között és minden időben eleget tett. Azt mondja a véghatározat, hogy (olvassa): »1. Nevezett Csengőd község területét csakis előzetes hozzájárulásom mellett hagyhatja el. 2. Köteles minden hét hétfői és pénteki napián a községi elöljáróságnál személyesen jelentkezni. 3. Köteles a Csengőd község belterületén szándékolt lakásváltoztatást legalább 24 órával előbb a községi elöljáróságnál bejelenteni. 4. Lakását este 8 órától reggel 6 óráig el nem hagyhatja, nyilvános helyeket nem látogathat. 5. ^Táviratot nem adhat fel, távbeszélőt nem használhat, postai küldeményei rendőrhatósági ellenőrzés alatt állnak. 6. Eendes környezetén kívül mással nem érintkezhet.« Ez az ember kovácsmester. Kérdem, hogyan lehetséges számára ezeknek a rendelkezéseknek a^ betartása? {Tovább olvassa): »Ezen rendelkezés be nem tartása a fent idiézett rendelet 27. §-a értelmében hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő kihágási cselekményt képez. Indokolás. Nevezett az állam, a társadalmi rend és béke szempontjából, valamint a közrendre és közbiztonságra gyanús, miért is rendőri felügyelet alá kellett helyezni.« KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VII. '. ülése 1986 május 13-án, széf dán. 449 Hogy miért gyanús, azt nem mondja meg az indokolás, (Horváth Zoltán: Indokolni kell!) a határozat semmiféle más indokolást nem tartalmaz. (Horváth Zoltán: Abszurdum! — Zaj.) Maga a rendelet, amely a rendőri felügyelet alá való Ihelyezésről megjelent, kimondja, hogy az ilyen rendőri felügyelet alá való helyezést csak úgy lehet foganatosítani, hogy az illetőt rendes foglalkozásának gyakorlásában ne akadályozzák. Itt pedig az történt, hogy egyenesen tönkretették ennek az embernek az exisztenciáját, megfélemlítik a lakosságot, a csendőrök mindenüvé elmennek, ahol az illető kovácsmester ma megjelenik ás olyan dolgokat állítanak róla, hogy ma már senki sem meri betenni abba a kovácsműhelybe a lábát, (Horváth Zoltán: Ki fogja eltartani a családját?) mert mindenki attól fél, hogy esetleg ő is gyanús lesz és rendőri felügyelet alá fogják helyezni. Arra kérem az igen t. belügyminiszter urat, méltóztassék a kiskőrösi járás főszolgabírajának 2301/1936. kig. számú véghatározata tekintetében állást foglalni és az ország polgárai szabadságjogainak biztosítása céljából olyan rendeletet kiadni, hogy a magyar állampolgárok szabadságjogai mindenféle tekintetben megvédessenek és különösen ilyen kirivó esetek, mint amilyen ez az eset is, a jövőben meg ne történhessenek. Ami pedig a rendőri felügyelet tárgyában hozott véghatározatot illeti, (Reisinger Ferenc: Ez Angliában történt? — Horváth Zoltán: Nem! Madagaskar szigetén! — vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Angliában is van rendőri felügyelet! Méltóztassanak tudomásul venni!) kérem, méltóztassék a rendeletben kimondani, hogy a hatóság köteles legyen indokolni, melyek azok az okok és magatartások, amelyek azt eredményezték és amelyekből a hatóságok azt következtették, hogy az illető egyén a közrend, a társadalmi és a gazdasági rend szempontjából tényleg gyanús. De azt kimondani általánosságban, hogy gyanús és ezt meg nem indokolni, (Horváth Zoltán: Szolgabírói önkény!) nem lehet, (vitéz Somogyváry Gyula: Biztosan közismert okai vannak!) mert ez igen nagy elégedetlenséget fog kiváltani a polgárságból. (Horváth Zoltán: Bele kell venni az indokolást!) Tisztelettel kérem, hogy a belügyminiszter úr ilyen rendeletet adjon ki és feltétlenül gondoskodjék a magyar állampolgárok szabadságjogianak biztosításáról. {Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A belügyiminiszter úr kíván szólni! vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: T. Ház! Mózes Sándor képviselő úr interpellációjának első pontja a következőképpen hangáik (olvassa): »Van-e tudomása a belügyiminiszjter úrnak arról, hogy a vidéki helyi közigazgatási hatóságok ellenzéki felfogású polgárokat a pol-i gári szabadságok lábbaltiprásával és a hatósági jogkör túllépésével, mondvacsinált okok alapján, rendőri felügyelet alá helyeznek, hogy ezzel politikai jogaik gyakorlását megakadályozzák?« (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) T. Ház! Mindenekelőtt ezt a teljesen általánosságban tartott és ebből az egy konkrét ügyből kifolyólag meg nem okolt és meg* nem indokolt általánosítást, a közigazgatási hatóságoknak ilyen módon való megtámadását a 63