Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-128

T 448 Az országgyűlés képviselőházának l nelmi hivatásunk. A költségvetést nem fogadom el. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök: T. Ház,! A napirend tárgyalásara megállapított idő letelt, a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülését a Ház holnap délután négy órakor tartsa s annak napirendjére tűzzük ki: az 1936/37. évi állami költségvetés tárgyalásának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnöki napirendi javaslatot elfogadja. Következnek az interpellációk. Gróf Pálffy-Daun József képviselő út kétrendbeli interpellációját törölte. Báró Berg Miiksa képviselő úr interpellációját szintén törölte. Hasonlóképpen törölte Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr első interpellációját, a protestáns egyházközségek dollárkölcsöneinek rendezése és a kölcsönkotvények visszavásárlása tárgyában, a pénzügy- és kultuszminiszter urakhoz intézett interpellációjának elmondására nézve pedig halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak-e a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. Következik Mózes Sándor képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni! Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. -belügyminiszter úrhoz egyes független kisgazdapárti polgárok jogtalan üldözése tárgyában. 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a vidéki helyi közigazgatási hatóságok ellenzéki felfogású polgárokat & polgári szabadságok lábbaltiprásával és a hatósági jogkör túllépésével mondvacsinált okok alapján rendőri felügyelet alá helyeznek, hogy ezzel politikai jogaik gyakorlását megakadályozzák? 2. Hajlandó-e a belügyminiszter úr intézkedni az iránt, hogy a jövőben ilyen kirí* ó esetek ne fordulhassanak elő és a joggal és hivatali hatáskörrel visszaélő és a polgári szabadságot mélyen sértő és törvénybe ütköző cselekményeket elkövető közigazgatási tisztviselők és közegek ellen a fegyelmi eljárást és a büntető eljárást a legszigorúbban folyamatba tenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Mózes Sándor: T. Képviselőház! A polgári szabadságjogok minden nemzet részéről alkotmányjogilag biztosítva vannak. Minden nemzet igyekszik polgárainak szabadsájogait úgy körülbástyázni, hogy a polgár minden körülmények között abban a helyzetben legyen, hogy azokat a jogokat, amelyeket a törvény biztosít az ő részére, feltétlenül és minden körülmények között érvényesíteni tudja. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy emellett az alapelv mellett az ország külörfoöző vidékein azt kell tapasztalnurüs:, hogy a magyar állampolgárok nem részesülnek egyenlő elbánásban a közigazgatási hatóságok részéről. (Gr. Pálffy-Daun József: A kartelvezérekkel! Ez igaz!) és sokszor pártoskodóan, úgy bírálják el az egyes emberek ügyeit, hogy ezt okvetlenül szóvá keli tennem mai interpellációmmal kapcsolatban. A kiskőrösi járásban most már maisodkor törtéri ik meg, hogy ellenzéki érzelmű emberek azért, mert van bátorság bennük ellenzéki érzelmüket véka alá nem rejteni és ellenzéki felfogásukat és ellenzéki kritikájukat a közélet minden terén érvény esi téri, a közigazgatási hatóságok részéről üldözésben részesülnek. 28. ülése 1936 május 13-án, szerdán. 1931-ben történt a választások után néhány héttel egy teljesen azonos eset, mint ami most 1936-ban újból megismétlődött. Ez volt az oka annak, hogy ezt a kirívó esetet a parlament elé hoztam. Arról van szó, hogy polgári foglalkozással rendelkező és ú. n. konstruktív politikai párthoz tartozó egyéneket rendőri felügyelet alá helyeztek a közigazgatási hatóságok és ezzel a rendőri felügyelet alá helyezéssel kapcsolatban a következő intézkedések foganatosítását rendelte el a főszolgabírói hivatal. Az errevonatkozó rendelkezéseket a tényállás tisztázása céljából csak azért olvasom fel, hogy annál inkább kitűnjék a határozatban) foglalt rendelkezésekkel kapcsolatban az az ellentét, amely a véghatározatban foglalt intézkedés és az erről szóló rendeletben foglalt intézkedések között van. (Zaj.) A rendőri felügyelet alá helyezésről szóló 4352/1920. számú 'belügyminiszteri rendelet 1. §-a azt mondja, hogy a magyar honosok — tehát nem idegen honosok — közül azok helyezhetők rendőri leiügyelet alá, akik az állami, a társadalmi rend és béke szempontjából, valamint a közrendre és a közbiztonságra veszélyesek, a b) pont szerint pedig ugyanezen feltétel mellett azok, akik gyanúsak ebből a szempontból. A rendelet 13. ,§-a pedig azt mondja, hogy: a rendeletben foglalt korlátozásokat úgy kell megállapítani, hogy azok a felügyelet alatt álló egyént a szükségen túl ne akadályozzák' rendes foglalkozásában és keresetében. r A jelen esetben egy kováosmesterről van szó aki több, mint tíz év óta lakik ugyanannak a községnek kötelékében, adót fizet, rendes foglalkozása van és más bűne nincs, mint az, hogy a független kisgazdapárthoz tartozik. (Horváth Zoltán: Ez nagy bűn!) Azonkívül, hogy teljesen ismertessem ennek a polgárnak egyéniségét, ínég kell mondanom azt is, hogy az^ ú. n. konstruktív emberek közé tartozik, (vitéz Somogyváry Gyula: Mi az? — Horváth Zoltán: Dacos téglahordó!) Egy egyesületben van a község főjegyzőjével és az Ébredő Magyarok Egyesületének elnöke abban a községben. (Müller Antal: Akkor derék ember lehet!) 1911-től kezdve 8 éven keresztül katonai szolgálatot teljesített, mint tizedes kitüntetésben részesült, megsebesült. Képviselőtestületi tag, aki csak azért mondott le képviselőtestületi tagságáról, mert egy kijelentése miatt széksértésért a főjegyző 50 pengő bírságra ítélte, ő pedig nem volt hajlandó ezt az 50 pengő bírságot megfizetni és ezért lemondott képviselőtestületi tagságáról is. (Felkiáltások jobbfelől: Szép kis konstruktív ember lehet!) Tehát olyan emberről van szó, akivel szemben a község lakossága bizalommal viseltetik. A határozatot, amelyet ellene hoztak, megfellebbezte, az nem emelkedett jogerőre, mégis az történik, hogy amikor az az ember elmegy egy vendéglőbe, a csendőrök hazazavarják, amikor az az ember, elmegy érintkezni azokal az^ emberekkel, akik munkát adnak neki, heidéztetik a csendőrségre. De nemcsak őt zaklatják, hanem zaklatják gyermekét, feleségét, családját is és zaklatják azokat az embereket is, akik érintkeznek vele, mert veszedelmesnek, gyanúsnak tartják a közérdek, a társadalmi és gazdasági rend szempontjából. (Felkiáltások jobbfelől: Valószínűleg az is!) Kénytelen vagyok feltenni a kérdést, hogy vájjon ez az ember gyanús-e a társadalmi és az államrend szempontjából, vagy pedig ve-