Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-128
422 Az országgyűlés képviselőházának 128. ülése 1936 május 13-án, szerdán. gőt vesz be a magyar állam. Jogosan merül fel a kérdés, vájjon mi itt ebben az országban a fényűzés az-e, ha valaki a, dunaparti kávéházakban pezsgőt iszik, s a lokálokban dáridózik, vagy pedig az, ha valaki cukrot akar vásárolni gyermekeinek, vagy pedig gyújtót akar venni, hogy lámpát gyújtson szegényes házában? Szabad-e egy országban, ahol 9 kilogramm a cukorfejadag, a cukrot ilyen óriási összegekkel megadóztatni 1 ? Szabad-e egy országban a cukrot egyáltalában megadóztatni, ahol a falusi lakosság és a tanyai lakosság csak akkor vásárol cukrot, ha ünnep van, vagy ha valaki beteg a családban, de máskor nem tud hozzájutni?! Az én városomban, ebben a nagy mezőgazdasági városban 6 kilogramm a fejadag, jóval alatta van az országos átlagnak és amikor a tanyai tanítók útján a tanyai nép cukorfogyasztását megvizsgálták, 2 kilogrammos átlag jött ki a tanyai nép cukorfogyasztására. Amikor ilyen szomorúan alacsony számokat látunk a cukorfogyasztás terén és amikor tudjuk, hogy éppen a gyermekeknek milyen fontos volna az, hogy^ cukrot fogyaszthassanak, ugyanakkor azt látjuk, hogy az állam ilyen hatalmas összeggel adóztatja meg a cukrot. De azt is látjuk, t. Képviselőház, hogy amikor a magyar fogyasztók, a magyar szegényeimberek 1 pengő 38 fillérért, 1 pengő 40 fillérért kénytelenek kilogrammonkint a cukrot megfizetni, akkor a szeszgyáraknak — amint Petro t. képviselőtársam az egyik ülésen mondotta — olcsó cukrot adnak, talán 10 és fél pengőért adják métermázsáját és külföldre is kiviszik a cukrot 25—26—27 pengőért métermázsánkint. Vagy a sójövedék példájára hivatkozhatom. Hát nem bűn-e megadóztatni azt a cikket, amely nélkül senki sem lehet meg ebben az országban?! ' De nemcsak a fogyasztási adóknál látjuk ezt az igazságtalanságot, hanem az egyenesadóknál is. A földadó, amely nem mondható végeredményben nagy összegnek a többi adóhoz képest, — 30*2 millió val szerepel a költségvetésben — ennek is a szegény földmívesek fizetik meg a túlnyomó részét. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nincsenek ugyan pontos adataim a tekintetben, hogy hogyan oszlanak meg ezek az adópengők a lakosság között, vájjon a nagybirtok hogyan részesül az adó fizetésében, de köztudomású, hogy a kataszter mennyire igazságtalan éppen a szegény földmívesek irányában. Érdemes volna tudni, érdemes volna hivatalosan megállapítani, hogy vájjon a kisemberek kezén miért változik meg a grófi föld minősége, vájjon a nyolcadik osztályú hercegi földről Dél-Zalában — amint a legutóbbi napokban olvastam — hogyan lesz a szegény Ofb.földesnek a kezén elsőosztályú föld, hogyan változik meg olyan gyorsan a föld minősége. (Farkas István: A vegyi összetétele! Mihelyst parasztkézre jut, mindjárt drágább, több az adó rajta.) T. Képviselőház! A hitbizományi törvényjavaslat vitája alkalmával kiszámítottam a törvényjavaslat indokolásában közölt adatokból, hogy Pallaivicini^ Alfonz őrgróf hitbizománya 7*5 aranykorona után fizet katasztrális holdankint földadót, ezzel szemben Hódmezővásárhelyen a földmívesék átlagosan 15 aranykorona után adóznak és az őrgróf urat az Ő hitbizományában nem terhelik olyan súlyos városi terhek, nem terhelik olyan hatalmas adminisztrációnak az eltartási költségei, mint amilyen nagy adminsztrációt el kell tartani Hódmezővásárhely lakosságának is. De ezeknek: az egyenes adóknak, a földadónak a behajtásáról is szólnunk és beszélnünk ikell. Igaza volt Eckhardt képviselőtársunknak, amikor azt mondotta, hogy ezen a téren a húrt már nem szabad feszíteni. Az én városomban — és azt hiszem nincs ez máshol sem másként — nem tudtak az adóvégrehajtóik ezen a tavaszon a szegény földmíveseknél már mást lefoglalni, csak az anyakocát vagy pedig a tehenet és — ez a humoros része a dolognak — lefoglaltak 12 darab új kapanyelet is. Nem találnak a tanyákban terményt egyáltalán, a jószágoknak úgy kell élelmet vásárolniuk, mert ezt a határrészt végigseperte már ismételten az aszály és a múlt esztendőben fagykára is volt a földmí veséknek. Nincs semmi lefoglalható tárgy, feleslegesen zaklatják őket, mert a hatóság — még ez a vigasztaló — nem tud oly kegyetlen lenni, hogy elhozná azt az egy darab tehenet vagy anyasertést és ezzel megakadályozza, hogy a további tenyésztés lehető legyen. Érdemes azt is megvizsgálni az adózás kérdésénél, hogy miképpen adózik a nagy vagyon, hogy a nagybirtok, a kedvezményekkel túltoimött gyáripar és — a Képviselőház minden oldoláról — gyűlölt kartelek vájjon hogyan adóznak ebben az országban? Azt látjuk, hogy a társulati adó 13 millió pengő, a jövedelmi adó 33 millió pengő, a vagyonadó 15 5 millió pengő, összesen tehát 61'5 millió pengő. Ezzel szemben cukoradóban és sójövedékben 69 millió pengőt vasal be az állam egy esztendőben. Jövedelmi adóköteles egyén 239.764 van az országban. 10.000 penscőn felüli jövedelem után adózik in 275 adózó. 50—100 000 nensrő után 475100—150.000 pengő után 96, 150.000 pengőn felül 35 és 300.000 pengőn felül 7 adózó. Érdemes a neveket is megnézni, hogy milyen jól megférnek itt egymás mellett a nagyipar képviselői és a földbirtokosok, (Farkas István: A zsidók és a keresztények!) hogy milyen jól elférnek egymás mellett a 300.000 pengőt bevallott jövedelmen felüli Fellner Pál gyáros, 299.375 pengő jövedelemmel, (Propper Sándor: Nep.-képviselő!) Weiss Fülöp 303251 pengő jövedelemmel, Károlyi László gróf földbirtokos 327-659 nengő jövedelemmel, Festetics Sándor gróf földbirtokos, országgyűlési képviselő 338975 pengő jövedelemmel, (Farkas Isíván: És Uyilasvezér!) aki még külön megengedi magának azt a fényűzést, hogy népvezér legyen éspedig nyilasvezér; Károlyi Lajos gróf földbirtokos 358.784 pengő jövedelemmel, József kir. herceg, tábornasry 359.471 pengő jövedelemmel, Chorin Ferenc, a Salgótarjáni elnöke 385997 pengő jövedelemmel és Dréher Jenő földbirtokos 397.891 pengő jövedelemmel. Szépen megférneik egymás mellett. (Propper Sándor: Egy zsidó, egy gróf! — Derültség. — Farkas István: Itt nem veszekednek!) Miért "kell tehát a jobboldal részéről olyan megkülönböztetéseket tenni, hogy nagyiparosok-e vagy pedig földbirtokosok? A mi mesrítelesünk szerint nem lehet és nem szabad ilyen megkülönböztetéseket tenni, hanem egyformán le kell sújtani mindenkire, alki kivételes helyzetet élvez ebben az országban, hogy akik nasy nyomorúsáerot szenvednek, azok szomorú életén könnyíthessünk. (Farkas István: Csak azt csinálnák mefr, hogy amit ezek be nem vallottak, azt hajtsa be az állam: mindjárt le lehetne az adót szállítani!) A vagyonadókötelesek száma 180.012. 100.000 pengőnél nagyobb vagyona van 14.533 egyénnek és egy vagyonnál 61 millió pengőt vallottak be.
