Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-128

Az országgyűlés képviselőházának 1 2 illető urakhoz, hogy ne velem szálljanak vitába, hanem az egységes ellenzéken, az úgynevezett ellenzéki nemzeti egységben helyetfoglaló kereszténypárti képviselőtársaikkal, akikhez ez a lap, azt hiszem, sokkal közelebb áll, mint hozzánk. Erről a tiltott bevándorlásról, erről a megengedhetetlen és a rendeletekkel ellentétben álló galíciai beszivárgásról a Nemzeti Ujiság^ többek közt azt írja (olvassa); »A vérző országcsonkot ellepték a csattogó csőrűi keselyűk, a betegségben 'sínylődő szervezetre ráüli epedtek a galíciai mocsár csúszómászó vérszopói, mert még életet szimatolnak, ínég lélegzetet kémlelnek, még érzik, hogy nem halt meg az ország, csak alélt. Befurakodnak ide, mint bogarak a repedésekbe. Egyik rejtegeti a másikat, a másik hamisan esküszik az egyikért. A civilizáción és emberi közösségen kívül élő lények internacionáléja ez a sáskahad, amely olyan feltűnően elszaporodott vérző testünkön. Ez a söpredék valójában sehová sem tartozó, semmiféle emberi közösség törvényeinek nem engedelmeskedő, művelődésen, emberi szolidaritáson, erkölcsi világrenden kívül^ álló ellensége az egész emberi nemnek. E galíciai kazár síberhádnak van egy emberentúli tulajdonsága, amely féktelenné teszi, az elemi erők félelmetes tulajdonságaival ruházza fel az elvetemültségét, mert megszabadítja minden gátlástól: az erkölcsönkívülisége. Beszivárognak, mint romlott eresz alá a nyirok, megjelennek, minden beteg ország, társadé lom, gazdasági életének areán, mint a feloszlás foltjai a halott testén. Arannyal, ezüsttel, pénzzel, az ország vérével, csontjával kereskednek. Sohasem találkozunk velük olyan országban amely gazdag, erős, egészséges, ellenálló, űk csak a gyengét támadják meg, a támolygón taszítanak, a haldokló oroszlán orrára szemtelenkednek, a harcterek elesett hőseit fosztogatják.« (Zaj.) »Megvárják, amíg a lét roppant küzdelmében, a szörnyű nemzetközi káoszban, e mindenki harcában mindenki ellen elterül egy nemzet és akkor bújnak elő odúikból, hogy felfalják.« (Horváth Zoltán: Ki ereszti be ezeket? Van kormányunk! — Zaj a jobboldalon. — Horváth Zoltán: Van kormányunk vagy nincs?) »Egy maroknyi ellenség, az egész emberiség közös ellensége ez, amely örökös guerilla-harcot folytat a világ legkülönbözőbb országaiban, de az egész civilizált emberi fajta ellen.« . »Hogyan furakodnak ide az emberis égnek ezek iä förtelmes bacillushoirdozói? Kiutasítják őket, a határra toloncolják és ők mégis itt vannak! Es egyre többen vannak!« (Eckhardt Tibor: Rossz a közigazgatás! — Horváth Zoltán: Mit szól a belügyminiszter hozzá?) »Aggódva és háborogva kérdezzük: vájjon hol lehet az a rés, amelyen át beszivárognak?« (Horváth Zoltán: Vád alá kell helyezni a belügyminisztert! — Zaj.) »Az éber idegeknek milyen ellankadása, a figyelő szemnek milyen fáradt lehunyódása engedheti meg, hogy nagv élethaláltharcunk lövészárkai mögé becsempésződjék a legfélemesebb, a legalattomosabb, a leggyilkosabb és a legkönyörtelenebb ellenség.« (Horváth Zoltán: A saját kormányáról mond kritikát! — Rupert Rezső: Tigrisekkel állunk szemben és a kis páriákon ütnek egyet!) »E szennyes, galíciai horda gazdaságig életünket, egész lényünket fojtogató problémája nem felekezeti kérdés. E kazár dúvadak nem részesei az emberi szolidaritásnak.« (Dulin Jenő: A nagy vadakat kell elejteni!) »Akiben életösztön van még, akinek agysejtjeiből, idegeiből 8. ülése 1936 május 13-án, szerdán. 405 nem szakadt ki, nem sorvadt ki az önfenntartás vágya . . .« (Rupert Rezső: Amikor a szerbekkel, csehekkel, meg a románokkal vagyunk körülvéve, akkor inkább azokról tessék beszélni!) ». . . az örökös en gardeban álljon e förtelmes kazár söpredékkel szemben. Most pedig ki innen a kazárokkal, de végérvényesen,, kergessék ki az emberiségnek ezt salakját!« (Fábián Béla: Kinek a cikkét olvassa? — Felkiáltások: A Nemzeti Újság' cikkét! — Rupert Rezső: Ez is megfelel a pápai enciklikának? — Fábián Béla: Jól nézünk ki, ha a grófok kezdik Magyarországon ezt a hangot használni! — vitéz Mecsér András: Találva érzik magukat? — Fábián Béla: Igenis, találva érezzük magunkat, Mecsér képviselő úr! Nem szégyeljük, találva érezzük magunkat! Ott voltunk a harctéren, ahol ön, verekedtünk ezért az országért! Nem tűrjük, hogy mint söpredéket kezeljenek bennünket! Nem tűrjük! Elég volt ebből! — Vázsonyi János: Piszkos dolog ez! — Nagy zaj a Ház minden oldalán. — Dalin Jenő: Mindenki beszélhet így, aki a harcteret megjárta! — Rupert Rezső: A leghatalmasabb ellenségekkel állunk szemben és most ezekkel a legszegényebb páriákkal foglalkozik ! Szégyelje magát! — Horváth Zoltán: Intézkedjék a belügyminiszter! — Rupert Rezső: Sötét dolgok! éretlenség ez, gróf úr! — Dinnyés Lajos : De a zsidó szavazatok jók! — Rupert Rezső: A leggazdagabb zsidó képviselők ott ülnek!. — Dulin JenŐ: Mit szól ehhez a Ledermann? — Horváth Zoltán: Vagy a Szúr day Róbert? — Vázsonyi János: Es a kegyelmesek! — Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Károlyi Viktor: Mint már voltam bátor említeni, citáltam a Nemzeti Újságnak ezt a vezércikkét, citáltam, és előre kijelentettem, hogy ez, úgylátszik, az ellenzéki sajtó egyrészének a felfogása. Sajnálattal látom, hogy néz ki ez az ellenzéki egység. Ismétlem, ellenzéki sajtóorgánum írta ezt. (Zaj. — Horváth Zoltán: Adja oda a belügyminiszternek!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben! (Fábián Béla: Az egész országot vógiglázítják a legaljasabb demagógiával! Kénytelenek vagyunk ezeket türm? r — Rupert Rezső: A papája rengeteg sok pénzt kapott a zsidóktól, amikor szolgálta őket! Bankvezér volt! — Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Gr. Károlyi Viktor: Amennyiben a helyzet tényleg így áll, aminti a Nemzeti Újság írja* úgy nem vitás, hogy ezekután már csak a konzekvenciák levonására van szükség., Ez csak előnyére válna, szerény rézetem szerint, a zsidóság ama tiszteletreméltó részének, amely kisebbségben van fajtája többségével szemben és Namely kétségtelenül dicséretes módon hajlandó a köz érdekében áldozatokat hozni. (Zaj balfelől.) Éppen a zsidóság eme értékes részének volr'a talán elsősorban érdekében ezt • a vitán felül álló tarthatatlan állapotot megváltoztatni és e célból minden tőle telhetőt elkövetni, mert az ilyen változások szükségességének konok tagadása vezetett Németországban is a nemzeti szocialista forradalomhoz. (Folytonos zaj balfelől. — Dulin Jenő: Ebből nem lehet megélni. — Elnök csenget.) T. Ház! A vidék s különösen az Alföld népének nyomora! talán még a fiatal keresz-> tény magyar értelmiség problémájánál is két-, ségbeejtőbb. (Folytonos zaj a bal- és a szélsőbaloldalon, — Farkas István; A nagybirtok az