Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-127
390 Az országgyűlés képviselőházának szabadnak tekinthető-e az a sajtó, amely bizonyos vállalatokkal, akár állandó hirdetési nexus révén, akár másféle üzleti összeköttetés révén kontaktusban van és vájjon módja van-e ennek a szabad sajtónak ezekről a vállalatokról és az azokkal kapcsolatos dolgokról tényleg' szabadon megírni a kritikát, ha erre sor kerül. (Propper Sándor: Amely sajtó a korimánytól kap szubvenciót!) Mi mindenesetre és mindenkor szabad sajtóra fogunk törekedni, átérezve és tudva azt a magasztos felelősséget, amely a magyar sajtóra hárul, hiszem, hogy éppen a sajtó munkatársaiban fogunk e cé- ' lünk elérése tekintetében mindenkor támaszt és segítséget találni. (Propper Sándor: Eeméljük, hogy a sajtóalapot is el lehet^ majd törölni és azt szociális célokra használni! (Felkiáltások jobb felől: A szakszervezetekre! — Zaj.) Nehezen vélem keresztülvihetőnek azt, hogy mindazt a fejlődést, amely kívánatos volna, kizárólag törvényhozási iiton valósítsuk meg. Ehhez a fejlődéshez társadalmi átalakuláson kell ennek az országnak keresztülmennie. Sajnos, amikor egyes lelkes emberek önzetlenül és idejüket feláldozva, a magyar nép érdekében fáradnak, ugyan akkor állandó támadásoknak és igaztalan rágalmaknak teszik ki magukat. A diktatúrára való törekvés vádja,, amely pártunkkal szemben fennáll, a legátlátszóbb koholmány,^ Diktatúrára törekedni egy ilyen nagy többségi párt mellett teljesen felesleges. Azt, hogy diktatúráról itt nincsen szó, semmi sem bizonyítja jobban, mint propagatív erő és propagatív munka, amelyet pártunk a falvakban a magyar nép lelkében elültet és ápol, amikor minden esetben a hazafiságot és • a magyar ' parlamentarizmus fenntartásának kötelezettségét vési a szívekbe. Ugyanakkor, amikor mi a jogokat feltárjuk a magyar közvélemény előtt, az emberek szeme elé tárjuk a kötelezettségeket is, amelyekkel a magyar hazának tartoznak, hiszen jogok kötelezettségek nélkül nem állhatnak fenn. Felhívjuk a magyar közvélemény figyelmét arra, hogy mik azok a lehetőségek, amelyek megvalósíthatók, s mely esetek azok, amikor egyesek a magyar népet csak félrevezetve^ saját céljaik, pillanatnyi előnyeik s egyéni érdekeik elérésére akarják megnyerni. Nagyon sokszor hallottuk már pártunk ellen azt a vádat is felhozni, amely a hatósági kényszerre és a hatósági támogatásra vonatkozik. A mi szervezetünknek lelki átformáló ereje sokkal nagyobb, semhogy ezt hatósági beavatkozással lehetne intézni és mindenesetre nekünk ily hatósági támogatásra semmi szükségünk nincs. (Dinnyés Lajos: Kérjük ezt írásban!) írásban lesz a naplóban. (Esztergályos János: A közigazgatási bíróság már írásban adta!) Örömmel láttuk, hogy a közigazgatási bíróság minden esetben (Esztergályos János: írásban adta!), ha azt látta, hogy egy választás ibármi okból szabálytalan volt, azt megsemmisítette, és ugyanakkor megmutatta ugyanaz a válaisztópolgárság, hogy a szabálytalanság látszólagos volt, de a néphangulat igenis változatlanul nyilvánult meg a ml jelöltünkkel szemiben. (Ügy van! Ügy van! jobb felől és középen. — Propper Sándor: Láttuk, milyen kitörő örömmel fogadták az ítéleteket! — Felkiáltások jobbfelől: Szigetvár! — Malasits Géza: Másodszor is működött a hivatalos hatalom! — Dinnyés Lajos: A közigazga127. ülése 1936 május 12-én, kedden. tás beavatkozott másodszor is — ' Zaj. — Elnök csenget.) Ha ml nem kerülünk összeütközésbe a közigazgatással, ennek semmi más oka nines, mint az, hogy a mi céljaink azonosak a magyar kormány céljaival, és én a magam szerény véleménye szerint neon tartom a magyar állam méltó tisztviselőjének azt, aki nem magyar keresztény nemzeti alapon áll. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és középen.) Ez világaézeti felfogás, lez nem pártfelfogás, ez kötelessége a tisztviselőnek. (Zaj. — Dinnyés Lajos: Kívánom Mecsérnek, legyen egyszer ellenzéki jelölt és nem hivatalos! Majd megtudja, hogy mit jelent az! — Esztergályos János: Itt lesz még ezen az oldalon közöttünk! — Z\aj.) Amikor pártunkkal, világnézetünkkel szemben személyi érdekekből, túlfűtött ambícióból eredő harcok folynak és minősíthetetlen támadásoknak is vagyunk kitévie, ne méltóztassék elfelejteni, hogly mindazok, akik a mi világnézeti álláspontunkat gyengíteni akarják, hal azt is r hiszik, hogy azt gyengítik, ami nekik kevéssé sikerül, ezzel mindazokat a szélsőséges világnézeti álláspontokat erősítik, amely álláspontok erősítése azt hiszem, éppen a részükre nem túlságosan kívánatos. (Dinnyés Lajos: Szóval ez Festetics Sándor, tal jobboldali szélsőség!) Mindnyájunk fáradozásának oda kell irányulnia, hogy a gyűlölet helyett a megértés szelleme legyen az, amely minket tárgyalásainkban itt vezet. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Én a költségvetést elfogadom, amennyiben a kormány iránt bizalommal viseltetem és hiszem, hogy a költségvetés efogadása nemcsak a jelenleg megállapított lehetőségeket fogja magával hozni, hanem módot ad a kormánynak további messzemenő szociális, társadalmi és széles néprétegeket boldogító munkájának elvégzésére is. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Esztergályos János képviselő úr. Esztergályos János: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak megengedni, hogy a következő határozati javaslatokat nyújtsam be (olvassa): »A képviselőház utasítja a pénzügyminisztert, hogy a leromlott gazdasági viszonyosra való tekintettel a kisiparosok és kiskereskedők részére rendkívüli hosszúlejáratú és alacsony kamatozású hitelt bocsásson rendelkezésre, s ebből a célból a Pénzintézeti Központban megfelelő kisiparos- és kiskereskedői hitelosztályt szervezzen.« Továbbá (olvassa): »A képviselőház utasítja a pénzügyminisztert, hogy évenkint legalább 250.000 pengőt vegyen fel a költségvetésbe 'az elöregedett és munkára képtelen önálló kisiparosok segítségére. ;< Továbbá (olvassa): »A képviselőház utasítsa a pénzügyminisztert, hogy évi 100.000 pengőt álltíson be â költségvetésbe a tanoncképzés és az Iparosképzés hathatós előmozdítására.« ' Továbbá (olvassa): »Bocsásson a kormány 2 imiillió pengőt az úgynevezett fedezetnélküli kisiparos- és kiskereskedői hitelek rendezésére és tegye ezzel lehetővé, hogy az egy iparosnak és kereskedőnek nyújtható hitel mértéke legalább 500 pengőre felemelhető legyen.« »Utasítsa a képviselőház a kormányt, ter-