Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-127

Az országgyűlés képviselőházának 1, nak belenyugodni ennek az irányzatnak politikai szükségességébe. Felesleges energiakifejtés ez, úgy a nagytőke részéről, mint a nagyipar részéről, mert lehetetlen, hogy ennek az államnak gazdasági rendszere az állani az államban legyen, lehetetlen, hogy gazdasági rendszere ne legyen hozzáférhető a saját vérünkből való ifjúság részére. (Igaz! Ügy van!) Lehetetlen, hogy itt felkérje a miniszterelnök úr a nagyvállalatokat, hogy vegyenek fel keresztény ifjakat és fel is fogadják őket, de néhány hónappal később azután kirúgják egymás után valamennyit, létszámapasztás címén. (Ügy van! Zaj.) Én azt hiszem, hogy béke kell és nem állandó forradalom; igenis, én a gazdasági szupremáciát ebben az országban a nemzetet képviselő keresztény többség részére akarom biztosítani. (Élénk taps a jobboldalon és a középen.) Ezt akarom és akkor lesz a kormányzat iránya gyakorlati, ha nem fog félni állítólagos külpolitikai bilincsektől, mellőzi a belpolitikai akadályokat és erős férfiassággal vág neki ennek a nemzetmentő munkának. (Éljenzés és taps a középen.) Én nem engedem koldulni ifjúságunkat! Folyton csak szólamokat mondunk, a hivatalokban nem lehet elhelyezni őket, tehát az ipart és a kereskedelmet kell intézményesen biztosítani az ő részükre. (Elénk helyeslés.) Különben netmi lehet itt nyugodt konszolidációt fenntartani, mert a tömegek elégedetlenek és a kívánságuk jogos. Még egyet. Ne méltóztassanak nagy szólamokkal beharangozni reformot, amelynek végrehajtása nem felel meg a felhívott reményeknek. (Taps a baloldalon.) Példának okáért látom itt a gazdaadósság kérdését. A gazdaadósság kérdésénél is a kamat abszorbeálni fogja az egész kifizetett összeget. 6.5 százalékkal nem lehet gazdaadósságot rendezni. (Ügy van!) Valószínű, hogy 40.000 pengőről le fog szállni 10—15 ezer pengőre. Nem akarok kritizálni, de a telepítés kérdésénél sem tudok nagy gyakorlati eredményeket látni. Ezeknek a mai anyagi eszközöknek birtokában mi koldusok vagyunk, de nem akarunk koldusok maradni és saját erőnkből egy olyan gazdasági, pénzügyi politikát kell inaugurálnunk, hogy gyermekeink megélhessenek ebben az országban. Ez a mi istenadta természetes jogunk. Ha egyszer megreformálták a földhitbizományokat, tessék megreformálni a pénzhitbizományokat is, (Nagy taps a baloldalon és a középen. —Rakovszky Tibor: Nem úgy, mint a hitbizományokat, hanem valamivel jobban!) mert természetes politikai alakulásnak azt tartanám, — és ezzel befejezem (Friedrich István: Ennek már örülök! A pénzintézetek reformja! Ez érdekes lesz! — Derültség. — Zaj. — Elnök csenget.) ha a reformmunkát elsősorban közgazdaságii vonatkozású törvényeinken, hiteltörvényeinken, büntetőjogi törvényeinken és említett igazságügyi törvényeinken hajtanánk végre. Hol van a részvényjog reformja",! (Friedrich István: Eveken át sürgettük! — Horváth Zoltán: Most fogják leszavazni Gömböst! — Felkiáltások jobb felől: Attól ne féljen!) Egy pillanatig kételkedem az igazságügyminiszter úr jóindulatában, de látóim', hogy úgy a Nemzeti Bank, mint a Pk., mint a pénzintézetek minden ankéten csak akadályokat gördítenek ennek a reformnak keresztülvitele elé. Bocsánatot kérek, nincsen-e igazam, amikor azt mondom, hogy nem lehet egy oligarchiának ráülnie az államalkotó tömeg nyakára. Látom az akadályokat. (Friedrich IstKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. VII. Î7. ütése 1986 május 12-én, kedden. 365 ván: Álljon fel az akadály! — Derültség.) Én 15 éve látom ezeket a dolgokat és követelem a korszerű reformokat. Nem nagy szólamokat követelek, hanem korszerű reformokat a, gyakorlati cselekvés jegyében. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon.) A végrehajtás kérdésében nagy hiányokat látok, mert vannak törvényeink, amelyeket nagy szenvedélyek között hoztak, de végrehajtásukat egyáltalán nem vitték keresztül. De mindez csak részletkérdés; a fő az, amit mondtam: egy gyakorlati keresztény nemzeti politikának bátor, hitvalló, félelem nélküli keresztülvitele. (Elénk helyeslés és taps.) Egy nagy nemzet tenmészetesen könynyebben teszi ezt, mint egy kis nemzet, de az a kis nemzet, ha az erkölcsi igazság talaján all, nem lesz megsemmisíthető. Végeredményben látjuk, hogy a nemzetek összetartásl érzete bizonyos vonatkozásban mégis fokozottabb volt a világháború előtt. Látjuk, hogy a nagy angol nemzet sem tudja sokszor diktatórikus úton szándékát megvalósítani, mert a nemzetek félnek egy újabb komplikációtól. A háborúval nem lehet a vezérkaroknak ma olyan könnyen operálniok, mert a népekben megvan a békevágy. De, hogy ez termelő munka, legyen, ahhoz mi kell? Az, hogy a 8 milliónyi magyarság többségéinek jogos gazdasági érdekei az egész vonalon érvényesüljenek. (Taps a baloldalon.) Nem akarok terméketlen kritikát gyakorolni, nem akarok senkit megbántani. (Friedrich István: Mindig terméketlen tapsok vannak, az a baj!) Mondom, nem akarok megbántani senkit, tiszta jóindulat vezet engem. Végeredményben azt a keresztény nemzeti alapot támogatom lelkemben, amely felfogásomnak megfelel. Igenis, mindenben támogatom és kérem ennek gyakorlati megvalósítását. A legideálisabb kibontakozásnak azt tartanám, ha ebben a, Házban a kisgazdapárt és a másik párt, azok, akik a gyakorlati keresztény nemzeti politika alapján állanak, megtalálnák egymás kezét és megteremtenék az új Magyarországot. (Elénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán. — Rakóvszky Tibor: Csinálják meg a titkos választójogot! — Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Wolff Károly: Azt sem tartanám egészségtelennek, ha egy konzervatív nemzeti keresztényfront, egy modern, megértő liberális csoport alakulna, mert a kritikát mindig akceptálom és azt a, Házban sem akarom elfojtani. A jótékony kritika jegyében születik az alkotó munka, csakhogy ez a kritkia ne legyen személyes kritika (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középn.) Végeredményben valamennyien egyet (akarunk: a keresztény Nagy-Magyarországot akarjuk. Alkar tetszik a beszédiem

1 egyeseknek, akár nem tetszik, (Felkiáltások a középen; Tetszik! — Derültség.) éti csak azt mondom, ami a lelkemnek megfelel és abbian a tudatban, ülök le, hogy teljesítettem ma is kötelességemet. Más nem lebeg a szemem előtt, mint az a 16 év előtti ideál, hogy azért jöttem ide,^ hogy fajoimért, a keresztény Magyarországért a poklok mindien kapujával és erejével szemben küzdjek életem utolsó pillanatáig. (Hosszantartó, élénk éljenzés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik. — Rupert Rezső: Senkisem bántja a keresztény Magyarországot! Azt kifogásoljuk, hogy nem elég keresztény! — Rakovszky Tibor: Éljen a titkos választójog! -— Dulin Jenő: Meg kell csinálni, nincs köztünk 52