Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-127

362 Az országgyűlés képviselőházának kontra,, de nem. fogadom el, ha valaki politikai elfogultsággal bírálja ezt a kérdést és nekem meg akarja tiltani, hogy a kivitel, vagy a be­hozatal kérdésében ne lépjek velük szoros ösz­szeköttetésbe és ne ismerjem el azt a tényt, hogy ha ma nem volna hitleri Németország, akkor .a Szovjet uralma ma ott táncolna Párizs kapujánál. (Elénk helyeslés és taps.) A negá­cióval is fogok számolni, csak a személyeken felül álló objektivitást kérem ennek a kérdés­nek a kezelésénél, mert ezek életbevágóan fon­tos kérdések. (Ügy van! Ügy van!) Igenis, megakadályozta a Szovjet terjedéséit. Teljesen jól vagyok informálva afelől a Szovjet aknamunka felől, amely a weimari al­kotmány életében Németországban folyamat­ban volt. Teljesen precíz információim vannak és e precíz információk birtokában állíthatom, hogy Németország megállította a Szovjet ural­mát, a Szovjet befolyását, terjedését. (Mozgás a baloldalon.) Ez így van, akár tetszik, akár nem.tetszik valakinek, mert bocsánatot kérek, ez éppen olyan, imintha valaki a külügyi bizott­ságban azon az alapon tanácsolja nekem a kül­politikai kapcsolatok felvételét, hogy ő vala­mely ország alkotmányával szimpatizál-e, vagy nem. Ha meg volt engedve a Szovjetunióval való szerződéskötés, akkor nem szabad kifogá­solni a hitleri Németországgal való szerződés­kötést sem. (Élénk helyeslés és taps. — Fábián Béla: Mi azt is kifogásoltuk!) En nem kifogá­solom. A hitleri Németországról tehát fel­fogásom, hogy megakadályozta a szovjet-be­folyás terjedését. (Ügy van! Ügy van!) Talán nem kerülte el a t. Ház figyelmét a francia tűzkereszt szövetség vezetőjének a ve­zércikke a Nemzeti Újságban. Tessék a Nem­zeti Újságban ezt nagyon komolyan elolvasni. Először azt kifogásolja, hogy Franciaország­ban a választók 40%-a járult csak az urnákhoz, tehát 60% teljesen passzív. Ez a 40% bizonyos klikkek befolyása alatt járult az urnákhoz — értve a szabadkőműves páholyokat — és ezek dirigálják. Innen van az a változás jobbra és balra, — de mindig ugyanazon egy irányban — amely Franciaországban látható. Ö mondja, hogy ha Franciaországban a kommunizmus úrrá lesz, majd a német hadsereg fogja helyre­állítani Franciaországban a rendet. (Egy hang a jobboldalon: Meg Anglia is!) Ezt ő mondja, nem én, ezt a tűzkereszt szövetség vezetője mondja. Hol állhat ma Franciaország, hogy a francia sovinizmus mellett egy francia politi­kus szabadon meg merje mondani ezt a felfo­gást Franciaországban, hogy a német hadse­reg fogja helyreállítani a rendet? ! De tovább megyek. Ott van Olaszország. Kétségtelen, hogy Olaszország a fasizmussal — akárhogyan kritizálják is különböző világ­szemléletek felfogásában — (Felkiáltások jobb­felől: Éljen Itália!) helyreállította bent az or­szágban a termelő munkát és az, államrendet, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) tud produkálni és annak ellenére, hogy a vi­lágkapitalizmus internacionális rétege ellene dolgozott, meg tudta tartani nemzeti termelé­sét. Nem akarok bókolni, én most majdnem történelmi távlatból akarom megállapítani a tényeket. Ott van azután Spanyolország, egy kife­jezetten ^katolikus állam. (Felkiáltások jobb­felől: Szegény Spanyolország!) A múltkor mondottam valahol és itt is megismétlem, hogy a kontemplativ katolicizmus, keresztény­ség nem elegendő, (Ügy van! Ügy van! jobb­felől és a középen.) a kontempláció keresztény­id, ülése 1936 május 12-én, kedden. ségét ma már túléltük. Rendben van, kell kon­templáció, hogy a lelkek meggyőződését erő­sítsük, de a harcos kereszténység az, amire ma nagy szükség van. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől, középen és a baloldalon.) A kon­templativ kereszténység eredményezte Spa­nyolországban a mai helyzetet. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) És mi a helyzet Franciaországban? Bo­csássák meg a liberálisok, a végén már kon­kludálni fogok más vonatkozásban is, de ne­kem klasszikus példa a liberalizmus szem­pontjából Franciaország jelenlegi helyzete. Végeredményben a keresztény nemzeti világ­nézetet a liberalizmus is ostromolja. (Mozgás^ — Ras s a y Károly: Nem ostromolja!) öröm­mel veszem tudomásul. (Rassay Károly: De csak ma?) Én úgy látom, hogy ostromolja. (Felkiáltások jobbfelől: Jól látja! — Zaj. — Elnök csenget.) Elfogadom a képviselő úr ál­lítását, hogy nem ostromolja, tehát lojálisán továbbmegyek, csak a kivitel tekintetében vannak észrevételeim. Én tehát csak azt mon­dom, hogy ahogyan ma Franciaországban lá­tom a helyzetet, végre abból is lé kell vonnom a következtetéseket. Franciaország mindig li­berális volt, sőt radikális volt és mit látunk ott? Azt, hogy ma Franciaország a kommuniz­mus vize felé evez, (Ügy van! Ügy van! jobb­felől és a középen.) mert Léon Blum, az ő mi­niszterelnökjelöltjük, felszólította a kommu­nistákat a kormányban való részvételre. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Bocsá­natot kérek, csak nem hagyhatjuk ezeket a körülményeket megítélés nélkül, Léon Blum tehát a kommunizmussal, a kommunistákkal együtt akarja megvalósítani az uralmát. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Franciaország a li­beralizmus, a radikalizmus jelszavaiból bele­evez a kommunizmus vizeire. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől és a középen.) Ott van tehát Spanyolország, Franciaország. Most látszik történelmi távlatban, mit jelent az, hogy egy hetvenmilliós nemzet intakt áll a kommuniz­mussal szemben és védőbástya ezzel a rette­netesen hömpölygő árral szemben. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Ilyen körülmények között mire számítok én, a keresztény nemzeti irányzat híve? Kije­lentem, hogy nekem csak egyedül egy ko­moly politikai ellenfelem van — amit elisme­rek — és ez a szociáldemokrácia. Nem isme­rek el több ellenfelet! (Mozgás.) Rátérek a zsidókérdésre is. En a zsidókér­dést nem így fogom fel. A zsidókérdésnél csak >azt nehezményezem — • és ezt komoly zsidó férfiak is el fogják ismerni — hogy a zsidók nem tudják kitermelni, önmagukból a nemzet­védő ellenszérumot a kommunizmussal szem­ben. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Nem tudják kitermelni! Ifjúságuk többnyire forra­dalmár, irodalmuk, sajtójuk többnyire legyezi az egyetemes ember szempontjából ezeket az áramlatokat. (Fábián Béla: Hol?) Elismerem, hogy Fábián képviselő úr itt a Házban több­ször beszélt a, bolsevizmusról, felhívta rá a figyelmet, mondotta, hogy micsoda veszedelem, perhorreszkálta velem együtt a szovjetunióval való diplomáciai viszony felvételét amelyet szerencsétlen lépésnek tartok ebben a pillanat­ban is. (Ügy van! a baloldalon.) Ez, a kapcso­lat keresztény állam etikai ím éltóságához nem illő és nem is jelent gazdasági előnyt, sőt kárt jelent. Kérem, ebben egyek vagyunk. (Horváth Zoltán: A túloldal megszavazta!) Nagy több­ségében azonban az intellektuális ifjúságuk

Next

/
Thumbnails
Contents