Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-126
? 338 Az országgyűlés képviselőházának irányzat is, mert az az újság egy politikai irányzatot képvisel. A vád elhangzott, bizonyítás nincs, megismétlés nines. Hogy valamit mégis tudjanak felmutatni, most előhoztak egy iratot, amelyet itt láttam az előbb s amelyet nem olvastam el német szövegben. Látok alatta két aláírást. Nem vagyok abban a .helyzetben, hogy akár Iiajniss Ferenc képviselőtársam, akár az ott megnevezett Barasics Tivadar aláírását agnoszkálni tudjam, nem vagyok írásszakértő, nem nyilatkozom erről az írásról. Felfogásom szerint azonban ez hamisítvány. De legyen szabad megállapítanom azt, hogy ez almost felhozott bizonyíték egyáltalában nem áll arányban azzal a váddal, amely néhány nappal ezelőtt itt elhangzott, és ez nem bizonyíték arra a vádra. Ott az állíttatott, hogy az Uj Magyarság német pénzen hazaáruló munkát végez s a pénzt Rajniss hozza vonaton; itt az állíttatik, hogy két úr, Rajniss Ferenec és Barasics Tivadar nevű hírlapírók ajánlatot tettek egy dr. Wolf GL nevű úr révén nem tudom kinek, — mert a címzett nincs megnevezve — hogy felállítanak egy kőnyomatos lapot, — amennyiben újságírói szakismeretem itt latba jön, úgy veszem észre, hogy kőnyomatost akartak alapítani az illetők — amely hetenkint kétszer vagy háromszor jelennék meg, hogy a német sajtót a magyar viszonyokról tájékoztassa. Ez tehát nem azonos az Üj Magyarsággal, amely egy héten nem kétszerháromszor, hanem mindennap megjelenik, amely napilap, nem pedig kőnyomatos és amely világnézeti harcot folytat a magyar társadalom érdekében a maga jólfelfogott politikai céljai mellett. Ez a bizonyíték mellé beszélés az előbbi vádnak, ez az Ízelítő, ahogy magát Györki képviselő úr kifejezte, ha szabad az ő gasztronómiai szavaival élnem, nagyon vegyes Ízelítő. Ez t. i. nem izelít semmit; ez az Ízelítő nem izelíti azt, amit Peyer Károly néhány nappal ezelőtt mondott; ez azt izelíti, t. képviselőtársaim, hogy egyesek a magyar közéleti tisztesség bemoeskolásán ilyen eszközökkel dolgoznak. (Ügy van! Ügy van! jobb felöl.) Már cmost, tisztelt képviselőtársaim, hallottunk itt egy memorandumot, amely a magyar sajtó állapotáról az én véleményem szerint némi túlzással, de nagyon kevés túlzással, sok igazat megírt iá németek számára. Azt írja a memorandum, hogy Magyarországon a sajtó 90%-han a zsidók kezében van. Ez túlzás, mert körülbelül 85% van zsidók kezén. Azután igaz az, hogy a magyar liberális sajtó Miaigyarország (külpolitikai érdekeit semmibe sem. véve, világínézeti okok- miatt állandóan usait és lázít Németország ellen és rágalmazza Németországot. (Fábián Béla: Akkor igaz ez az egész előterjesztés?) Részletek igazak belőle. Engem nem lehet ilyennel (bedönteni; mondom, részletek igaziak (belőle. Igaz, hogy ia magyar liberális sajtó a német állapotokat elferdíti, a német állapotúikat rágalmazza, stb. Ezek igazak. (Malasits Géza: A valóság rosszabb!) Nem igaz, hogy amint iá) "beadvány írja, ebből Németországra kár háramlik. Nem háramlik rá kár, mert nem hiszem, hogy Németország a pesti liberális sajtó írásaira sokat adna. Azt mondja a levél, hogy kőnyomatost akarnak létrehozni, amely hetenként kétszerháromszor jelenne meg a német kormány erkölcsi támogatásával. Később jön a másik dolog, amire majd rátérek. Ha valaki németmagyar kereskedelmi viszonylatban akar egy 126. ülése 1936 május 8-án; pénteken. kőnyomiaitost. létrehozni, természetes, hogy azt a magyar és német kormány támogatásával gondolja. Nem védem a memorandumot, fogalmam sincs róla, hogy mi van benne, most látom először, de meggyőződésem, hogy ez hamisítvány. Ha valaki olasz-miaigyar viszonylatiban akar kapcsolatot teremteni, akkor Ciano gróf úrhoz kell fordulnia) és az olasz kormány jóváhagyását kell kérnie. Igaz, hogy Blockner zsidó és igaz, hogy ias Krupp hirdetéseiért, nem tudom mennyit, de néhány százezer márkát a 'budapesti liberális lapok a becsmérelt németországi cégtől zsebre tették. Ez elég magyarázat arra, hogy nem érdemes iái pesti zsidó lapoknak .hirdetést adni és meg fogják könnyíteni azt az akciót, hogy Budapesten a német cégek képviselete ne legyen tiszta zsidó kézben. Ha ez önöknek elég, akkor ezt elérték ezzel a felolvasással. A végén az van ennek "a memorandumnak állítólag, hogy Rajniss Ferenc a németeknek felkínálkozott. Amíg ez nem bizonyítttatik, — de nem itt, hanem a bíróság előtt — nem hiszem, hogy ezt Rajniss megtette. Ezt hamisítványnak és koholmánynak tartom. (Kölcsey István: Meg fogják istmételni 1 ?) Ami azt illeti, hogy itt felvetődött ciZ cl vád, hogy a mi kezünkbe jutott volnia egy levél arról, hogy a szembenülő urak ugyanezt csinálják Moszkvával, erre ki kell jelentenem, hogy nagy különbséglet érzek Oroszország és Németország politikai és gazdasági világnézete köött. A német birodalommal Magyarország a legszívélyesebb külpolitikai viszonyt tartja fenn, akár tetszik az uraknak, akár nem. Németországgal gazdasági megállapodás saink vannak, amelyek a magyar gazdasági életre nagy jelentőségűek, amelyek a magyar külkereskedelmet és kivitelt nagyban fellendítették, amelyeket, azt hiszem, nélkülözni sem igen tudnánk, ha meg kellene ezektől válnunk. Nekünk Németország felé megy mezőgazdasági exportunknak a túlnyomó része. Németország a magyar királyi kormány hivatalos felfogása szerint velünk barátságos viszonyban levő állam, amely a revízió kérdésében és más külpolitikai kérdésekben is azonos úton halad mivelünk, bizonyos körülmények mellett és ezért mi nem tarthatjuk azonosnak azt, ha valaki Moszkvából fogad el pénzt, — mert azt a magyar királyi államrendőrség nyomban letartóztatja — és azt, ha valaki Németországgal köt megállapodást, amely nem ütközik a magyar tételes törvényekbe. Hivatkozom végül arra, hogy nem mint bizonyíték jelent meg ez a levél előttünk, hanem mint egy újabb vád. Ez a levél nem bizonyítja a pár nap előtt elhangzott állítást, hanem mint újabb vád jelent meg itt a Ház előtt, mert a két ügy teljesen különbözik egymástól. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ez, ami elhangzott, újabb vád és ez is a Házban hangzott el az igen t. szociáldemokratapárti képviselő urak részéről. Megígérik önök, hogy el fog hangzani a Házon kívül is? (Esztergályos János: Meg!) Jelenjék meg, de nem parlamenti tudósítás alakjában, mert az ellen szintén nem lehet sajtópert indítani. Jelenjék meg egy külön cikkben a Népszavában (Esztergályos János: Kívánsága szerint fog megjelenni!) s akkor sajtópert^ lehet indítani s akkor a magyar királyi bíróság előtt ez az ügy tisztázódni fog és ki fog derülni, hogy a két fél közül kinek van igaza. Engem ebből a dologból csak ez a rész érdekel. (Zsindely
