Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-126
316 Az országgyűlés képviselőházának társadalom 90%-ának okoz, csak azt akarom leszögezni, hogy a művelt külföld nem tűrné el azt, amit itt nálunk folyik. Bűnös ebben már nemcsak a törvényhozás, hanem bűnös a magyar társadalom is, amely tűri magán ezeknek & parazitáknak az élősködését. (Dinnyés Lajos: Huszonkét kartelt már megszüntettek — Lengyelországban! Nem itt!) Éppen a kartelkérdéssel kapcsolatosan sürgetnem kell egy új összeférhetetlenségi törvényjavaslat beterjesztését. (Felkiáltások a baloldalon: Helyes! Es a fontos!) Amíg a kartelek képviselői és exponensei itt ülnek a Képviselőházban^ (Egy hang a jobboldalon: Ott ülnek! — Dinnyés Lajos: Ott ülnek Önök között, csak távollétükkel tüntetnek!) addig a kartelkérdést nem lehet megoldani. Addig nem képzelhető el, hogy a kartelek túlkapásai ellen megfelelő intézkedések tétessenek. Kérdezem, miért késik a kormány egy szigorú és a törvényhozás pártatlanságát biztosító öszszeférhetetlenségi törvényjavaslat beterjesztésével (vitéz Somogyváry Gyula: Biró Pál vagy Éber nálunk ül 1 ? 1 — Dinnyés Lajos: De Lédermann ott van! — Felkiáltások a báloldalon: Sőt Fellner! — Dinnyés Lajos: Sznvday! — Zaj. — Elnök csönget.) Ennél az összeiférhetlenségi törvénynél egyetetroesehb és szentebb nemzeti érdek tulajdonképpen nincs, ment ez csak azt akarja elérni, hogy; vezesse a törvényhozót a maga munkájában, a maga szavazatában semmi más, mint csupán az államnak, a nemzetnek az érdeke. Meg vagyok győződve, hogy egy ilyen összeférhetlenségi törvényjavaslat beterjesztését örömmel üdvözölné iáz egész ország. (Br. Berg Miksa: De nem az egész Ház! — Dinnyés Lajos: Terjesszék csak be! Megszavazzuk!) Természetes azonban, hbgy egy ilyen összeférhetlenségi törvényjavaslat megalkotását attól a Háztól, amely Ház tagjainak nagyrésze le van kötelezve a bankoknak, karteleknek és iparvállalatoknak, várni nem lehet, (Felkiáltások a jobboldalon: Hol? Hol? — vitéz Somogy váry Gyula: Talán Biedermann 1 ?—Dinnyés Lajos: Szurday! Fellner! Chorin!) Éppen ezért miután a ikormány véleménye szerint a gazdasági kérdések már el vannak intézve, legsürgősebb tennivalónak a titkosság alapján álló, becsületes választójogról szóló törvényjavaslat beterjesztését tartom. (Helyeslés a baloldalon.) Ezt a kérdést elodázni tovább már nem lehet, hiszen Magyarország az egyetlen és utolsó állam ezzel a nyütválasztáaos rendszerrel. Ennek a nyiltválasztásos rendszeirneik főhibája talán nem is annyira a nyíltság volt, mint inkább az ezzel a rendszerrel velejáró erkölcsi és politikai bűnhalmazat, amely minden egyes választás alkalmával szennyes hullámként (Zaj.) árasztotta el az egész országot, mérgezte meg a lelkeket, tett tÖrvénytip>róvá köztisztviselőket és vitt gyűlöletbe egymással különben jó egvüttérzésben levő állampolgárokat. (Ugy van! Ugy van! n baloldalon.) Oly sok hibája van ennek a választási rendszernek, 'belpolitikáikig és külpolitikailag egyaránt annyi hátránnyal jár ez az országra, hogy teljesen érthetetlennek tartom azt a vakságot, amellyel ezt a kérdést a kormányzat részéről kezelik s amellyel még mindig nem akarják mindezeket észrevenni. A falu népe az, amelyet a nyiltválasztásos rendszer a maga egész minden átkával sújt. A falunak ezt a népét bélyegzik megbízhatatlannak, hazafiatlanniak, pedig a magyar társada126. ülése 1936 május 8-án, pénteken. lomnak az a része, amely ma a nyiltválasztásos rendszer minden tortúrájának ki van téve„ nem szélsőséges, hanem a legkonzervatívabb és legmegbízhatóbb államfentartó elem. Oly nagy a vágyakozás ezeknél a becsületes és titkos választójog után, (Ellenmondások jobbfelől. — Meskó Rudolf: Abszolúte nem ioglajlkoznak vele!) hogy ezt csak azok nem hallják meg, akik nem akarják meghallani. (Dinnyés Lajos; TJgylátszik, nagyon félnek az urak. — Ellenmondás a jobboldalon.) Minél tovább dugják be azionban a fülüket, annál elemibb erővel fog föllépni ez a követelés a becsületes, titkos választójog után, aimely alapja kell, hogy legyen minden további becsületes és közérdekű gazdasági és társadalmi reformnak. (Ugy van! Ugy van! bal felől) T. Képviselőház! Mivel az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján nem viseltetem bizalommal a kormány iránt, g mivel a jelenlegi költségvetést túlméretezettnek, egyes tételeit pedig kifogásolandóknak tartom, a költségvetést nem áll módomban elfogadni. (Helyeslés a baloldalon. — Taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 vitéz Kenyeres János jegyző: Görgey István! Görgey István: T. Képviselőház! CsehSzombathy t. képviselőtársam fejtegetéseit nagy érdeklődéssel hallgattam végig s kétségtelenül isok olyan megállapítása volt, amelyet a magam részéről helyesnek ismerek feL Nem osztozhatom azonban azokban a következtetéseiben, amelyeket ő az általam is helyeseknek és igazaknak elismert megállapításokkal kapcsolatban tett. így beszéde befejezésekor is a költségvetést azzal az indokolással nem fogadta el, hogy ez a költségvetés túlméretezett. Beszéde során azt az állítást kockáztatta meg, hogy a gazdasági javulás jelenségeit nem lehet konstatálni, mert atz a körülmény, hogy az adók jobban folynak be, hogy az emberek erősebben vannak megadóztatva, magában véve nem bizonyítja azt, hogy ebben az országban ma már gazdasági javulás jelei mutatkoznak. (vitéz Somogy váry Gyula: Van elég más bizonyíték! — Dinnyés Lajos: Gáspárdyból igazgató lett! Ez a javulás!) Közbeszóló képviselőtársam megelőzött engem a válaszban. Elnök: Dinnyés képviselő urat kérem, ne szóljon állandóan közbe. Görgey István: Az előttem szólott képviselő úr úgy látszik nem hallgatta végig figyelemmel Fabinyi pénzügyminiszter úr expozéját, amelyet a költségvetés benyújtásakor elmondott. Ö ugyanis beszédében számos olyan körülményre mutatott r a, a melyekből kétségtelenül lehet konstatálni a gazdasági állapotok javulását, (Cseh-Szombathy László: Bizonyos mértéket én is elismerek!) de ha nem elegendő argumentum a pénzügyminiszter úr kijelentése, aki talán elfogult, mert pártpolitikus is amellett, hogy pénzügyminiszter, (Cseh-Szombathy László: Elég szomorú!) bátor vagyok utalni Tylernek, a Népszövetség megbízottjának legutóbbi jelentésére, amelyet szintén ismernek képviselőtársaim s amelyben ez a teljesen objektív külföldi úr állapította meg, hogy átlag 27%-ra tehető ct55 cl javulás, amely Magyarországon gazdaságilag konstatálható. Elismerem, engem is meglepett Tyler megbízott úrnak ez a túlságosan optimista jelentése, de éppen azért, mert a pénzügyminiszter úr a költségvetés beterjesztésekor annyira konzervatív, annyira takarékos és — aláhúzom — fő-
