Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-124

242 Az országgyűlés képviselőházának 12&. ülése 1936 május 6-án, szerdán. működésüket nem alapszabályszerűen fejtik ki és ezen működésükkel úgy a szövetkezeti tagúikat, mint a kincstárt is megkárosítják! 2. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a vidéki gyümölcsértékesítő és központi szeszfőző szövetkezetek feletti pénzügyi felügyeletet megszigorítani és ezzel a kincstárt a károsodástól megóvni? 3. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a sioltyadkerti és soltszentimrei Gyümölcsértékesítő és Központi Szeszfőző Szövetkezetek visszaéléseivel kapcsolatban ezen konkrét ügyekben a visszaéléseik tárgyában a legszigorúbb eljárást megindítani és a megtorlás tekintetében példát statuálni? ; 4. Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr a soltszentimrei tejszövetkezettel kapcsolatban felmerült visszaélések tárgyában a legszigorúbb vizsgálatot megindítani és a szükséges központi ellenőrzéssel a jövőben a hasonló visszaéléseket megakadályozni, s a bűnösökkel szemben példásan eljárni? Mózes Sándor, s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Zsindely Ferenc: Mózes a pusztában! — Derültség.) Mózes Sándor: T. Képviselőház! Tekintettel arra, hogy a szövetkezeti eszmének vagyok a híve, nagyon sajnálom, hogy a jelen alkalommal a szövetkezetekkel kapcsolatban felmerült visszaélésekről kell interpellálnom. A kiskőrösi járásban ugyanis a közelmúltban négy szövet

1 kezettel kapcsolatban fordultak elő olyan visszaélések, amelyeik nemhogy népszerűsítenék a szövetkezeti eszmét a vidékein és általában az országban, hanem ellenkezőleg, ellenhatást és visszatetszést váltanak ki a szövetkezeti eszmével szemben. A Soltvadkerti Gyümölcsértékesítő és Központi Szeszfőző Szövetkezetről van szó, amely 1917^ben alakult, meg és működését négy évig kifogástalanul fejtette ki. Amikor a szövetkezetek megalakulnak, akkor rendszerint két dolgot kívánnak a szövetkezeti tagok elérni. Legelsősorban el akarják érni azt, hogy az anyagiak tekintetében elérjék a nagytőke előnyeit, azonkívül a^ szövetkezet élére olyan szellemi vezetőket kívánnak állítani, akik képesek a szövetkezet ügyeit minden körülmények között kellőkép ellátni. Amikor a szövetkezetek működését általában a vidéken vizsgáljuk, azt kell tapasztalnunk, hogy vagy az egyik kérdést, az anyagi kérdést nem sikerül megoldani, vagy ha sikerül megoldani, akkor nem megfelelő szellemi vezér kerül a szövetkezetek élére és így a szövetkezetek tagjai a legtöbb esetben csalatkoznak a szövetkezeti eszmében és a legtöbb esetben vagy csak befizetik a tagsági járulékokat vagy pedig az üzletrészeik többszörösét kell a csődbe került szövetkezetből kifolyólag a szövetkezetnek megfizetni. A Soltvadkerti Gyümölcsértékesítő Szövetkezettel kapcsolatban az történt, hogy a szövetkezet 1921-től kezdve 1935-ig egyáltalában nem tett eleget azoknak a törvényes kötelezettségeknek, amelyeket a kereskedelmi törvény a kereskedelmi jogi személyekkel kapcsolatban előír; nem csatolta be évente a kereskedelmi törvény szerint becsatolni rendelt közgyűl esi jegyzőkönyvet, a zárszámadásokat, a mérlegeket, úgyhogy 1935-ben csak a szövetkezeti tagok követelésére csatolták be utólag a községi elöljáróság részéről azt a jelentést, hogy a szövetkezet nem működött ezen idő alatt. Később, amikor azután a szövetkezeti tagok panasz tárgyává tették és kifogásolták ennek a jelentésnek tartalmát, akkor azt jelentette a községi elöljáróság, — amelynek községi bizonyítványában megelőzőleg az volt benne, hogy a szövetkezet nem működik — a községi fő jegyző ezen jelentése után homlokegyenest ellenkezőleg azt írta a jelentésében, a kalocsai törvényszéknek mint céghivatalnak felszólítására, hogy a szövetkezet nem működött, ellenben »a saját felelősségem mellett és a magam nevében tovább folytatom az üzem működését«. A községi főjegyzőnek mint szövetkezeti igazgatónak ez az eljárása súlyos elbírálás alá esik, és mindenesetre kérni fogom majd a pénzügyminiszter urat, hogy tegye vizsgálat tárgyává az igazgatónak ezt az eljárását és vizsgálja meg azt is, hogyan volt lehetséges az, hogy ugyanez a,z igazgató akkor, amikor a kecskeméti mnagy. kir. adóhivatal hozzá azt a kérdést intézte, hogy működik-e a szövetkezet, azt a jelentést tette, hogy nem tműködik és amikor felszólította, hogy csatolja be a társulati adóra vonatkozó adóvallomási ívét, azt nem csatolta be azzal az indokkal, hogy a szövetkezet nem működik, és amikor ezek miatt megbírságolták, a bírságokat megfizette, de a felszólításnak mégsem tett eleget és 'később, 1936-ban, amikor a szövetkezeti tagok felfolyamodást jelentettek he a, törvényszék azon végzése ellen, amely (megszűntnek mondotta ezt a szövetkezetet, akkor ugyanez a főjegyző megbízást adott arra, hogy ezt a végzést felfolyamodják azzal, hogy igenis a szövetkezet működik. Már most vagy igaz volt az a községi bizonyítvány, amelyet a főjegyző kiállított, és amelyben azt állította, hogy a szövetkezet működik, vagy pedig igaz volt az a jelentése, hogy a. szövetkezet neon működik, hanem csak saját személye és felelőssége mellett vitte azt tovább. A királyi ítélőtábla felhívó végzése folytán a főjegyző azt jelentette, hogy a szövetkezet állandóan folytatta működéséit. Ennek a jelentésnek következtében a királyi ítélőtábla felhívta, hogy az 1921. évtől kezdve az 1935. évig bezárólag terjessze he minden évre vonatkozólag a zárszámadásokat, terjessze be a mérlegeket, a vagyonkimutatást, tartson közgyűlést ós a közgyűlés által hagyassa jóvá ezeket a zárszámadásokat. Ezek a zárszámadások el is készültek. Hogy milyen alapon készültek el, azt most én vita tárgyává nem teszem, mindenesetre a pénzügyiminisztériumnak lesz kötelessége megállapítani, hogyan lehet egy nem működő szövetkezetnek az üzleti éveiről utólag 12 éven keresztül zárszámadásokat, mérlegeket 'beterjeszteni, hogyan lehet tiszti fizetéseket 'beállítani és hogyan lehet a. meglévő vagyont úgy kiadásba venni tiszti fizetésekre és egyéb költségekre, hogy ha megnézzük ezeket a zárszámadásokat, imtegállapíthatjuk, hogy a szövetkezetnek mintegy 20.000 pengőt kitevő vagyona azért, mert Dióst utólag zárszámadásokat csinálnak, mind eltűnik és tiszti fizetésekre és egyéb költségekre lesz elszámolva. Tekintettel arra, hogy a r szövetkezeti eszmének és iái szövetkezeti intézménynek ilyenmódon való kezelése nagy ellenszenvet váltjki és az országnak és a magyar földmíves népnek nagy érdeke az, hogy igenis a szövetkezeti intézményen keresztül igyekezzék terményeit megfelelően értékesíteni, kérem az igen tisztelt pénzügyminiszter urat

; hogy ezt az ügyet kivizsgálva, megfelelő intézkedéseket