Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-124
Âz országgyűlés képviselőházának lí bizonyos aggodalmak keletkeztek. Érdemes ezért a tartalmát nagyjából megismerni. (Halljuk! a szélsőbaloldaton.) Ez a »Nemzetirányítás« című. könyv elmondja azt, hogy (olvassa): »A nemzet mindenkori életformája nem egyéb, mint az uralkodó korszellemmel konformis intézmények berendezkedése.« Nagyon jól hangzik, de nem tudjiai az ember, hogy mit jelent. D,e megmondja aztán hamarosan: A Jtontos az, hogy egy új életformára térjünk át; elismeri, hogy a tradícióktól való elszakadás, a megszokott szentségek elleni küzdelem rendkívül sok ellenállást jelent, sokszor szellemi és fizikai összecsapásokat, tehát ezzel is számol. Azt mondja, hogy az új életforma felvételére szisztematikusan kell előkészíteni a nemzetet. (Tóth Pál: Azzal nem számolt, hogy ezt itt felolvassák! — Derültség.) Hát lehet. hogy ezzel nem számolt. Hivatkozik ez a kis müvecske arra, hogy: íme, nézzünk és lelkesedjünk, más országok itt, a környékünkön, már az új életformát fel is vették. — Ezt — úgylátszik — azért mondja, hogy a gyengébbek megértsék, miről van szó. Azt mondja (olvassa): »Sajnos azonban, ez az irányzat nálunk még megfelelően megszervezve és .kiépítve nincsen.« Azt mondja: »sajnos«. Tényleg;, mi ezeréves alkotmányunkhoz, bármennyire is elavultnak tartja ő, mégis csak fanatikusan ragaszkodunk, mert hiszen a történelemből azt tanultuk, hogy ez az ezeréves alkotmány volt az, amely a magyar nemzetet számos megpróbáltatáson -keresztülsegítette. Nem is hiszem, hogy egy logikusan és racionálisan gondolkozó ember komolyan hihetné azt, hogy akadjanak komoly egyének az országban, akik ilyen dőre kísérletezések miatt képesek lennének egész ezeréves alkotmányunkat mint egy ócska régiséget félredobni. Azt mondja továbbá, — ez a legérdekesebb — hogy ezt az egész nemzetirányítást, vagy jobban mondva — nevezzük nevén a gyermeket — a diktatúra bevezetését propagandával és népneveléssel kell elérni. E tekintetben d igen célszerűnek tartaná, ha már az elemiben olyan versecskéket olvasnának fel, amelyek a gyermekek lelkében ©zt a gondolatot megrögzítik, tehát már a versikékJiel is diktatúrát kellene a gyermekek agyába vésni, s — azt mondja — még a fizikánál és a kémiánál is. {vitéz Bánsághy György: Dulin mesedélutánt tart!) Szomorú mese ez, de kénytelen vagyok ismertetni azért, hogy méltóztassanak a tiilso oldalon is megérteni azt, hogy miért félünk attól, hogy az alkotmány ellen esetleg merénylet történik. (Az elnökii széket Kornis Gyula foglalja el.) Ha ilyen könyv kerül a kezünkbe, amelyet egy ilyen megtisztelő pozícióban lévő úr ad ki, akkor nem kell-e arra gondolnunk, hogy itt valami veszedelem van, annál is inkább, mert hiszen ez az úr azt írja, hogy az egész tanítói és tanári kart át kell szervezni az óvodától kezdve egészen az egyetemig, és azt mondja, hogy egy külön tanszéket kell szervezni az egyetemen. Hát hogyne lenne lúdbőrös a hátunk, t. Ház! Azt mondja azután, hogy egy iskolánkívüli tanácsot kell alakítani a cél propagálására, és hogy a fenti gondolatot bele kell vinni a sportba is. Eddig mindig azt hallottuk a magyar sport kitűnő avatott vezetőitől, ahányszor valami jelentősebb sportmegnyilatkozás volt, hogy a sport a mag^yar nemzeti érzésnek legbiztosabb és leghatékonyabb nevelő eszköze. . ülése 1936 május 6-án, szerdán. 2Í9 így is volt eddig, magam is tudom, hiszen sportember voltam valamikor. Itt a sportba is bele akarták csempészni ezt a kakukfiókát. Most jön az, ami valósággal becsületsértést jelent a nemzeti egység pártjára. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szé^sőbaloldalon.) Azt mondja tudniillik, hogy mindezeknek a műveleteknek a végrehajtására a Nemzeti Egység Pártja a legalkalmasabb. (Derültség.) Bocsánatot kérek, azt hiszem, az illetékeseknek ezt szigorúan és erélyesen vissza kell utasítaniok. (Zaj.) T. Képviselőház! A taktikai részre vonatkozólag megjegyzi a szerző, hogy a támadásokat egyszerre és tárgyilagosan, koncentrikusan és határozottan kell intézni. A legvégén azt is megmondja, hogy ha esetleg valamilyen hivatalt szerveznének erre a célra, akkor ő rendelkezésre áll. (Derültség.) T. Képviselőház! Mindenesetre meg vagyok róla győződve, hogy nemcsak nekünk ellenzékieknek, hanem az igen t. többségi párt tagjainak is nagy megnyugvására szolgálna, ha az igen t. miniszterelnök úr expressis verbis, nem virágnyelven, hanem határozottan megmondaná itt a Házban, hogy neki ehhez a rémregényhez semmi néven nevezendő köze nincsen, és ő ezzel semmiféle vonatkozásban nem azonosítja magát, mert amíg ez nem történik meg, amíg ezzel kapcsolatban a miniszterelnök úr hallgat, addig méltóztassanak megérteni, ha a mi idegeink nem tudnak teljesen lecsillapodni, (vitéz 1 Kozma Miklós belügyminiszter: Pedig az idegek nagyon fontosak! — Farkas István: Bomlik a Nep.!) Méltóztassék megengedni, hogy csak úgy hirtelenében keresztülszaladjak a Nemzeti Munkaterven, hogy megindokoljam azt, miért vagyok bizalmatlan, mert hiszen úgy szeretnék bízni, (vitéz Bánsághy György: Próbálja meg!) úgy szeretnék mögötte állni a miniszterelnöik úrnak, de minden törekvésem hajótörést szenved. (Derültség.) A Nemzeti Munkaterv 11. §-a ezt mondja (olvassa): »Célunk egy jó közigazgatás, amely mindenkinek egyenlő mértékkel mér.« Ez> helyes cél, mert őszintén megvallva, megnyugtató az, ha a közigazgatás élén olyan urakat lát az ember, akiknek személye garancia arra, hogy ez valóra is fog válni, azonban nem egészen oknélküli az, ha ezzel kapcsolatban is megszólalok, mert hiszen Marton Béla igen t. képviselőtársunk, (Halljuk! Halljuk!) a nemzeti egység pártjának főtitkára egy ilyen szervezési körút alkalmával éppen az én megyémben, Pakson tett egy kijelentést, (Klein Antal: Érdekes előadás volt!) amelynek az volt a lényege, neheztel azért, hogy a főszolgabíró urak nem tudják megérteni azokat a magasabb intenciókat, amelyek a pártot és főként a pártnak legfőbb vezetőit áthatják. Megmagyarázta a főszolgabírónak, nem ugyan neki, aki kénytelen-kelletlen ült ott, mert hiszen hatósági biztos volt, — még azt is megmondom, hogy nem a főszolgabírótól tudtam meg, abból ezt harapófogóval sem tudtam volna kihúzni, mások mondották el a jelenlévők közül — hogy a hatóságoknak tudomásul kell venniök, hogy ha valaki a Nep.-nek a tagja, az egy állampolgári pluszteljesítményt végez és mint ilyennel, aki állampolgári pluszteljesítményt teljesít, méltányosabb elbánást kellene tanúsítani. Nagyon veszedelmes kijelentés, (vitéz Marton Béla: Tessék elmondani a mondat másik részét is! — Klein Antal: A Nep. tagjai számára megkülönböz31*