Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-118

12 Az országgyűlés képviselőházának 11 S. ülése 1936 április 1-én, szerdán. az idegenforgalmi ügyeket, igyekszem a lehetőségek határai között az idegenforgalmat vizumdíjkedvezményekkel támogatni. (Eckhardt Tibor: Helyes, de Amerika felé is!) Amerika felé is megadtam ezt s a viszonosság valószínűleg meg lesz, Anglia számára is megadtam. Itt említem meg azt a két és félmillió pengős hitelkeretet, amelyet az Oti.- és Mabi.pénzekből biztosítottunk a balatoni és egyéb szállodák átépítésére és modernizálására, (Zaj a szélspbaloldalon.— Peyer Károly: Jó kis befektetés, mondhatom!) amely befektetést az igen t. ellenzék némely tagjai perhorreszkálnak. (Mozgás.) Áttérek . külkereskedelmi politikámra. (Halljuk! Halljuk!) Külkereskedelmi politikánkról múlt évi expozémban azt mondottam, hogy igyekszik a viszonyokhoz, a kényszerűségekhez alkalmazkodva ezekből az adottságokból az -ország helyesen _ felfogott érdekei szempontjából elérhető legjobb eredményekel kikovácsolni. Ma sem mondhatok mást. A kérdés súlypontja ma is azon van, hogy a kényszerűségeket és adottságokat felismerjük, hogy erőinket ne pazaroljuk illúziók kergetésére, hogy alkalmazkodásunk csak odáig menjen, amin túl az áldozatok és eredmények mérlege már felbillenne^ és főleg hogy az áldozatok ós eredmények értékelése ne történjék egyes termelési ágak, hivatások, vagy társadalmi rétegek egyoldalú mértékével, hanem a kompromisszum mérővesszőjével, amelyet a szembenálló érdekek összeütközéséből a felelősséget viselőknek kell kialakítaniuk, lelkiismeretük, tudásuk és intuíciójuk mélységéből. Azt is csupán ismételhetem, amiben epigrammatikusan foglaltam össze a jó magyar külkereskedelmi politika kritériumait. Ezek: rugalmasság az eszközökben és stabilitás a' helyesen megválasztott célokban. Hogyan alkalmaztuk ezeket az elveket! Ügy, hogy tevékenységünk egyik legfőbb pillére változatlanul a római paktum volt es a részletekben azt megvalósító megegyezések Olaszországgal és Ausztriával. Egyben azonban nagy gonddal folytattuk azoknak a kapcsolatoknak kiépítését gazdasági téren, ame lyek már az előző évben a német birodalommal való árucserénknek (Helyeslés jobbfelöl.) akkora fellendülést biztosítottak. E munkánk eredménye mutatkozik abban, hogy Németország első helyre került a külkereskedelmünkben részesülő államok sorában. (Gr. Pálffy-Daun József: Heil Hitler!) Ha megint epigrammatikusan akarom az eredményeket összefoglalni, akkor röviden azt mondhatom, hogy míg a gabonaértékesítés kérdését — minden ellenkező kritika ellenére — lényegileg a római paktum oldotta meg, addig a mezőgazdasági termelés és értékesítés másik nagy komplexumát, állattenyésztésünket főleg a német megállapodások segítségével juttattuk konszolidált állapotba. (Helyeslés jobbfelől.) Jellemző, hogy összes exportunkból 56%, öszszes importunkból pedig 50% esik ezzel a három országgal 'kapcsolatos forgalmunkra, amelyek mellett azonban nem feledkeztünk meg a többi szomszédos, illetve devizaszerző távolabbi piacunkról sem. Még sok mondanivalóm van (Halljuk! Halljuk!) és ezért a külkereskedelem statisztikai adatait, amelyek rendkívül érdekesek, mellőzöm és csak egy adatot emelek ki, amelyet egy szemrehányással szemben kell aláhúznom. Azt mondják tudniillik, hogy nagyon szép sikereket érünk el, de annak árnyoldala, hogy látcsöveket, fényképezőgépeket és mindenféle készárukat kell vásárolnunk. (Peyer Károly: Színes ceruzát! — vitéz br. Roszner István: Az a baj, hogy nincsenek ott elvtársak! — Zaj. — Elnök csenget. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: A józan számadatok világánál a dolog a következőképpen alakul. (Halljuk! Halljuk!) Ha 1932-vel hasonlítom össze, akkor összes ipari behozatalunk nyersanyagrésze 28%-ról 34%-ra emelkedik — ami rendkívül örvendetes — és készáruimportunk 1932-vel szemben 35%-ról 31%-ra csökkent. Nagyon örülök, hogy ezt a legendát ezzel sikerült eloszlatnom. (Egy hang balfelől: De most megfordult!) Kérem, én jóslásra nem vagyok hajlandó. (Derültség. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Kereskedelempolitikai téren a helyzet, sajnos, a lefolyt évben és jelenleg is a rendkívüli viszonyok jellegét viseli magán. Sajnos, még nem következett be a hatósági beavatkozások lebontásának ideje, és. így az elrendezésnek, kontingensfelosztásoknak, szindifcalizálásoknak senkit ki nem elégítő feladatát kénytelenségből tovább kell vállalnunk. De azzal a nyugodt tudattal tekinthetünk vissza a megtett útra, hogy nemcsak elgondolásunk volt helyes, nemcsak szándékunk volt jó, hanem a teljesítmény is derekas, amit egy tény önmagában is döntően bizonyít, hogy a takarmányszerzés rendkívül súlyos gondjai ellenére, amire még visszatérek majd, nyersanyagellátásunkat kielégítőbben sikerült biztosítanunk, mint az előző évben. Ezért bátran mondhatom, hogy a gazdasági válság enyhülésében igen nagy r része van a mi kereskedelmi politikánk eredményességének. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ezentúl is nem a szenzációs fordulatokat jelenté akciótól kell várnunk a további haladást és megerősödést, hanem -a csendes, türelmes és óvatos részletmunkától, amelyet felelősségérzés, hozzáértés, körültekintés és az a mélységes meggyőződés vezet, hogy az ország boldogulásának ma ez az útja. (Ügy van! a jobboldalon.) Befejezésül rátérek valuta- és hitéipolitikánkra. (Halljuk! Halljuk!) Egészséges pénzügyi és gazdasági politika csak egészséges pénzen épülhet fel. A pénz vásárlóerejének megvédelmezése tehát a jövőben is változatlan alapcélkitűzése kell hogy legyen a kormánynak. (Helyeslés.) Ez két lényeges előfeltétel megvalósítását igényli, úgymint egyensúlyi helyzetet egyfelől a külföldi fizetési forgalomban és egyensúlyi helyzetet másfelől "a heföldi pénz- és hitelviszonyok terén. Ami a külfölddel való fizetési forgalmat illeti, ebben 1931 nyara óta — sajnos — kényszereszközökkel, a devizaforgalom ellenőrzésével és ezzel kapcsolatos intézkedésekkel vagyunk kénytelenek az egyensúlyi helyzetet fenntartani. Ezek a korlátozások mindenkire súlyos terheket jelentenek, jelentékeny energiákat kötnek le improduktív célokra és bénítják a gazdasági élet menetét. Ezért a kormány a Nemzeti Bankkal egyetértésben "minden eszközt igyekezett felhasználni, hogy ezeknek az elkerülhetetlen korlátozásoknak terhét enyhítse, hogy devizagazdálkodási rendszerünk minél simábban és minél egyszerűbben, funk; cionáló legyen. Törekedtünk továbbá alakítani devizagazdálkodási rendszerünket olymódon, hogy kényszereszközeik nélkül tudjuk . kiegyensúlyozni