Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-118

Az országgyűlés képviselőházának 11 pénzügyi tárca vitája során emlékezem meg részletesen ezekről az intézkedésekről. Engedjék meg, hogy ezek után gazdasági politikánkra fordítsam a szót. (Halljuk! Halljuki) Változatlanul vallom és a lefolyt év szép eredményei által igazolva is látom a kormánynak a tavalyi expozémban kifejtett azt az álláspontját* hogy boldogulásunk alapja csak •egy cselekvő gazdasági és szociális politika lehet, amely a termelési tényezők: a föld, a munka és a tőke harmonikus megerősítésére törekszik. Ez a pozitív gazdasági politika — bigyjék el t. képviselőtársaim — egyben a legpozitívebb és legeredményesebb pénzügyi politika is. A gazdasági politika ilyen értelemben véve főleg helyes termelési, közlekedési, értékesítési és hitelpolitikából áll. Ami a termelési politikát illeti, a termelés legfőbb alapja hazánkban a magyar föld, mindnyájunk szeretetének és féltő gondjának tárgya, (Ügy van! Ügy van!) Ezt átérezve, a földmívelésügyi miniszter úr törekvéseit már az elmúlt költségvetésben is készséggel igyekeztem támogatni, amikor a földmívelésügyi költségvetést 2'5 millió pengővel emeltük, az idén további 3'4 millióval két év alatt tehát csaknem 6 millió pengővel, (Éljenzés és taps a jobboldalim és a középen.) Összesen közel 40 millió pengőre, egészen pontosan 39'3 millió pengőre. Méltóztassék hozzászámítani ehhez a közel 40 millióhoz^ azokat az összegeket, amelyeket a mezőgazdaságnak juttattunk a külön beruházási törvény alapján a boletta-alapból, vasúti tarifakedvezmények alakjában, — ' amiről beszélni fogok — „a gazdaadósságok rendezése révén és á telepítéssel kapcsolatban. Meg méltóztatnak majd látni, hogy a kiadódó szám a költségvetésben szereplő közel 40 milliónak többszörösét teszi ki. Ez élénken mutatja, mennyire szívén viseli kötelességszerűen és mindnyájunk érdekében a kormány a mezőgazdaság sorsát. Annak jellemzésére, hogy az az emelés, amelyet a földmívelésügyi tárca költségvetésében a két év előtti állapottal szemben két esztendő alatt végrehajtottunk, a legfontosabb tétéleknél mit jelent, méltóztassék megengedni, hogy néhány számadatot soroljak fel, (Halljuk! Halljuk!) Az Alföld fásítására a két év előtti 228.000 pengő helyett most 1,013.000 pengőt adunk (Helyesíés.), az állattenyésztés és a gazdasági felügyelőségek céljaira a két év előtti 2,252.000 pengő helyett most 3

;

034.000 pengőt, a lótenyésztő intézetek kiadásaira 2'3 millió pengő helyett most 3'2 millió pengőt, az anynyira fontos és a telepítés folytán még növekvő jelentőségű mezőgazdasági szakoktatás céljára 1'7 millió pengő helyett most 2'4 millió pengőt. Itt zárójelben legyen szabad megjegyeznem, hogy ennél az összegnél sokkal^ nagyobb összeget reprezentál annak a. kooperációnak az értéke, amely a kultuszminiszter úr és a földmívelésügyi miniszter úr között létrejött. (Élénk helyeslés.) Mert ha 100 féli gazdasági iskolát akarunk létesíteni, akkor nem szabad becsuknunk a szemünket az előtt a ;

tény előtt, hogy 49 többé-kevés'bbé hasonló intézmény a kultusztárca keretében már létezik, tehát 49 épületet erre a célra fel lehet használni, és akkor a százhoz niár^ nem 100, hanem csak 51 ilyen iskolát kell építenünk. Általában igaza van Goethének, — mindig ez jut eszembe, amikor arról van szó, hogy kis eszközökkel nagy eredményt érünk el — aki azt mondja: »Wie KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VII. ülése 1936 április 1-én, szerdán, 9 fruchtbar ist der kleinste Kreis, wenn man ihn wohl zu pflegen weiss« — milyen termékeny a legkisebb tér is, h.a jól megmíveljük. Ez a földmívelésügyi tárcánál a legjellemzőbb. Tavaly arról volt szó, hogy hosszú évek óta teljesen elhanyagolták — mert nem volt rá pénz — a mezőgazdasági szaknép könyvtárak dolgát. Tavaly egy szerény összeget — 25.000 pengőt — vettünk fel erre, és méltóztassanak elhinni: a legnagyobb csodálkozással láttuk, hogy milyen hallatlan érdeklődést keltett, mennyire olvassa, népünk a mezőgazdasági szakkönyveket, és hogy a tanulni akarás, a tanulni tudás és a tanultaknak konkrét alkalmazására való hajlandóság mennyire fejlődik népünkben. Ezt az összeget most a kétszeresére emeltük. Általában a kis tételek, ha jól alkalmaztatnak, rendkívüli előnyöket jelentenek. A aneziőgazdasági tudományos és kísérletügyi intézményeknél két évvel ezelőtt fel volt véve 2,186.000 pengő, most fel van véve 2,360.000 pengő. TCiemelem még a földmívelésügyi tárcánál azt az 5,334.000 pengőt, amelyet a mezőgazdasági termények értékesítésének előmozdítására adunk és azt a 918.000 pengőt, amelyet a mezőgazdasági termelés támogatására fordítunk. Űj tétel a két év előtti állapottal szemben a teleoítési összeg, amely tavaly 1 millió volt, a:z idén 2 millió pengő. Ehhez járul 15 millió pengő, amely külön biztosíttatott készpénzben és 15 millió pengő, amely adó- és illetékföldeik címén jut erre a célra. A telepítés pénzügyi megalapozásával kapcsolatban csak egyetlenegy nagyon beszédes számadatra vagyok bátor felhívni a t. Ház figyelmét, — amelyet már tavaly is felhoztam — hogy tudniillik Darányi Ignác az ő nagy telepítési Programmj ára Nagy-Magyarország idejében 20 év alatt összesen — sajnos — csak 18-5 millió koronát tudott tényleg fordítani, vagyis kevesebbet, mint amennyi a mostanig a csonka Kis-Magyarországon a telepítés céljára máris rendelkezésre áll. (Egy hang a baloldalon: Akkor is elgáncsolták!) A mezőgazdasági termeléssel függ össze az Alföld csatornázása és öntözése, amelynek céljaira, mint említettem, a külön beruházási törvényiben 5 millió pengőt vettünk számításba. Ez nagyszabású munka lesz, több évre terjedő programm fokozatos megvalósítása, amely rengeteg munkaalkalmat jelent s a kubikos-kérdésben is enyhülést fog r hozni, de emellett meghozza a maga gazdasági hasznát is. Ez egyik láncszeme azoknak az intézkedéseinknek, amelyek az Alföld felkarolására irányuló akciónkhoz tartoznak s^ amelyek közül példaképpen most csak az erdősítést, az útépítéseket említem, továbbá az iparosítást, vagyis az ipari telepeknek az Alföldre, egyáltalában vidékre való kitelepítését s a töltésemeléseket. Mindezeknél a kérdéseknél legyen szabad beleszőnöm, hogy a súlypont képzésének elvét tartottuk szem előtt, vagyis azt mondottuk, hogy az összes kiadásemelési kísérletekkel szemben mereven elzárkózunk, de egynéhány célt, amelyek vitális célok és amelyektől megmaradásunk ós jobb jövőnk függ, bővebben és határozottabban kell dotálnunk. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Ezek közé tartozik az alföldi kérdés, annak Összes részleteivel együtt. ' - r ; Mezőgazdasági termelésünk hozamát csak úgy tudjuk biztosítani, ha az értékesítésről is gondoskodunk. Ezt célozzák kereskedelmi szer2