Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-118

Az országgyűlés képviselőházának 11S. után a gépjárművek adójánál két év előtt az adótételek leszállítása trévén engedélyeztem. Változatlanul 95 millióval irányoztam elő az illetékeket; a isójövedéknél a többlet 225.000 pengő, a mesterséges édesítőszereknél 50.000 pengő, az osztálysorsjátéknál 803.000 pengő. Az osztálysorsjátéknál ugyanis egy eléggé mélyre­ható reformot hajtottam végre, amely amellett, hogy a rendkívül magas, 50%-os nyerési esélyt fenntartotta^ lényegesen emelte a főnyeremé­nyek összegét, a tekintélyes középnyeremények számát pedig megtöbbszörözte, tehát az állam jövedelmét a játéktervnek az egyidejű lénye­ges megjavítása mellett fokoztam. A fogyasztási adók közt első ízben szere­pelt, és pedig 700.000 pengős előirányzattal az agrártársadalom által a tej- és vajtermelés kér­désével kapcsolatban sürgetett és legutóbb be­vezetett margarinadó. Az állami bevételekről beszélve, kötelessé­gemnek tartóin aláhúzni, hogy az utóbbi idő­ben kétségtelenül fokozódó adófizetési készsé­get lehet tapasztalni. Ebben a gazdasági viszo­nyok enyhülésén kívül az a terjedő egészséges közfelfogás nyilvánul meg örvendetesen, hogy az_ ezen a téren való lelkiismeretes állampol­gári kötelességteljesítés legfőbb biztosítéka an­nak, hogy a történelmének egyik legnehezebb korszakát élő államunk épülete fennmaradhas­son és megerősödhessék. (Ügy van! a jobbolda­lon.) Ez egyben záloga annak a reménynek, t. Képviselőház, hogy amennyiben a mindnyá­junk legfőbb érdekében^ a budget egyensúlyá­nak helyreállítására irányzott törekvéseink a jövőben közelebb hoznak ehhez a célhoz, lehet­ségessé válik a valóban súlyos adóterhek álta­lánosabb enyhítése. (Elénk helyeslés a jobbol­dalon és a középen.) A lefolyt évben főleg interpellációk során számos ízben tettek szóvá a Házban adóügyi kérdéseket. Válaszaimból és az egyes konkrét esetekben tett intézkedéseimből meggyőződhe­tett a t. Képviselőház arról, hogy kötelesség gyanánt felfogott becsületes törekvésem az, hogy az adóbehajtás bár erélyes, de a nehéz helyzetben lévő adófizetők méltányos érdekei­vel is számolva, megértő és emberséges legyen. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Súlyt helyezek továbbá arra, hogy ott, ahol az adófizetés elhalasztódásának vagy elmaradá­sának oka nem a fizetési készségnek, hanem a fizetési képességnek hiányára vezethető vissza, továbbá ott, ahol az illető életviszonyoknak a természete, vagy produktív munkaalkalmak te­teremtése teszi szükségessé, megadjuk az indo­kolt fizetési halasztásokat, részletfizetési ked­vezményeket, adókedvezményeket és mentessé­geket. (Eckhardt Tibor: Kár, hogy a főispán' javasolja ilyen esetekben.) De a miniszter dönti el és méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ez a helyes. (Elénk helyeslés és taps a jobb­oldalon. — Eckhardt Tibor: Ez nem fogja javí­tani az adófizetési készséget, ez politikum, az adófizetésnél pedig ne legyen politikum! — Elnök: Csendet kérek! Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Tel­jesén egyetértek Eckhardt igen t. képviselőtár­sammal, aki a telepítési javaslat bizottsági tárgyalásán is ugyanazt az elvet vallotta, ame­lyet én, aki most voltam bátor igen tisztán megmondani, bogy ott, ahol nein az adófizetői képesség hiánya, hanem a készségnek hiánya tapasztalható, járjunk el erélyesen, s ott, ahol a képesség hiánya van, két szempontot tart­sunk szem előtt (Eckhardt Tibor: De ne a fő­ülése 1936 április 1-én, szerdán. 5 ispán javasolja. — Zaj.) ^ Egyik az, hogy az állam, épületének épségben maradása az állam legfőbb érdeike, viszont hiába létezünk, mint állam, ha az egyén tönkremegy, ezt kell mindnyájunknak szem előtt tartanunk. (Taps a jobboldalon.) Abból pedig, hogy az erre irá­nyuló interpellációkra adott válaszomat — ami szinte elképzelhetetlen egy szegény pénz­ügyminiszter életében — egyhangúlag fogad­ták el, (Derültség a jobboldalon.) mertem ma­gamnak azt a nagyzási hóbortot meríteni, hogy talán Isten segítségével a helyes közép­utat eltaláltuk, nekem tehát ez a megnyugvá­som. (Taps a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Az 1935-ös év folyamán az ország jelentékeny ré­szén télen fagy- és jégkár, nyáron aszálykár volt; a sújtott gazdák (helyzetén könnyítettem azízal, hogy a pénzügyigazgatóságok felhatal­mazásomra az új termés betakarításáig, a szőlőbirtokosoknak^ pedig őszig, szüret utánig adófizetési halasztást r engedélyezhettek. Súlyt helyeztem erre és humánusan kezeltettem ezt azért, mert a védett gazdáknak csak így tud­tam megmenteni annak a lehetőségét, hogy továbbra is fenntartsák a védettséget, az adó­fizetési késedelmek ellenére. A folyó évben is engedélyeztem adóked­vezményeket új épületekre, továbbá átalakí­tásokra és tatarozásokra, sőt az adókedvez­ményeket ia vidéki gyógy- és üdülőhelyekre, és különösen a szépen fejlődő balatoni gyógy- és üdülőhelyekre is kiterjesztettem és gondoskod­tam arról is, bogy a törvényhatósági és me­gyei városok az 1936. évre is megkapják a rendkívüli ideiglenes házadómentességet. Ami ezeket a házadómentességeket illeti, minden ellenkező beállítással szemben le kell szögez­nem, hogy (kellő időben jöttek ezek a rendelke­zések, kellő méretűek voltak, és alapelveikben is helyesek voltak, úgyhogy éppen ezért egy egészen nagyméretű építkezési . tevékenység indult meg a .vidéken is % de főleg a főváros­ban, ami nem csekély mértékben járult hozzá a gazdasági élet vérkeringésének megélénikí­téséhezi. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Kulcsipar lévén az^ építőipar, sok iparágat fog­lalkoztatott, enyhítette a [háztulajdonosok rendikívül súlyos terhét bizonyos mértékben és emellett — last, not least — városfejlesztési és városrendezési szempontból is rendkívül üdvösnek bizonyult, mert egyes ^ fontosabb útvonalak kerültek ezáltal kiépítésire és az útvonaltól eltérően álló. vagy egyébként a vá­rosíképet bántó házak kerültek tatarozásra, illetve átépítésre, vagy újjal való pótlásra, ami teljesen elmaradt volna, ha ez az adóked­vezmény nem határozott városrendezési célt követett volna. (Ügy van! Ügy van! a jobbol­dalon.) A hivatalos lap holnapi számában fognak megjelenni és az orvostársadalom egy tekin­télyes részének nagyon régi óhaját fogják teljesíteni azok a rendeletek, amelyek a folyó év elejére visszamenő hatállyal szolgálati vi­szonyból eredő jövedelemnek minősítíik a tár­sadalombiztosításig intézetek orvosainak szer­ződéses járandóságait és ezekre nézve a ke­reseti adót csökkentik, a forgalmi adót pe­dig eltörlik. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Ház! Amint tavalyi expozémban ki­emeltem és számos példával beigazoltam, a kormány állandóan szem előtt tartja^ a kis­exisztenciák szociális érdekeinek védelmét, (Helyeslés) ami kötelessége is a mai nehéz viszonyok között. Ennek a gondolatnak jegyé-

Next

/
Thumbnails
Contents