Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-118

Az országgyűlés képviselőházának 118. ülése 1936 április 1-én, szerdán. bői az állami közigazgatásra 21-7 millió, az üzemekre pedig 14 millió pengő esik, a máiemlített általános okok mellett tényleg miben nyilvánul meg. Ha ezt vizsgálom, akkor ki kell emelnem a következőket: A kiadások többletének egyrésze elháríthatatlan. Nyilvánvalóan ilyen a nyugdíjterhek emelkedése, amely az állami közigazgatásban 4, az üzemeknél 2-5, összesen tehát 6-5 millió pengőt tesz ki. A kiadási többlet másik része bevételszerző, vagyis az emelkedés itt tulajdonképpen látszólagos és csakis a bruttó előirányzási rendszer következménye, mert ezekkel ezeknek megfelelő, sőt ezeket meghaladó bevételi többletek állnak szemben, úgyhogy ezek a többkiadások a költségvetés mérlegét nem rontják, hanem javítják. Ilyenek a dohány- és sójövedék és a pénzverés kiadási többletei, — kereken 4 millió pengő — de ilyenek az állami üzemek nagyobb foglalkoztatottságával és forgalmával kapcsolatos közel 10 millió pengős kiadási többletek is. A kiadások növekedésének harmadik csoportja olyan, amely szükségszerű következménye az évek óta alkalmazott fokozott takarékosságnak és annak, hogy fontos szükségleteket éveken keresztül visszaszorítottunk; ezeknek elmaradása magát az állagot és az illető intézmények hatékony működését veszélyeztetné. Ezek a többkiadások főként bizonyos felszerelések pótlásában, épületek helyreállításában és hasonlókban állanak és összegük kereken 8 millió pengőre tehető. A negyedik csoportot alkotják azok a kiadástöbbletek, amelyeket népünk^ egészségügyi, gazdasági és kulturális megerősítése és nemzeti jövőnk biztosítása érdekében kötelességünk volt előirányozni. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Ilyenek — hoigy itt csak néhány vezérszót említsek — többek között a népegészségügy alátámasztása, a fertőzéses népbetegségek elleni preventív védekezés, a gyermekgondozás, a testnevelés, a telepítés, az Alföld fásítása, vízimunkálatok az Alföldön, a,mezőgazdasági termelésnek, a mezőgazdasági szakoktatásnak s a tudományos és kísérleti intézményeknek fejlesztése, a bányászati kutatás és a népművelés. (Helyeslés a jobblodalon és a középen.) Mindezekre a célokra egyéb helyeken, a beruházási törvényjavaslatban is vannak desztinálva összegek, magában a költségvetésben pedig 3'3 millió pengő körül mozog ez a többlet. Megvallom, itt legfeljebb az a szemrehányás érhet, hogy nem irányoztunk elő többet. Szerettünk volna többet előirányozni, de itt is a lehetőségekhez kellett szabnunk az előirányzatot és azt a kötelező takarékosságot kellett itt is érvényesítenünk, amelyet követtünk az egész költségvetés összeállításánál. Ugyanez alá a, tekintet^ alá, tehát a nagy nemzeti célok szolgálata alá esik főrészt az az 5 millió pengős többlet is, amellyel a beruházásoknak tavaly 27 millió pengőt tevő összegét felemeltük 32 millió pengőre. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) Ezek nagy állami feladatok megoldását teszik lehetővé, munkaalkalmakat teremtenek és a nemzeti vagyont gyarapítják, tehát az eredmény az, hogy a vagyon megmarad. (Taps a jobboldalon és a közepén.) Ha a többi kiadástöbbletet nem is számítóm, hanem csak az eddig öt csoportban felsoroltakat veszem, ezeknek az öszege 36'8 millió pengőt tesz ki, tehát már önmagukban többet tesznek ki, mint az egész kiadásemelkedés & költségvetésben. Hogy ennek dacára a kiadások emelkedése nem több, mint 35*7 millió pengő, az annak tudható be, ihogy a, költségvetésnek a fentiekben nem érintett egyéb tételeinél jelentékeny csökkentéseket vittünk keresztül. Általában hangsúlyozni kívánom, hogy bármilyen kategóriába tartozó kiadások megállapításánál a legnagyobb gondossággal és észszerű takarékossággal jártam el, szem előtt tartva a pénzügyminiszternek azt a kötelességét, amelyet Young, a nagynevű tudós, igen helyesen formulázott meg olyképpen, hogy: »A pénzügyminiszter a nemzet pénztárcájának őre, akinek gondoskodnia kell arról, hogy lehetőleg egy olyan szükséglet se kerüljön a költségvetésbe, ami nem lényeges és hagy minden olyan szükséglet, amely a költségvetésbe belekerül, a leggazdaságosabb módon elégíttessék ki.« Lelkiismeretem nyugodt, mert úgy érzem, hogy ennek a kötelességnek megfeleltem,. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) A költségvetés másik oldalán, a bevételek alakulásában kifejezésre jut természetszerűleg a gazdasági helyzetben beállott és beszédem bevezetésében ismertetett enyhülés, a forgalom élénkülése, az áralakulás, a vásárlóképesség némi emelkedése és ezzel kapcsolatban a termelési javak előállításának és a fogyasztásnak a növekedése. Ehhez képest 35*9 millió pengős többlet van előirányozva, éppen ezeknek a szempontoknak és az eddigi tényleges bevételi adatoknak a figyelembevételével. A tulajdonképpeni közszolgáltatásokból várható bevétel 693*9 millió pengővel szerepel, ami nem egészen 20 millióval, pontosan 19'6 millió pengővel több, mint az előző évi előirányzat. Reális azonban ez az előirányzat, amit az mutat, hogy már az 1934/35. költségvetési évben az állami közszolgáltatásokból 691 millió pengő folyt be de facto, hogy a bevételeknek fokozatos emelkedése a most folyó 1935/36-os költségvetési évben is folytatódott, amennyiben ennek első 8 hónapjában 4*1%-kai több folyt be, mint az előző évnek a hasonló időszakában, pedig ennek az évnek bevételeit, sajnos, rendkívül súlyos fagy-, aszály- és jégkárok befolyásolták, (Ügy van! a jobboldalon.) amelyek különösen gyümölcsés takarmánytermésünket nagyon tekintélyesen csorbították. Hogy ennek ellenére ezek a bevételek ilyen emelkedést mutatnak, az mindenesetre bizonyítéka annak, hogy az 1935/36. évi költségvetés bevételi előirányzata, amelyet pedig tavaly a költségvetési vita során nagyon sokan magasnak tartottak és kritizáltak, abszolúte reális volt és éppen olyan reális a most előterjesztett költségvetés bevételi oldala is. Áttérve a részletekre, természetes, t. Ház, hogy a forgalom és a fogyasztás emelkedése elsősorban az ezekkel közvetlenebbül^ összefüggő bevételi nemeknél jelentkezik és így jelentékenyebben emelhettem elsősorban a forgalmiadók bevételét 7-.5 millió pengővel, a fogyasztási adókét ] -6 millió pengővel, a vámjövedéket 2 millió pengővel és a dohány jövedéket 4*6 millió pengővel. Viszont sokkal kisebb mértékben, körülbelül 3-25%nak megfelélő 2*8 millió pengővel emeltem csak az egyenesadók bevételét, különös tekintettel azokra a kiesésekre, amelyekre itt számítani kell azoknak a kedvezményeknek folytán, amelyeket a házadónál, különösen a tatarozások révén, az-