Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-118

Az országgyűlés képviselőházának 118. ülése 1936 április 1-én, szerdán. bői az állami közigazgatásra 21-7 millió, az üzemekre pedig 14 millió pengő esik, a mái­említett általános okok mellett tényleg miben nyilvánul meg. Ha ezt vizsgálom, akkor ki kell emelnem a következőket: A kiadások többletének egy­része elháríthatatlan. Nyilvánvalóan ilyen a nyugdíjterhek emelkedése, amely az állami közigazgatásban 4, az üzemeknél 2-5, összesen tehát 6-5 millió pengőt tesz ki. A kiadási többlet másik része bevételszer­ző, vagyis az emelkedés itt tulajdonképpen látszólagos és csakis a bruttó előirányzási rendszer következménye, mert ezekkel ezeknek megfelelő, sőt ezeket meghaladó bevételi több­letek állnak szemben, úgyhogy ezek a többki­adások a költségvetés mérlegét nem rontják, hanem javítják. Ilyenek a dohány- és sójöve­dék és a pénzverés kiadási többletei, — kere­ken 4 millió pengő — de ilyenek az állami üzemek nagyobb foglalkoztatottságával és for­galmával kapcsolatos közel 10 millió pengős kiadási többletek is. A kiadások növekedésének harmadik cso­portja olyan, amely szükségszerű következmé­nye az évek óta alkalmazott fokozott takaré­kosságnak és annak, hogy fontos szükséglete­ket éveken keresztül visszaszorítottunk; ezek­nek elmaradása magát az állagot és az illető intézmények hatékony működését veszélyez­tetné. Ezek a többkiadások főként bizonyos felszerelések pótlásában, épületek helyreállí­tásában és hasonlókban állanak és összegük kereken 8 millió pengőre tehető. A negyedik csoportot alkotják azok a ki­adástöbbletek, amelyeket népünk^ egészségügyi, gazdasági és kulturális megerősítése és nem­zeti jövőnk biztosítása érdekében kötelessé­günk volt előirányozni. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Ilyenek — hoigy itt csak né­hány vezérszót említsek — többek között a népegészségügy alátámasztása, a fertőzéses népbetegségek elleni preventív védekezés, a gyermekgondozás, a testnevelés, a telepítés, az Alföld fásítása, vízimunkálatok az Alföldön, a,mezőgazdasági termelésnek, a mezőgazdasági szakoktatásnak s a tudományos és kísérleti intézményeknek fejlesztése, a bányászati ku­tatás és a népművelés. (Helyeslés a jobbloda­lon és a középen.) Mindezekre a célokra egyéb helyeken, a beruházási törvényjavaslatban is vannak desztinálva összegek, magában a költ­ségvetésben pedig 3'3 millió pengő körül mo­zog ez a többlet. Megvallom, itt legfeljebb az a szemrehányás érhet, hogy nem irányoztunk elő többet. Szerettünk volna többet előirá­nyozni, de itt is a lehetőségekhez kellett szab­nunk az előirányzatot és azt a kötelező taka­rékosságot kellett itt is érvényesítenünk, ame­lyet követtünk az egész költségvetés összeállí­tásánál. Ugyanez alá a, tekintet^ alá, tehát a nagy nemzeti célok szolgálata alá esik főrészt az az 5 millió pengős többlet is, amellyel a beruhá­zásoknak tavaly 27 millió pengőt tevő összegét felemeltük 32 millió pengőre. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) Ezek nagy állami feladatok megoldását teszik lehetővé, munka­alkalmakat teremtenek és a nemzeti vagyont gyarapítják, tehát az eredmény az, hogy a vagyon megmarad. (Taps a jobboldalon és a közepén.) Ha a többi kiadástöbbletet nem is számí­tóm, hanem csak az eddig öt csoportban fel­soroltakat veszem, ezeknek az öszege 36'8 mil­lió pengőt tesz ki, tehát már önmagukban többet tesznek ki, mint az egész kiadásemel­kedés & költségvetésben. Hogy ennek dacára a kiadások emelkedése nem több, mint 35*7 millió pengő, az annak tudható be, ihogy a, költ­ségvetésnek a fentiekben nem érintett egyéb tételeinél jelentékeny csökkentéseket vittünk keresztül. Általában hangsúlyozni kívánom, hogy bármilyen kategóriába tartozó kiadások meg­állapításánál a legnagyobb gondossággal és észszerű takarékossággal jártam el, szem előtt tartva a pénzügyminiszternek azt a köteles­ségét, amelyet Young, a nagynevű tudós, igen helyesen formulázott meg olyképpen, hogy: »A pénzügyminiszter a nemzet pénztárcájának őre, akinek gondoskodnia kell arról, hogy le­hetőleg egy olyan szükséglet se kerüljön a költségvetésbe, ami nem lényeges és hagy minden olyan szükséglet, amely a költségve­tésbe belekerül, a leggazdaságosabb módon elé­gíttessék ki.« Lelkiismeretem nyugodt, mert úgy érzem, hogy ennek a kötelességnek meg­feleltem,. (Éljenzés a jobboldalon és a kö­zépen.) A költségvetés másik oldalán, a bevételek alakulásában kifejezésre jut természetszerűleg a gazdasági helyzetben beállott és beszédem be­vezetésében ismertetett enyhülés, a forgalom élénkülése, az áralakulás, a vásárlóképesség némi emelkedése és ezzel kapcsolatban a ter­melési javak előállításának és a fogyasztásnak a növekedése. Ehhez képest 35*9 millió pengős többlet van előirányozva, éppen ezeknek a szempontoknak és az eddigi tényleges bevételi adatoknak a figyelembevételével. A tulajdonképpeni közszolgáltatásokból várható bevétel 693*9 millió pengővel szerepel, ami nem egészen 20 millióval, pontosan 19'6 millió pengővel több, mint az előző évi elő­irányzat. Reális azonban ez az előirányzat, amit az mutat, hogy már az 1934/35. költség­vetési évben az állami közszolgáltatásokból 691 millió pengő folyt be de facto, hogy a bevételeknek fokozatos emelkedése a most fo­lyó 1935/36-os költségvetési évben is folyta­tódott, amennyiben ennek első 8 hónapjában 4*1%-kai több folyt be, mint az előző évnek a hasonló időszakában, pedig ennek az évnek bevételeit, sajnos, rendkívül súlyos fagy-, aszály- és jégkárok befolyásolták, (Ügy van! a jobboldalon.) amelyek különösen gyümölcs­és takarmánytermésünket nagyon tekintélyesen csorbították. Hogy ennek ellenére ezek a bevé­telek ilyen emelkedést mutatnak, az minden­esetre bizonyítéka annak, hogy az 1935/36. évi költségvetés bevételi előirányzata, amelyet pe­dig tavaly a költségvetési vita során nagyon sokan magasnak tartottak és kritizáltak, ab­szolúte reális volt és éppen olyan reális a most előterjesztett költségvetés bevételi oldala is. Áttérve a részletekre, természetes, t. Ház, hogy a forgalom és a fogyasztás emelkedése elsősorban az ezekkel közvetlenebbül^ össze­függő bevételi nemeknél jelentkezik és így jelentékenyebben emelhettem elsősorban a for­galmiadók bevételét 7-.5 millió pengővel, a fogyasztási adókét ] -6 millió pengővel, a vám­jövedéket 2 millió pengővel és a dohány jöve­déket 4*6 millió pengővel. Viszont sokkal ki­sebb mértékben, körülbelül 3-25%nak megfelélő 2*8 millió pengővel emeltem csak az egyenes­adók bevételét, különös tekintettel azokra a kiesésekre, amelyekre itt számítani kell azok­nak a kedvezményeknek folytán, amelyeket a házadónál, különösen a tatarozások révén, az-

Next

/
Thumbnails
Contents