Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-118

Az országgyűlés képviselőházának 118. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: T. Képviselő'ház! (Halljuk! Halljuk!) Az állami költségvetés tükre a nemzet gazdasági és pénzügyi életének, amely kapcsolatban van a világgazdasággal. Ezért a költségvetés ismertetése előtt rövid visszapillantást kell vetnem a világ és hazánk gazdasági helyzetének alakulására. A világgazdaságnak 1932-ben mélyponthoz érkezett súlyos válsága — mint erre már tavaly rámutattam — fokozatosan enyhül. Ez az enyhülés a lefolyt évben is folytatódott. A felfelé törekvő erők érvényesülése jut kifejezésre elsősorban az ipari termelésben, amelynek indexszáma az 1932. évi mélypont óta 64%-kal, 1935 folyamán pedig több mint 10%-kai emelkedett, amiben többek között közrehatott sok nagyarányú közmunka és az egyébként sajnálatos, de nagy lendületet vett fegyverkezési verseny is. A termelés fokozódásával kapcsolatosan a világ nyersanyagkészletei is számottevően apadtak. A vonatkozó indexszám 1932-höz képest 19%-kal, az 1935, év folyamán pedig 7%-kai kisebbedett. A legtöbb ipari országban csökkent a munkanélküliek száma is. A világ munkanélküliéinek száma jelenleg körülbelül 25 millió, szemben az 1933. évi adattal,"" amikor 30 milliót ért el. Gyorsult a fontosabb országokban a tőkeképződés folyamata is. A pénzpiac kamatszínvonala számos országban elérte a válság előtti szintet, a legtöbb országban tovább csökkent. A tőkepiac kamatszínvonala általában leszállt. A világnak úgyszólván valamennyi értéktőzsdéje már huzamosabb ideje szilárd irányzatot követ. A mezőgazdaság világhelyzete számottevően javult; vásárlóereje növekedett és termékeinek világpiaci árszínvonala közel 10%-kai magasabb, mint egy évvel ezelőtt és már közel ugyanakkora, mint 1930-ban volt. Ezek a határozott és erős javulási tendenciák csak azért nem tudnak még nyomatékosabban és hatásosabban jelentkezni, hanem csak bizonyos mértékben tompítva és országok szerint erősen széttagolva, pert három gátló tényező akadályozza őket, még pedig a nemzetközi politikai helyzet bizonytalanságai, f az autarchikus törekvések és a valutáris kérdések kiegyensúlyozatlansága. Ezért a növekvő tőkefeleslegek ellenére is igen gyérek a magánemissziók és a nemzetközi hitelnyújtás úgyszólván teljesen szünetel. Innen ered továbbá az, hogy a világ külkereskedelmi forgalmának értéke aranyban számítva az 1935. év átlagában csak 2%-kai volt nagyobb, mint a mélypontot jelentő 1934. év átlagában és az 1935. év végén még mindig 62%-kal alacsonyabb, mint 1929-ben, bár viszont — és ez kedvező — menynyiségileg már csak 16%-kai kisebb, mint 1929-ben volt. Fény és árny csodálatos keveredése tehát a világgazdasági helyzet, amelyben azonban — és ezt alá akarom húzni — az utóbbi időben a fény uralma kezdi felváltani az árnyaknak oly hosszú időn át volt nyomasztó fölényét. Lényegben hasonló jelenségeket látunk hazánkban is. A magyar mezőgazdaság helyzete kétségtelenül enyhült, produktumainak árszínvonala egy év folyamán közel 20%-kai emelkedett. Az agrárcikkek piacra hozatalából származó vásárlóerő az 1935. év utolsó negyedében 35%-kai volt nagyobb, mint egy évvel korábban, bár még mindig körülbelül 40%-kal kisebb, mint 1928/29-ben. Ahhoz, hogy ez a javulás a gyümölcs-, tenülése 1936 április l-én, szerdán. 3 geri és takarmánytermésben mutatkozó ismert igen nagy kiesések ellenére egyáltalában beállhatott, nagy mértékben hozzájárult az a céltudatos, tervszerű munka is, amelyet a kormány az; exportlehetőségek fokozása terén kifejtett. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) A külfölddel kötött kedvező kereskedelempolitikai megállapodások eredményeképpen " agrárkivitelünk igen számottevően emelkedett, úgyhogy a magyar mezőgazdaság nem csupán a világpiaci árak emelkedésének következtében került kedvezőbb helyzetbe. (Ügy van! ~ jobbfelől) 1934-hez képest — ha szabad néhány száraz számadatot felhoznom (Halljuk! Halljuk!) — a mezőgazdasági export értéktöbblete 1935-ben 8%-ot, 1935 utolsó négy hónapjában pedig 25%-ot tett ki. Különösen fontos, hogy az agrárexport 1935-ben 15%-kal magasabb árak mellett bonyolódott le, mint 1934-ben. Lényeges szerepet játszott továbbá a gazdatartozások rendezése, amelynek köszönhető, hogy a mezőgazdaság évi adóssági kamatterhe az 1932. évi 222 millió pengőről 82 millió pengőre csökkent. (Elénk taps a jobboldalon és a középen.) Igen jelentékenyen emelkedett a hazai ipari termelés is; indexszáma 1935-ben 13%-kal volt nagyobb, mint 1934-ben. A beruházási iparok termelési többlete 40%-ot tett ki, míg a fogyasztási javak előállításának többlete csak 6% volt, ami az emelkedő konjunktúra tipikus velejárója. Az ipari munkáslétszám 1935 végén 10%-kal haladta meg az egy évvel előbbi számot és a válság mélypontja óta már nem kevesebb, mint 34%-kal emelkedett, bár még mindig 23%-kal kisebb, mint a csúcspontot jelentő 1928. év átlagában volt. Folytatódott hazánkban a külkereskedelmi forgalom élénkülése és szerény kereteikben a tőkeképződés is. Bár e kedvező alapirányzattal szemben nálunk is vannak az ellenkező irányban ható gátló tényezők, — mint amilyen a nemzeti jövedelem emelkedésének lassúsága és sajnos, széles néprétegeknek a szegénysége — kétségtelen, hogy külföldön és belföldön egyaránt a helyzet alakulásának legjellemzőbb két tünete a gazdasági tevékenység volumenjének lényeges megnagyobbodása és az árak, különösen a mezőgazdasági árak színvonalának határozott emelkedése. Ez azt eredményezi, hogy a gazdasági élet ritmusa egy árnyalattal élénkebb ütemben mozog és a forgalom úgy a bevételi, mint a kiadási oldalon természetszerűleg a számoknak bizonyos, némileg magasabb színtjén bonyolódik le. Ezek a tünetek észlelhetők kül- és belföldön a magángazdaság faktorainál, ezek a tünetek nyomják rá bélyegüket a közületi háztartásokra is és e természetszerű fejlődés képét tükrözi vissza a benyújtott költségvetés is. A költségvetés végösszegei ugyanis, összehasonlítva az előző évvel, a következők. A kiadások 1211-8 milló pengővel, a bevételek 1136-1 millió pengővel, a hiány pedig 757 millió pengővel van előirányozva. Eszerint a jövő évi költségvetés kiadásai 35-7 millió pengővel, bevételei 35-9 millió pengővel emelkednek, deficitje pedig 0-2 millió pengővel kisebb. Ez arányszámokban kifejezve azt jelenti, hogy a kiadások 3%-kai, a bevételek 3-3%-kal emelkedtek, a deficit pedig, amely tavaly a kiadásoknak 6-5%-át tette ki, most 6-2%-ra csökkent. Nézzük meg közelebbről, hogy a kiadásoknak ez a 35-7 millió pengős emelkedése, amely 1*