Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-122

128 Az országgyűlés képviselőházának 12 dőlési, igen. alacsony árakon, a nagy vállalathoz fordultaik, azokra kívánták cedálni az üzletet, miután elrontották az árakat. Azonoan itt is méltányos középutat isikerült találni azzal, hogy nekik bizonyos finanszírozási lehetőségeket biztosítottunk. (Friedrich István: Nem tudnak résztvenni magasabb finanszírozásokban!) Ezt az Imii., az Ipari Munkaszerző Intézet útján csináltuk, részben a Nemzeti Bank segítségével. Ha megnézem,, hogyan állunk a kisemberek védelmével és a munkabéreknek a kisemberek kezébe juttatásával, akkor azt látom, hogy ez a munka természetétől is függ. Említeni szók tam, hogy például vagont a kisiparosoknál nem lehet rendelni s egy nagy transzkontinentális íbetönutat szintén nem csináltathatunk meg egészen kis vállalkozóval, viszont a technika haladása szerint a modern útépítés eszközeit igénybe kell vennünk. Ahol azonban lehetőség van, ott arra törekszünk, hogy minél több kisembernek jusson munkabér a kezébe., (Helyeslés a jobboldalon.) Ez kötelességünk, de méltóztassék meggyőződve lenni, hogy az észszerűség is ezt követeli, hiszen a társadalmi feszültség levezetését és enyhítését is célozzák ezek a munkák. (Friedrich István: Inségmunkák alakjában nem lehet!) Erre akarok rátérni. Ha azt kérdezik, hogy fordítunk-e ezekből az összegekből valamit inségmunkákra, azt kell mondanom, hogy nem, mert az egy egészen külön terület. Az inségmunkák területén nagyon szomorú a helyzet, amit — sajnos, a jó Isten akarata folytán — jégkárok, fagykárok és aszálykárok voltak — nem tudunk elkerülni. Magam lis szeretném, ha az inségmunkákat szerves programm keretébe lehetne illeszteni, igyekszünk is ezt megtenni és már nagyon kis terület van olyan, ahol félre megy ez a pénz. (Friedrich István: Megy még félre!) Ügy értem, hogy ahol a köveket az út egyik oldaláról a másik oldalára hordják át, azután pedig vissza, csak azért, hogy név szerint ne legyen munkanélkülisegély. (Friedrich István: Ügy van! Teljesen értelmetlen dolog!) Az ilyen dolgokat a minimumra redukáltuk. Természetesen egy sorssujtotta területen, ahol sem útépítkezésre, sem egyébre nincs szükség, nagyon nehéz ott a helyszínén munkákat teremteni» onnan tehát a munkásokat máshova kell vinni. Hogy pedig ennek milyen nagyok a nehézségei, azt fővárosi képviselőtársaim tudják, mert a főváros például nem engedi be a máshonnan való 'munkásokat. Ezt megértem, nem is kritikaképpen 'mondom. Teóriában könnyű átplántálni a munkásokat, de a valóságban nagyon nehéz. Vizsgálódva tehát mindezekből a szempontokból azt, hogy hogyan vannak a beruházások felépítve, mi a céljuk, hogyan vannak kiválogatva, mi a finanszírozási forrásuk, mi a keresztülviteli módjuk, mennyiben segítik a kisembereket, mennyiben juttatnak munkabért minél több kéznek, akkor azt mondhatom, hogy az emberi gondosság lehető határáig minden megtörtént, úgy, hogy lelkiismeretem ebben a tekintetben nyugodt és azt hiszem, méltóztatnak velem ebben egyetérteni. Most még

1 rátérek nagyon röviden egyes, részletkérdésekre, amelyek itt a vita^ során el^ hangzottak. Az építkezések előmozdítása fontos feladat. Expozémban is aláhúztam, hogy az általam tavaly módosított építési- és tatarozási adókedvezmény-rendeletek nagy eredménnyel jártak, mert nem áll az, hogy nincs 2. ülése 1936 május 1-én, pénteken. építkezés.. Igen széleskörű építkezések voltak tavaly és vannak az idén is és ezek az építkezések nemcsak munkát hoztak, hanem más szempontból is igen nagy eredményeket értünk el velük, minthogy .bekapcsoltuk azokat a városfejlesztés és városrendezés szempontjaiba és csak ott adtunk engedélyt, ahol az városfejlesztési szempontból fontos volt. (Friedrich István: Ezt elismerjük mi is.) Ami a konkrét kérdéseket illeti, ezek most lesznek aktuálisak, így különösen a következő hetekben kerül sorra a Madách-út ügyének előterjesztése. Ha észszerű keretben meg tudjuk oldani, én leszek a legboldogabb. Az óbudai szabályozást évek óta én sürgettem a legjobban még mint kereskedelemügyi miniszter; hasonlóképpen az építési szabályrendelet megoldását is. A legnagyobb örömmel látom, hogy ez igen nagy lendülettel halad előre a Közmunkatanács fokozott 'bekapcsolódása folytán. (Payr Hugó: Ebben az évben nem lesz készen az építési szabályrendelet!) Nem rajtam múlik, de látom, hogy halad a dolog, közelebb vagyunk hozzá, mint bármikor. (Payr Hugó: Egy év beletelik.) Visszatérő felszólalási téma volt az ifjúság kérdése. Ez csak bizonyos távolabbi összefüggésben van az előttünk fekvő javaslattal. (Friedrich István: Összefügg. Sztranyavszky tegnap meg akarta vonni Homonnaytól a szót, mert erről beszélt.) Méltóztassék elhinni, hogy ezt a kérdést nagyon fontosnak tekintjük. Ahol ezek az invesztíciók az ifjúság elhelyezésére módot adnak, ott a lehetőségeket fel is használjuk. Csak azokat az adatokat említem, amelyek az én kereskedelemügyi miniszteri rezsimemre vonatkoznak. A bekötő és egyéb utak építkezéseinél több mint száz mérnököt helyeztem el. (Friedrich István: El is helyeztük!) Azt hiszem, Friedrich István t. barátom alá fogja írni, hogy abban a két és fél évben összesen 830 mérnököt helyeztem el államnál, magánvállalatoknál és építkezéseknél a legkülönbözőbb helyeken. (Friedrich István: Csak azt kérjük, tessék megengedni, hogy mi magunk válogassuk ki azokat, akiket állásba akarunk juttatni.) Annak idején a kiválogatás úgy történt, hogy a mérnöki szervezeteket kértem fel erre. Azok szigorú rostálás alá vették az illetőket és hogy a protekciónak még a látszata is ki legyen kerülve, odáig mentem, hogy sorshúzás - útján húzattam ki az így megállapított listából az illető mérnöknek a nevét és a másik urnából annak az útrészletnek a nevét, amelynek felügyeletével megbízatott. Amennyiben tehát emberileg a protekciómentesség és előrelátás lehetséges, az megtörtént. (Élénk helyeslés. — Friedrich István: Nem mindig így van, de hát jó!) Es meg vagyok róla győződve, hogy ugyanígy kezelik ezt a kérdést továbbra is. (Friedrich István: Majd jön a levél! — Boczonádi Szabó Imre: Majd Friedrich is fog húzni egy ilyen blankettát!) Ez teljesen levélmentesen intéztetett el, t. képviselőtársam. (Derültség-) Ami az egyéb felmerült kérdéseket illeti, ezek közül csak egy-kettőre óhajtanék reflek-~ tálni, így az Oti.- és Mabi.-pénzek felhasználására. Az Oti.- és Mabi.-pénzek felhasználására egyelőre kétéves programm készült, amelyben a kormány a * leggondosabban válogatta ki a célokat. A legnagyobb vita van arról, hogy milyen célokra fordítsák ezeket a pénzeket. Mi ebből a vitaanyagból kivettük a közérdekű célokat, megjelöltük azoknak a kereteit és öröm-