Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-112

Az országgyűlés képviselőházának 112. ülése 1936 március 23-án, hétfőn. 459 egészséges közép- és kisbirtokokká, hogy az instrukció és a beruházott tőke tudjon termelni ezeken az egészséges birtoktesteken, ugyanakkor azonban nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik a földosztás következtében esetleg igen könnyen el fogják veszteni munkaalkalmukat és kenyerüket. Nem biztosítja a javaslat azt sem, hogy egyes községekben az új földreform során valamilyen újabb életlehetőség nyíljon itieg. Nem biztosítja pedig azért, mert megszabja azt a határt, ameddig egy földbirtokot igénybe lelhet venni. Megszabja a háború után vásárolt birtokra nézve az ezerholdas határt, a többi birtokra nézve pedig a háromezer holdas határt, mint azt a minimumot, amelyet okvetlenül mentesíteni kell a megváltás alól. Magyarországnak igen sok olyan községe van, amelynek van 1800—2000 lakosa, a község egész határa pedig nem tesz ki 200—300 holdat, (Ivády Béla: Olyan nincs!) Dormánd község lélekszáma például 1300 és 300 hold földje van, (Ivády Béla: Az még sem kétszáz!) Kis differenciák vannak, nem minden községet vizsgáltam végiig, de a helyzet az, hogy az országban igen sok olyan község van, ahol egy lélekre számítva átlagosan még 2 hold föld sem esik. Az ilyen községek igénye igenis megkövetelheti azt, hogy ezektől a határoktól lefelé menő kiigazítások történjenek a község javára, mert kérdezem, ha ez nem fog megtöm tenni, mi lesz azzal a községgel? Hogyan fog tudni az megélni? (Zaj a középen.) Ezzel a telepítéssel!? (Baross Endre: Azelőtt Amerikába mentek! A szomszéd községbe qsak el tudnak menni.) Hova fognak tudni menni, amikor csak 35.000 családról van szó. Ha mindezeket el is helyezik telepítés útján, ez még csak egy porszem a tenger sima ^tükrében. Már pedig úgy látszik, itt az első cél nem a telepítés, hanem a törpebirtokoknak, kisbirtokoknak kiegészítése és csak pótszükségletként hirdetik a telepítést, hogy olyan helyeken, ahol szükséges, ahol alkalmas, ott majd telepíteni fognak. (Zaj.) Hibásnak tartom a javaslatban azt is, hogy a kataszteri tiszta jövedelem utáni meghatározás is szerepel itt. Hibás pedig azért, mert igen sok helyen a kataszteri tiszta jövedelem — különösen nagybirtoknál — alacsonyan van megállapítva és előfordulhat az, hogy ott, ahol az igénylés a háromezer holdon felüli birtoknál jelentkezhetnék, nem fog tudni jelentkezni azért, mert a kataszteri tiszta jövedelem nem éri el a 30.000 koronát. Ennek következtében esetleg csak a négyezer holdas vagy ötezer holdas határokon felül fognak a birtokterületek igénybe vétetni. Amikor ilyen rendkívül fontos és

r a nemzet életébe vágó törvényjavaslatot tárgyal a parlament, időben is gondolkoznunk kell. Meg kell látnunk azt, hogy tíz vagy húsz év múlva mi lesz a helyzet ebben az országban. Elképzelhető, hogy az az állapot, amelyet ma egészségtelennek tartunk, a földbirtokreform következtében 10 vagy 20 év múlva egészségessé válik? Ez teljes képtelenség. Abszurd állítás, ha valaki ilyet merne megkockáztatni, mert ez a mai helyzeten úgyszólván semmit, de semmit nem fog változtatni. Lehet, hogy lesznek vidékek, amelyek különösen kedveltek lesznek és akkor ezeken a helyeken fog történni bizonyos intézkedés', lesznek azonban vidékek, ahová ennek a földbirtokreformnak, illetőleg telepítési javaslatnak úgynevezett áldásai el sem fognak jutni. De ha már ez a javaslat a parlament elé került és törvény lesz belőle, mert az ellenzék kicsiny és erőtlen ahhoz, hogy itt követeléseit csak részletekben is valóra válthassa, akkor mégis csak számolnunk kell azzal, hogy a javaslat törvényerőre való emelkedésével mi fog történni azokkal, akik a földbirtokreform során kiesnek a munkaalkalmakból. Éppen azért hiányosnak tartom a javaslatot abból a szempontból, hogy nem gondoskodik arról, hogy a megmaradó nagybirtokokat belterjesebb gazdálkodásra szorítsa, s mindössze csak a cselédtartásra vonatkozólag ír elő intézkedéseket, nem történik azonban gondoskodás arról, hogy a belterjesebb gazdálkodás révén mindazok részére jusson kenyér továbbra is, akik a földreform során földhöz nem jutnak ugyan, de ugyanakkor kenyértelenné fognak válni. T. Ház! Ahhoz, hogy belterjesebb gazdálkodást lehessen követelni egy nagybirtoktól, természetesen meg kellene változtatni) az adópolitikát is és mindent el kellene követni, hogy a nagybirtokokon a mezőgazdasági ipari üzemek minél nagyobb és intenzívebb munkát fejthessenek ki, hogy a földreform révén kenyerüket és munkájukat vesztett emberek ezeken a helyeken munkaalkalmakhoz juthassanak. (Jenes András: A nagybirtok az adótól még fizethet munkabért!) Előttem szólott Lányi Márton igen t. képviselőtársam rendkívül nagy figyelmet szentelt annak, hogy megvédje a javaslat ama szakaszait, amelyeket az ellenzék csak úgy általánosságban kifogásolt, amiatt, hogy azok egy újabb függőség kiépítését szolgálják, vagy ha nem is szolgálják, megteremtik ennek a lehetőségét. T. képviselőtársam megállapításaira vonatkozólag ismételten hivatkozom a függőség kérdése, szempontjából elsősorban a 47. §-ra, amely hatósági orvosi vizsgától teszi függővé, hogy valaki a földbirtokreform során földhöz juthat-e. Az előbb már említettem, hogy milyen kirívó példákat termel maga az élet és rámutattam arra, hogy mennyi visszaélésre ad lehetőséget egy ilyen rendelkezés. Az 55. § kimondja, hogy a földmívelésügyi miniszter kimozdítja azt, akit nyereségvágyból elkövetett bűntettért, vagy vétségért elítéltek. Hivatkozom arra, hogy igen gyakran elŐfoirdul az, hogy az adóbúzának, a lefoglalt tárgyaknak az elszállítása és eladása következtében történnek büntető feljelentések — különösen faluhelyen a választások idején és a választások alatt fordulnak elő ilyesmik — és ugyanakkor az illetők igen könnyen belekerülhetnék abba a helyzetbe, hogy 'őket egy^ ilyen kis, egyszerű, de bűncselekménynek egyáltalán nem .nevezhető mulasztás miatt, azért, mert tényleg beleütköztek a törvény végrehajtási utasításaiba, ki lehet mozdítani megszerzett birtokukból. Az 55. § a továbbiakban kimondja azt, hogy a földmívelési miniszter kimozdítja a birtokszerzőt »ha a neki juttatott birtokot rongálja, olyasmit tesz, ami a birtok romlását idézheti elő, vagy annak felszerelése és az azon való gazdálkodás körében súlyos mulasztást követ el.« Ez a mondat olyan, hogy nem lesz Magyarországon olyan foldhözjuttatott, akit e szakasz alapján ki ne lehetne tenni a birtokból (Úgy van! tlgy van! a szélsőbaloldalon.), mert e szakasz alapján mindenkire rá lehet fogni azt, hoigy az illető nem gondoskodik eléggé birtoka kezeléséről és ezen az alapon el lehet járni vele szemben.