Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-112

460 Az országgyűlés képviselőházának 11 Kimond!]a az 55. § azt is, hogy ki lehet mozdítani a birt okiból azt is, aki »az őt terhelő köztartozások egy évi összegével késedelembe esik«. Kérdezem: hol van biztosítva az, hogy nem lesz aszálykár, nem lesz állatkár, nem lesz a családiban betegség vagy egyéb olyan szerencsétlenség, amely miatt az illető nem tudja köztartozását fizetni? (Jenes András: Legalább lesz miért szidni a kormányt!) Nincs mód, hogy az ilyen szeren esetlenség esetében az illetőnek meglegyen a védekezési lehetősége a kimozdítás ellen. Sőt ezt betetőzi a következő mondat (olvassa): »A földímívelésügyi miniszter ezt a hatáskörét egészfben vagy részben a közigazgatási bizottság gazdiasáigi albizottságára átruházhatja«. A kérdés tehát most már le van egyszerűsítve: nem kell menni a földimívelésügyi miniszter úrhoz, hogy valakit ő mozdítson ki földgéből, hanem elég lesz a közigazga tási bizottság gazdasági albizottsága; is, amely elintézi ezt a kérdést és azt fogja kitelepíteni eb'ből a kisbirtokból, akit akar. Hogy mennyire nincs bizalmam az ilyen közigazgatási alsófokú bizottságok működése iránt... (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Rassay Károly mást mondott!) Nem vagyok köteles vele egyetérteni. A földmívelésügyi miniszter úrhoz fordult Átány községből egy emlber, akit elárvereztek, azzal a kérelemmel, gyakorolja az állam az elővásárlási jogot egy rokona részére. Elutasították azon a címen, hogy a föld szikes, hasznavehetetlen, terméketlen és nem. érdemes azt állami elővásárlási jogban részesíteni. Elküldtem neki ezt a levelet, hegy megnyugodjék, hogy tényleg olyan rossz földje van, hogy nem érdemes földjét elővásárlási jogban részesíteni, de behozott nekem két tanút, akivel igazolta, hogy földje a közséig legjobb földjei közé tartozik, 16 métermázsa búza terem rajta, amikor jól terem. Ezek után nincsen bizalmam abban a tekintetben, hogy a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága kezébe nj^ugodltan letehet'jük azt a kérdést, hogy kit fog kimozdítani a földből és kit nem, annál kevésbbé, mert a törvényjavaslat a földímívelésügyi miniszter úr minden intézkedése ellen megadja a panaszjogot, — a tábláihoz lehet fordulni, ha valakit [földjeiből ki fognak mozdítani, — míg a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának intézkedése ellen semmi jogorvoslat sincsen a törvényben. (Horváth Ferenc: Nem lehet fellebbezni a földmívelésügyi miniszterhez?) Nem lehet még* fellebbezni sem. Igaz, hogy a földmívelésügyi miniszter úr intézkedése ellen adott panaszjog kimozdítás esetén mindössze csak arra jó, hogy az illetőnek jogában áll megállapíttatnia azt, hogy őt a kimozdítás révén milyen kár érte, a kimozdítást azonban semmiféleképpen nem fogja tudni megakadályozni ennek a panasznak alapján. Nagy hibája a javaslatnak és ugyancsak a függőség kiépítését szolgálja az is, hogy a 26. §-ban úgy az átengedésre kötelezésnél, mint a felajánlásnál úgy van szabályozva az ár megállapítása, hogy az árat a földmívelésügyi miniszter az átengedésre kötelezettel, vagy a felajánlóval egyességileg közösen állapítja meg, ha pedig egy ess ég nem jönne létre, akkor önállóan, minden befolyástól megállapíthatja egymaga is és e megállapítás ellen, ha az illető keveset kapna, jogában áll panasszal élni a terület szerint illetékes ítélőtáblához. Ez igaz. Te2. ülése 1936 március 23-án, hétfőn. hát védelmet kap minden nagybirtokos, ha a földjét olcsón akarná igénybevenni a földmívelésügyi miniszter úr. De kérdezem én, hol kap védelmet az adófizető, a tekintetben, hogy nem fogják-e azt a földbirtokot áron felül, drágán megvásárolni? Hiszen minden befolyás, félrevezetés érvényesülhet, hibák, mulasztások történhetnek és nincs semmi biztosíték aziránt, hogy a földmívelésügyi miniszter ne vegyen drágán, hanem olyan áron vegyen földet, amilyen ár az ottani földáraknak megfelelően már tényleg kialakult. A 27. §-ban a haszonbérleti átengedésre ugyanezt mondja ki a törvényjavaslat, t. i. a nagyság szerinti szokásos bér az irányadó. Ez helyes, mert ha a megállapítás szerint azon az illető vidéken egy 200 holdas nagybirtoknak a bérleti összege alacsonyabb, mint a kisbirtokok bérleti összege, akkor a haszonbérbeadáskor a nagybirtoknak ottani szokásos nagybirtokbérleti összegét kell majd az igénybevevőnek megfizetnie. Itt sincs azonban kellő biztosíték arra, hogy a földmívelésügyi miniszter hogyan fog megállapodni a haszonbérleti átengedésikor a bérleti összegre vonatkozólag. Ugyanez a helyzet az adó- és illetékhátralék fejében átengedésre felajánlott, vagy kötelezett földek becsértékét illetőleg is, mert ezt a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel közösen állapítja meg. Ki garantálja itt azonban a becsérték helyességét? Es nem fognak-e kedvezések, vagy hibák történni, hogy pl. azoknak a földjét fogjáik átvenni, akik talán a kormány részére megfelelő szolgálatokat végeztek és nem fogják-e azokét átvenni és nem hagyják-e elpusztulni és tönkremenni azt, aki a kormány szemében nem megbízható és néni megfelelő személy? Egyáltalában az egész javaslat során végigvonul ugyanaz a szellem, amely egy esztendő óta itt ebben a parlamentben otthont kapott. Itt minden törvényjavaslat, amely a parlament elé került, egy-egy újabb téglát tört le a magyar szabadságjogok épületéről. Hogy ne hivatkozzam egyébre, csak maga a bírói és ügyészi javaslat elegendő volt arra, hogy felnyissa mindenkinek a szemét ebben az országban, hogy mi van itt készülőben. Maguk a bírák tiltakoztak annakidején az ellen, hogy a fegyelmi felelősségről szóló törvényjavaslat törvényerőre emelkedjék és a keletkezett felháborodás nyomán háromszor kellett átgyúrni azt a javaslatot, hogy ki lehessen préselni belőle azt a szellemet, amely annak a javaslatnak alapvető és éltető eleme volt. Ha sorra vesszük a többi javaslatot, azt látjuk, hogy az orvosi javaslatban, amely az orvosi kamarákról intézkedik, ugyanez a szellem ütött tanyát, a hatósági orvosok kérdését szabályozó törvényjavaslat szintén ugyanilyen szellemben intézkedik. Ez a most előttünk fekvő törvényjavaslat sem mentes ettől a szellemtől. Minthogy pedig egy országban szerény véleményem szerint rend, tisztesség és becsület csak akkor lehet, ha az emberi szabadságjogok teljes mértékben megvannak és minthogy azt látom, hogy itt a szabadságjogok állandó tördelése folyik, a kormány iránti bizalmatlanság következtében ezt a javaslatot ebből a szempontból is és azért is, mert a földkérdést nem oldja meg, nem fogadom el. (Élénk helyeslés és taps balfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Huszár Mihály jegyző: Szily Márton!