Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-112

Az országgyűlés képviselőházának 112, olyan problémát hozzak fel, amely a magyar földnek egyik égető problémája és amely kérdéssel különösen fontos ma foglalkozni. Magyarországon igen nagy területek vannak, amelyeket ezidőszerint úgy jelölnek meg, hogy terméketlen vagy kevésbbé termő területek. A mai időben, csonkaságunk mellett kétségtelen, hogy minden talpalatnyi földet fel kell használni, minden talpalatnyi földet, amelyet meg lehet munkálni, meg kell > munkálni, hogy minél nagyobb terület álljon a nemzeti termelés szolgálatában.. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy elbben az országban körülbelül 1 millió katasztrális hold olyan homokos terület van, amelyet* alkalmassá lehet tenni a 'mezőgazdasági, művelés számára. Mutatják azt továbbá. hogy körülbelül 1 millió katasztrális hold az a szikes terület, amelyet tö'bbé-kevésbbé mezőgazdasági művelés .alá liehet venni és sokszázezer hold az. mocsaras terület, amelyet megfelelő meliorációs munkálatokkal szintén meg tudunk hódítani a mezőgazdaság számára. Körülbelül 3 millió katasztrális hold tehát terület, auiey ezidőszerint csonka hazánkban a nemzeti termelést nem .szolgálja, helyesebben nincsen >• mezőgazdasági művelés alatt. Ez olyan nagy terület, hogy^ szerény megítélésem szerint a telepítési törvényjavaslattal kapcsolatban mindent el kell követnünk, hogy ennek a területnek legalább egyrészét meghódítsuk a mezőgazdasági művelés számára. Hogy pedig meg lehet hódítani, méltóztassanak megengedni, hogy errevouatkozólag csak Kecskemét példáját hozzam fel, ahová tudvalévőleg 1902-ben Kada Elek, az akkori polgármester Szegedről, Csongrádról és Szentesről telepített kubikusokat, akiknek kiosztottak 2—4 katasztrális holdnagyságú területeiket s ez vetette meg az alapját Kecskemét híres szőlő- és gyümölcstermelésének. Kétségtelen, hogy ezeket a gyümölcsösöket tovább lehetne szaporítani, tehát indokolt, hogy ezeket a területeket feltétlenül művelés

1 alá vonjuk. Nem akarok nagy kijelentéseket hangoztatni, de azt hiszem, hogy mai csonkaságunk mellett egy másodlik honfoglalás lenne, ha ezeket a területeket a nemzet számára hasznosítani tudnók. Természetesen ezeket a területeket semmiképpen sem lehetne a törvény által igényjogosultaknak 'nevezettek részére olyan áron rendelkezésre bocsátani, amely ár mellett az első időikben nem találnák m<eg számításukat, mert nines az ä kedvezmény, amely kedvezménnyel ne siethetnénk ezekek az embereknek a segítségére, mert csak úgy tudnak ezekből a földekből valamit produkálni, ha mód és alkalom nyílik arra, hogy azokon a földeken legalább az első években meg is erősödjenek. A telepítési törvényjavaslattal kapcsolatban szerény megítélésem szeriint fokozottabb mértékben lép előtérbe a szakoktatás kérdése. Megfelelő szakismeret nélkül a kisbirtok kétségtelenül hátrányában van a nagybirtokkal szemben és - akkor, amikor Magyarországon a mezőgazdasági művelés fokozásáról van szó, nemcsak a földet, hanem az embert is művelnünk kell. Érdekes, hogy míg a régi időben főleg csak a tőke, a munka és a természet volt a termelés három tényezője, azt 'hiszem, ma egészen nyugodtan a szakértelmet is beleilleszthethetnémk ebbe. Ebben a vonatkozásban nagyon elmaradt a kisbirtok és — méltóztassék megengedni — feltétlenül igaza van gróf Bethlen . ülése 1936 március 23-án, hétfőn. 441 Istvánnak, mert igen ;

nagy az a különbség, amely a kis'hirtok terméseredménye s a nagybirtok terméseredménye között van. Minthogy ez a kérdés, amint később látni fogjuk szerves összefüggésben van ezzel a földbirtokpolitikai kérdéssel, egypár pregnáns adattal világítom meg ezt az állításomat. (Zaj. — Dinnyés Lajos: Még van idő! Adunk meghosszabbítást!) Nagyon köszönöm. Az 1925—28-as éveket vettem a termésátlagszámítások alapjául, miután ezekben az években normális termés volt. Akkor azt láttuk, hogy búzában a törpebirtok és a kisbirtok 7'75 'métermázsát termelt, a nagybirtok 9'62-t, tehát a különbség 1*87 métermásza, tehát 24*1%, a rozsnál a különbség 24'2%, az árpánál 28"6%, a zabnál 26*8%, a szemes tengerinél 16'3%, a •burgonyánál 26'8%, a cukorrépánál 17*1% terméskülön'bözet mutatkozik a, nagybirtok javára. Érdekes eredményre bukkanunk akkor, ha vizsgáljuk, hogy vájjon pénzben kifejezve mennyivel kevesebbet termel a kisbirtok, mint a nagybirtok. Az előbb említett három év átlagában azt látjuk, hogyha a mai meglehetősen alacsony búzaárakat vesszük alapul, vagyis a 17 pengős biízaárat, akkor 66 millió pengő az a különbözet, amellyel kevesebbet termel a kisbirtok, mint a nagybirtok A rozsnál 17 millió pengő, az árpánál 15 millió pengő, a zabnál 7 millió pengő és a tengerinél 17 millió pengő. Összesen tehát 125 millió pengőt tesz ki érték, amivel kevesebb értéket termel a mai viszonyok között a kisbirtok a nagybirtokkal szemben. Ha ezeket a termésátlagokat nem Vnetne emelni, akkor kétségtelenül koncedálnom kellene gróf Bethlen István azon megállapítását, hogy éppen azért, mert a nagybirtok többet termel, a mai adottságok mellett a telepítési javaslatot ne terjesszük be, illetőleg a gyakorlati életbe ezt ne vigyük keresztül. (Mózes Sándor: Szóval csináljunk a kisbirtokokból is nagybirtokot! — Farkasfalvi-Farkas Géza: Nem ezt mondta Bethlen István! — Dinnyés Lajos: Ilyet nem mondott Bethlen István! — Farkasfalvi-Farkas Géza: Ez csak egy kiszakított mondat, amely az elmondottakkal nem áll összefüggésben! — Dinnyés Lajos: Rosszindulatú félremagyarázás! — Zaj. — Dinnyés Lajos: Elviseljük ezt is! — Mózes Sándor: Sok mindent kibírunk!) Kétségtelen az, hogy megfelelő szaktudással ezeket a termelési átlagokat emelni lehet, és méltóztassanak megengedni, ém itt látom a magyar élet egyik tartalékát. Megfelelő r szakoktatással a kisbirtokosok terméseredményeit lehet és kell is emelni. Ez egy olyan erőtartalék, amelyet megfelelőképpen kihasználva, feltétlenül a nemzet vagyonosodását tudjuk elősegíteni. Nincs az a pénz, amely sok volna, nincs az a pénzösszeg, amelyet ne lehetne megszavazni a gazdasági szakoktatás fejlődésére. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Minden 'módon oda kell hatni, hogy ezeknek a kisbirtokosoknak olyan szakismereteket adjunk, amelyek alkalmasak arra, hogy ugyanolyan eredményeket produkáljon a kisbirtok, mint a nagybirtok. Nagyon jól tudom azt, hogy a szemtermésben talán soha nem fog tudni olyan eredményeket elérni, mint a legjobban kezelt nagybirtok, de hogy meg tudja közelíteni azt az átlagot, amelyet ma Magyarországon nagybirtok termel, az kétségtelen. Az is kétségtelen, hogy ma minőségileg is éppen úgy, tud termelni, mint a, nagybirtok, 65*