Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-111

424 Az országgyűlés képviselőházának 11 viszonyok között tehát a nagyibirtoknak ezekről a történelmi érdemeiről a legjobb inkább nem sokat beszélni, hanem meg lehet állapítani azt, hogy a nagybirto'kmegoszlási viszonyok ebben az országban olyanok, hogy ezeknek 'mását sehol Európában nem találjuk meig. A magyar birtofomegoszlás már egy magyar sajátosság, egy magyar specialitás. A magyar birtokviszonyokra rá lehet mondani, hogy középkoriak. Maga az indokolás sem zárkózhatik el ez elől, amennyiben azt mondja (olvassa): »Birtokpolitikai szempontból ezeket az állapotokat egyensúlyban levőknek tekinteni nem lehet.« — ami más szóval, ugyebár, annyit jelent, hogy ezek a viszonyok tarthatatlanok, hogy ezek a viszonyok valósággal veszedelmesek. Miért nem segítenek hát ezeken az állapotokon? Ha nem volnék marxista, akkor azt mondanám, hogy nines szívük hozzá. Ezt nem mondhatom, azt kell mondanom, hogy ez hatalmi kérdés, ez osztály viszony ok és osztályerők kérdése, tehetik, tehát megteszik. (Ügy vom! a szélsőbaloldalon.) Erről van itt szó, mélyen tisztelt képviselőház és aki ezt kétségbe akarná vonni, annak számára a legjobb bizonyíték az, hogy itt van például a törvényjavaslatnak bizottságilag módosított része. Tessék kézbevenni azokat a módosításokat, amelyeket a bizottság eszközölt a törvényjavaslaton. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Számos módosítás; egyetlen olyan names, amely javítana az eredeti javaslaton olyan értelemben és olyan irányban, hogy mondjuk a nincstelenek számára javítaná meg a törvényjavaslatot. Ahol módosítás van, ott a nagybirtok javára, előnyére tudtak még

1 módosításokat keresztülhajtani. így pl. a 9. §-ban, amelyben bizonyos indokok alapján lealkudják az igénybevehető birtokrészt egynegyedről kétötödre, kétötödről egyharmadra és így tovább. Itt van a 14. §. Az eredeti javaslat felsorolta, hogy milyen körülmények között mentesül az illető nagybirtok attól, hogy igénybevehető legyen a telepítés céljaira. Van körülbelül 10—12 olyan eset, amelyekben mentesül az igénybevétel alól. A bizottság módosított ezen és a 12 vagy mennyi eseten kívül még talált mentő körülményt és kimondta azt, hogy akkor is mentesül bizonyos mértékig^ az igénybe vét éltől, ha az illető azt a földrészt nagy költséggel művelte meg. Ezt mondták ki és ehhez fogható definíciókat ési magyarázatokat vettek igénybe csak azért, hogy még inkább mentesítsék, könnyítsék a nagybirtok helyzetét. (Rcisinger Ferenc: Tekintettel arra, hogy mindet nagy költséggel művelik, nem lesz telepítés! — Farkas István: Kégi ez az osztályuralom! Ezer éves! Szegény magyar testvérek!) A magántulajdon szentsége az a jelszó, amelyet már eddig is annyiszor ismételtek a vitában, .amely ismétlődő, visszatérő motívum a javaslatnál, az indokolásinál, a módosításoknál, amellyel szemben azt lehetne kérdezni, hogy hol marad a magántulajdon azoknál, akik a háborúban elvesztették és akik azután az életüket is adták ráadásul. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Végeredményben csak azt lehet megállapítani, hogy szűkkeblűség, végtelen fukarkodási a nincstelenekkel szembeni az, ami ezt az egész törvényjavaslatot jellemzi. Ez iá lényege, a szelleme, a jelleme ennek a javaslatnak: a szegények, a nincstelenek helyzetének meg nem értése és a hajlandóság 1. ülése 1936 március 20-án, pénteken. hiánya abban a tekintetben, hogy az állapoto- kon segítsenek. Ebből pedig nagy bajok származhatnak. Történelmi példákkal, a magyar közelmúlt történetéből vett példáikkal lehetne bizonyítani. Csak azt kellene tennem, hogy elővenném itt az 1918-as novemberi ankét jegyzőkönyvét és felolvasnám, hogy 'mennyire másképpen tudták a leckét az urak 1918 novemberében; olyan urak, akik itt ülnek ebben a Házban még ma is, olyan urak, akik akkor szükségesnek tartották a radikális földreformot, szükségesnek tartották a nagyszabású telepítést. Ma nem nyilvánul meg, legalább is láthatóan és érzékelhetően nem nyilvánul ínég az országban akkora elégedetlenség, mint 1918-ban, de azért jó lesz, ha tudomásul vesszük valamennyien, hogy az óriási elégedetlenség megvan a lelkekben, hogy óriási elégedetlenség van az egész országban. (Farkas István: Vihar előtti csend!) Éppen ezért csak sajnálkozni lehet azon, hogy a kormány nem tudott más, alaposabb', kielégítőbb javaslattal jönni. Ez a javaslat terméke egy nyiltszavazásos jogú, reakciós parlamenti kormányzásnak, (ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon) Ez nem javaslat a földreform szempontjából, ez nem. olyan javaslat, amely megoldaná a telepítést, ez javaslat a földreform és a telepítés megakadálylozására, éppen ezért, a javaslatot nem fogadom el, (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik Kölcsey István képviselő úr. Kölcsey István: T. Ház! Midőn az előttünk fekvő telepítési és más földbirtokpolitikai intézkedéseket tartalmazó törvényjavaslat tárgyalásánál most először van alkalmam a t. Ház színe előtt felszólalni, bevallom, mély meghatottság vesz erőt rajtam és ezt a meghatódott érzést, ezt az elfogódottságot felelősségeimnek az a tudata váltja ki belőlem, hogy képviselői hivatásom teljesítésénél, törvényhozói jogommal összeegyeztetve, a magyar nép, a magyar nemzet egyetemes érdekeit kell mindenkor szem előtt tartanom. Kiváltja belőlem ezt az elfogódott érzést az, hogy azokat a törvényeket, amelyek itt tárgyalás alá kerülnek, azokat a problémákat, amelyeket itt meg kell vitatnunk, higgadt megfontolással, bölcs tárgyilagossággal mérlegelve kell mindenkor megoldanunk és megvalósításra ajánlanunk. Felszólalásomban és törvényhozói működésem alatt egyáltalán ezt a célt kívánom szem előtt tartani és nemcsak mostani felszólalásomban, hanem majd ezután is így óbajtak parlamenti kötelezettségeimnek megfelelni. (Helyeslés a jobboldalon.) !Ügy érzem, hogy a jelen alkalomnak, a jelen törvényjavaslat tárgyalásánál r ez számomra nem lesz nehéz. Nem pedig azért, mert úgy látom, hogy ez a törvényjavaslat a falusi nép legszélesebb rétegei érdekében hozatott és úgy látom, hogy ez olyan korszakalkotó törvényjavaslat, amilyen nézetem szerint 1848 óta még nem sok tárgyaltatott. Nem lesz pedig nekem nehéz ezt a törvényjavaslatot megvédenem és tárgyilagosan bírálnom azért sem, mert ezeréves földbirtokos múlttal rendelkező családom tradíciója kötelez, hogy a nagyobb földbirtokkal rendelkező földbirtokososztály nemzetfenntartó erejét és a magyar nemzet érdekében ezer éven át, .sokszor a legnehezebb időkben is hozott erkölcsi és ianyagi áldozatait elismerjem és ugyanakkor nagy kiválóságait összeegyeztethessem a magyar nép érdekeivel