Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-111

Az országgyűlés képviselőházának 111. évi tanfolyamra. Az Örkényi Gazdasági Iskola a tanterv -szerint elsősorban mezőgazdasággal, konyha- és gyümölcskertészettel, szőlőtermeléssel, 'borkezeléssel, méhészettel, baromfi- és házinyúl tenyésztéssel, azután háziiparral, gyapjúfeldolgozással és szövészettel foglalkozik. A mezőgazdasági oktatás céljára az iskola rendelkezésére áll egy 200 kat. holdat kitevő birtok, gazdasági épületekkel felszerelve. Itt oktatják a mezőgazdaság minden ágazatát, a tehenészetet, a sertés- és juhtenyésztést stb. Ezenkívül ott van még egy 15 katasztrális hold nagyságú terület, amelyen a konyha- és gyümölcskertészet, a szőlőtermelési, a méhészet, baromfi és házinyúl tenyésztés gyakorlati oktatiáísa folyik. így tehát mód nyílik a növendékeknek arra, hogy a mezőgazdaság minden ágában kiképezzék magukat. A háziipar terén a zsákos ponyvakészítés, fafaragás, kovácsmunkák, elhullott állatok bőrének és pr óm j érnek feikészí- \ tése, seprő- és kefekészítés stb. megfelelő mesterek vezetése alatt áll a növendékek rendelkezésére. Az iskola gyapjúfeldolgozási üzeme és szövődéje egy gépészmérnök és egy szövőmester vezetése alatt a legmodernebb gépekkel 'berendezett fonó és szövő tanüzemből áll. Ez alkalmas a zsíros gyapjú (mosására, festéisére. fonására és szövésére. Ennek a tanüzemnek célja a vitézi ifjakat kiképezni, hogy az állami textilszakiskolába felvételig elsőbbséget szerezzenek és hogy annak elvégzése után mint szövőmesterek a textilgy árakban kapjanak jól megfizetett állásokat. Erre a tanfolyamra az Örkényi Gazdaképző Iskolát végzett hallgatók közül, tehát akik már az egyszerű tanfolyamot elvégezték, hatot vezényelnek ki évente. Az 1937. évre tervibe van véive a tejvizsgálati tanüzem felállítása is. Ez az üzem, mint vajmárkázó és sajtkészítő üzem egyúttal lehetővé teszi a, vitézi ifjaknak vajmesteri szakképzését is, és így lehetővé teszi falujukban a tejgyüjtő állomások kézbevételét. Az 1920. évi XXXVI. te. értelmében a Vitézi Rendbe való felvétel a vitézi telek adományozásával is szoros kapcsolatban van, úgyhogy a folyamodók nem is a Vitézi Rendbe való felvételüket kérték, hanem a vitézi telekkel való ellátásukat. A jelen telepítési törvényjavaslat 'beváltja ennek a törvénynek az ígéretét és a Vitézi Rend tagjait vitézi telekkel Látja el, ami a jelen törvényjavaslat 46. §-ában kimondatik, még pedig úgy, hogy a Vitézi Rend tagjainak, hadirokkantaknak, hősi halottak és hadigondozottak fiúleszármazottjainak, az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetetteknek kisbirtokban való részesítéséire törekedni kell. Ugyancsak a 46. § szerint az Országos Vitézi Széknek rendelkezésére kell bocsátani a vitézi telek alapítására szolgáló ingatlanokat. A 47. 4 2. bekezdése szerint a Vitézi Rend tagjait, a hadirokkantakat, továbbá azokat, akiknek legalább három életben levő gyermekük van, a vételár 30%-a helyett a vételár 25%-ának előrefizetése esetén is lehet birtokban részesíteni. Ezt a kérdést már előbb egy értekezleten szóvátettem és örömmel tapasztalom, hogy az együttes bizottság döntése alapján bele is került a, telepítési javaslatba. A 47. § 2. bekezdésében a családos gazdasági alkalmazottaknak, akik a felhasználásra kerülő ingatlanok átengedése következtében .megélhetésüket elvesztik, a javaslat a telepítési alapból nyújtott kölcsönnel segíti elő az ingatlan átvételét és haszonbavételét. En tiszülése 1936 március 20-ÓM, pénteken. 419 telettel kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a 47. § 1. bekezdésének C) és D) pontjában megszabott előfeltételektől a Vitézi Rend tagjainál, a hadirokkantaknál es az arany és ezüst vitézségi érmeseknél éppúgy méltóztassék eltérni, amiként azt az előbb említettem családos gazdasági alkalmazottaknál méltóztatott tenni és az előbbi feltételek teljesítését a telepítési alapból nyújtandó kölcsönből segítse elő részükre. Ezzel megszűnnék minden gátló akadálya

v annak, hogy a Vitézi Rend tagjait telekkel lássuk el. Meg kell említenem még azt is, hogy a nem földmíveléssel foglalkozó vitézek részére a jelen telepítési törvényjavaslatban is felvett házhely juttatásról gondoskodik a Vitézi Rend s olcsó kölcsön nyújtásával lehetővé fogja tenni családi vitézi házak felépítését. A javaslat 74. §-át, amely szériáit az Országos Telepítési Tanácsba az Országos Vitézi Szék egy tagot és egy póttagot küld kii, a vitézi intézmény érdekében valónak tartom és melegen üdvözlöm, ellentétben Dinnyés Lajos igen t. képviselőtársam felfogásával, aki úgy állította ezt mintha ez az Országos Telepítési Tanács a kormányinak valami politikai szerve lenne. Pedig ha megnézzük, hogy kik ennek a Tanácsnak tagjai, akkor azt látjuk, hogy ezek éppen úgy, miint a Vitézi Rend, a Frontharcosok, meg a különféle felsorolt intézmények, mint érdekképviseletek vannak érdekelve a telepítésben s ezért vesznek részt benme, amit természetesen helyeselek. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Minthogy ebben a törvényjavaslatban a Gömbös-kormány legfontosabb reformalkotását üdvözlöm és abban a magyar föld problémájának évtizedekre szóló megoldását látom, a kormány iránt érzett mélységes bizalmam kifejezésével örömmel fogadom el a törvényjavaslatot a részletes vita alapjául. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Buchinger Manó képviselő úr. Buchinger Manó: Mélyen tisztelt Ház! Néhány hónap óta az előttünk fekvő törvényjavaslat a harmadik olyan természetű javaslata a kormánynak, amely a .magyar mezőgazdasági népesség sorsát, problémáit érinti, igaz, hogy éppen csak érinti. (Farkas István: Csak súrolja!) Néhány hónappal ezelőtt ezeknek a javaslatoknak során az első az úgynevezett gazdavédelmi javaslat volt. Ez a gazdavédelmi javaslat eredmény ében azt^ jelentette hogy az ország adózó népe újból néhány százmillió pengő értékű adókötelezettséget vállal magára, ami azonban annak a törvénynek lényegét illeti, a Háznak egy olyan prominens tagja, mint gróf Bethlen István jelentette ki akkori felszólalásában, hogy ez a törvényjavaslat — már mint a gazdavédelmi javaslat — aligha érint több mint 50—60.000 embert. Kritikájában kifejtette, hogy a népességnek egy ilyen, aránylag csekély rétegén való segítés érdekében nem volna szabad az államnak újból ekkora terhet rakni a népesség vállára. . A második javaslat a liitbizományokról szóló törvényjavaslat volt. Ennek a javaslatnak lényege az volt, hogy a hitbizományokat érintetlenül meghagyta azoknak a birtokában, akik azokat eddig is birtokolták, legfeljebb az örökösödési kérdésben hozott egy-két újítást. Vagyis az a második javaslat is, amely hivatva