Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-111
418 Az országgyűlés képviselőházának telkek berendezése és a gazdálkodás megindítása a következő módozatok szerint történt. Először a vitézek saját vagyonukból, másodszor a Vitézek Mezőgazdasági Szövetkezete által nyújtott áruhitel útján, harmadszor az altruista intézetek pénzhiteládása útján, negyedszer vitézi telkek bérbeadása és a. bérösszegből a felszerelés beszerzése útján. A telepítés eredménye eddig 4342 vitézi telek, 69.235 katasztrális holdon. A legkisebb adományozott telek Öt katasztrális hold, a legnagyobb 200 katasztrális hold. A legnagyobb vitézi csoportos telepítések a szegedi bérföldek, 830 katasztrális holdon 42 vitézi családdal és a gróf Semsey vitézi szakasz Balmazújvárosban, ingyenes felajánlásból 500 katasztrális hold, 25 vitézi családdal. A vitézi telkek megoszlása a következő: ingyenes felajánlás 13.552 katasztrális hold 1045 vitézi telek, vagyonváltságföldek 30.900 katasztrális hold 2263 vitézi telek, megváltásos földek 11.868 katasztrális hold, 683 telekkel, saját alapítású telek 7909 katasztrális hold 87 telekkel, bérföldek 1347 katasztrális hold 89 telekkel, egyéb vásárolt földek 3859 katasztrális hold 175 telekkel. Ez összesen 69.235 katasztrális hold 4342 telekkel. A Vitézi Rend tehát kereken 70.000 katasztrális hold földdel és 4300 vitézi telekkel rendelkezik. Azok a vitézek, akiket még nem láttak el telekkel, körülbelül 9000-en vannak. A vitézi telek elvileg nem terhelhető meg. Az Országos Vitézi Szék mégis 'kivételesen megengedheti, hogy szükséges és hasznos beruházásokra kölesönöket vegyenek fel. Ilyen célból a vitézi telkek 4%-át terhelték 'meg hoszszúle járatú, 20%-át pedig rövidlejáratú kölcsönnel. A vagyonváltságföldekből eredő telkes vitézek közül nincs hátraléka 53%-nak, kevés, de legfeljebb egyévi hátraléka van 25%nak, nagyobb hátraléka van 22%-nak, akiket az Országos Vitézi Szék zár alá helyezett. A uiegváltásos földekkel rendelkezők, közül hátraléka nincs 12%nak, csekélyebb, vagy legfeljebb egyévi hátraléka van 40%-nak, nagyobb hátraléka van 48%-nak. A különbség a két birtokkategória között abban van, hogy a megváltásos földek drágábbak voltak, mint az állam által juttatott vagyonváltságföldek. Ez utóbbiakat a vagyonváltságföldes vitézek rendesebben is fizették az Országos Vitézi Széknek, mint az előbbiek, vagyis a megváltásos földekhez juttatót.tak, akik minduntalan fizetési engedényt és halasztást kértek a tulajdonosoktól, amit meg is kaptak és így azután a törlesztéssel hátralékba kerültek. Az ismertetett statisztika azt mutatja,hogy a vitézi rend anyagiak hiányában, rossz gazdasági viszonyok között és főképpen az Ofb.-földekre vonatkozó súlyos anyagi rendelkezések ellenére is saját kis hatáskörében a kezdet nehézségeit eredményesen leküzdötte és méltán mondhatjuk, hogy 15 esztendős tapasztalatai példaképpen szolgálhatnak a telepítési törvény megalkotásánál. Az ismertetett vitézi telepítés bőséges nemzetvédelmi és gazdasági tapasztalatgyűjtésre adott alkalmat. Példát adott arra, hogy azoknak a földhöz juttatása, akik hivatva vannak ezt a nemzetet vérségében is fenntartani és amely rétegek a történelem folyamán, de a közelmúlt világháborúban és az azt követő forradalmakban is tanúbizonyságot tettek hatalmas nemzetfenntartó erejükről, lényegesebb, 11. ülése 1936 március 20-án, pénteken. fontosabb, mint a szelekció nélküli, az egyéni ' értéket tekintetbe nem vevő földhözjuttatás. Ha az 1929 : XXXVI. tc.-kel megindított földbirtokreform ilyen nemzetnevelő és nemzetvédelmi célokat is tűzött volna maga elé a földhözjuttatás kapcsán, akkor ma körülbelül | 300.000 hadviselt tömörülne hatalmas nemzet| védelmi egységbe és állana a termelés és az érI tékesítés egységes irányítása céljából az orÍ szag rendelkezésére és fundamentumát képezhetné a mostani telepítési javaslat végrehaj; tásának is. j A vitézi rend telepítésénél azt tapasztalhati tuk, hogy éppen az a réteg, amelyet elsősorI ban kell telepíteni, vagyis a földnélküliek, a gazdasági cselédek és a mezőgazdasági munká| sok, csak gondos kiválasztás után alkalmasak az azonnali önálló gazdálkodásra. Akik azután ! alkalmasoknak bizonyultak,, azokat el lehet látni telekkel. I A föld nélküliek, különösen gazdasági osé! lédek az önálló gondolkodás hiányában, az ' anyagiak helytelen 'beosztása, a hirtelen nyert ! szabadság és az esetleges elemi csapások köI vétkeztében elvesztik bizalmukat, mert érzik, ! hogy bajbajutásuknak következményét nem a | ken y ér adó, hanem önmaguk kötelesek elviselni. i Ez azután a legtöbb esetben a gazdasági össze| omláshoz vezetett az ilyen vitézeknél. Igen kedvező eredményeket ért el a vitézi rend a kis mintagazdaságok alakításával, amelyeket minden külön intézkedés nélkül különö! sen azok az ingyen vitézi telkesek alakítottak, akik felszereléssel rendelkeztek. Ezek olyan mintagazdaságot létesítettek, amelyek a környék lakosságának tényleg például szolgáltak. Igen helyesnek tartom tehát az együttes bizottság javaslata alapján a telepítési törvényjavaslat 46. §-ának negyedik bekezdéseként felvett azt a részt, amely szerint (olvassa): »A kis családi birtokokon való okszerű gazdálkoI da» irányítására a. jelen törvény céljaira szol| gáló ingatlanokból járásonként legalább egy j mintagazdaság létesítésére 1 kell törekedni. A | mintagazdaság körülbelül akkora legyen, mint i egy, a vidék viszonyainak megfelelő nagyságú | családi kisbirtok. A mintagazdaságok ^ a földmívelósügyi miniszter felügyelete és irányítása alatt állanak.« Ugyanezt a felügyeletet gyakorolja a vitézi rend is. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! ' vitéz Csicsery-Rónay István: A vitézi telkek a vitézi rend állandó ellenőrzése és< irányíI tása alatt állanak és ennek az eredménye az, j hogy tényleg példát mutató kis mintagazdasá! gok alakultak ki. A 4300 vitézi teleknek talán I a fele sem lenne ma már meg, ha ezt a fel| ügyeletet nem gyakorolták volna állandóan. : Örömmel üdvözlöm ezért a javaslat 94. §-át, ; amely szerint csoportos telepítéséknél a birj tokszerzők gazdálkodásának irányítására és j ellenőrzésére lehetőleg oklevelesi gazda telep ! felügyelőket kell alkalmazni. Igen fontosnak tartom még a telepítési i törvényjavaslat keresztülvitelének szempontjából az alsófokú gazdasági szakoktatás fejlesz; tését. Felhozom erre példának az Örkényi , Gazdaképző Iskolát, amely a vitézi rendnek egy igen jól és kitűnően bevált intézménye. Amíg hazánkban körülbelül 150.000 mezőgazdasággal foglalkozó emberre jut egy alsófokú i mezőgazdasági iskola, addig a 4300 vitézi teli késre esik egy ilyen egészen kiváló gazdasági iskola, amely évente 32 tanulót fogad be, egy
