Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-111

412 Az országgyűlés képviselőházának 11 itt megint meglesz, a lehetőség a különböző öntöző tervek készítésére, amelyekkel már a múltban is megjártuk. Emlékezzünk rá, hogy 1 millió pengőjébe került az államnak az az öntözési terv, amelyet Euttkay Udo készített el. T. Ház! Még egy súlyosabb aggályom van abban a tekintetben, hogy olyan területeket is fel akar használni a törvényjavaslat telepítésre, amelyek csak akkor lesznek telepítésre alkalmasak, iha majd le lesznek csapolva. Sajnos, nagyon szomorú tapasztalataim vámnak ezen a téren, mert a mi vidékünkön van már egy ilyen úgynevezett »öntöző és lecsapoló« csatorna. Az öntöző csatornát nem csinálta meg a miniszteri biztos, csak a lecsapoló csatornát, a lecsapoló csatorna pedig nyáron, amikor különösen nálunk a Kiskunságban, a Duna-Tisza közén van nagy szükség a vízre, levisz minden vizet, még a kutak szintjét is, ilyenkor tavasszal pedig eldugul és ott is árvizet csinál, ahol azelőtt soha nem volt víz. (Mózes Sándor: Ott öntöz, ahol nem kellene!) Ezeket a csatornázási terveket pedig valószínűleg az a földmívelésügyi minisztériumi ügyosztály csinálta meg, amelyre a törvényjavaslat céloz és amely valószínűleg a telepítéssel kapcsolatban a jövendő csatornázást meg fogja csinálni. Van ebben a törvényjavaslatban egy másik szakasz is, amelyet nem értek, a 48. §, amely azt mondja, hogy: »a jelen törvény alapján nem lehet ingatlanba részesíteni többek között azt, aki elmebeteg vagy gyenge elméjű.« Tisztelettel kérdem, mi lesz azzal a szerencsétlen emberrel, — ne méltóztassék ezt iróniának venni — akinek imajd egy ilyen vidéken fognak földet adni. Hiszen sokan vannak már nálunk olyanok, akik beleőrültek a kínokba és a tönkre jutásuk feletti szomorúságba és bánatba. Most a t. miniszter úr még csatornáztatni is akar ezeken a vidékeken, amikor a meglevő csatornák is a könnyek és a fájdalom csatornái. A szavakkal való játék ez, amikor telepíteni akarunk egy olyan földön, amely még a, mai napon is turján vagy nádas. Méltóztassék megengedni t. miniszter úr, hogy — ha már ennél a szakasznál tartok — felemlítsem az előtte levőt, a 47. §-t, amelyet szintén nem értek. Azt mnodja nevezetesen a ! 47. §, (Mozgás a középen.) hogy — méltóztas- • sék utána nézni t. Baross képviselőtársam — i {olvassa): »Ingatlanban részesíteni az előbbi | §-ba,n meghatározott személyek közül is csak i azt lehet: a) aki hatósági orvosi megállapítás ! szerint a jelen törvény céljának szolgálatára j egészségi szempontból alkalmas.« Stb. Ez van ' a törvényjavaslatban. Ez természetesen azt • jelenti, hogy ha valaki kérelmet ad be tele- ; pítés, földkiegészítés', házhely vagy örök bérlet ] iránt, akkor mellékelni kell neki egy orvosi bizonyítványt, (Bárczay János: Ugy van!) — : nagyon örülök, 'hogy egyetértünk r ebben— ] amely szerint az illető egészséges, ép elméjű. I Miért méltóztatott t. miniszter úr bevenni a törvényjavaslatba ezt a 47. §4, mely szerint elmebeteg, vagy .gyenge elméjű nem kaphat földet? Hát az a miniszter... (Elénk derültség.) En nem vagyak olyan rosszmájú, mint a t. képviselőtársaim. A hatósági orvos, aki kiadja ezt a bizonyítványt, már eléggé legitimálja az illető egészséges voltát, vagy pedig olyan bizonyítványt ad ki, amelyben az van benn, hogy az illető nem egészséges. Teljesen feleslegesnek tartom, hogy emellett még belevegyük a javaslatba ezt a pontot, amely szerint • 1. ülése 1936 március 20-án, pénteken. elmebetegség vagy gyengeelméjűség címén külön is kizárunk egyeseket a telepítésből. Méltóztassék tehát ezt a szakaszt elvetni, vagy pedig megfelelően módosítani. Lehetséges az is, hogy például valakinek tíz gyenneike van, tehát családja miatt kellene neki valami földet juttatni. Az ilyen embert ilyen címen kizárni nem volna, helyes. Semmikép sem tartom helyesnek, hogy amikor itt az egyik paragrafus a másikra utal, az egyikben ellenkező értelmű utasítás legyen, mint a másikban. A 47. § b) pontja azt mondja, hogy a felmerülő költségekből reá eső részt az illetőnek előre kell megfizetni, s a továbbiakban azt is mondja, hogy a vételárból 30%-ot előre kell megfizetnie. Nem tudom, hogy a t. kodifikáló urak, akik ezt a törvényjavaslatot szerkesztették, hogy és mint gondolták ezt. Mert aki ma a föld árának 30%-át készpénzben le tudja fizetni, s aki rendelkezik azokkal az előfeltételekkel, amelyek a 6. 4-ban foglaltatnak, — hogy ezeken felül az ingatlan felszereléséhez, megműveléséhez, valamint családja és állatállománya fenntartásához a legközelebbi termés betakarításáig terjedő időre szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik. (Egy hang a baloldalon: A takarék is ad ilyen feltételek mellett!) — továbbá, aki az átírási költség reá eső részét is meg tudja fizetni, amellett kimutatja, hogy felszerelése van, amellyel a mezőgazdasági termelés folytonosságának fenntartását is biztosítja: annak azt hiszem, ma egészen nyugodtan mindenütt adnak földet, nemcsak nálunk, hanem másutt is. (Ángyán Béla: Nagy tévedés!) T. képviselőtársam ellentétes véleményen van velem, de hiszen immár ötödik esztendeje vagyunk így ezzel az eggyel több vagy kevesebb, nem számít. (Derültség.) Én a magam vidékéről beszélek és azokról, akik földet akarnak eladni. Ha az illető ma ilyen garanciák mellett tudná eladni a földjét, akkor nem kellene telepítési javaslatot csinálni. (Ángyán Béla: Hitelről, bankhitelről volt szó! Arról, hogy a 30%-os készpénzfedezet alapján a hiányzó 70%-ot meg lehessen kapni!) Nem azt mondottam, hogy bank fog neki hitelt adni, (Ángyán Béla: Hát ki? Az eladó?) hanem azt, hogyha azt követelik meg, hogy meglegyen a felszerelés és mindaz a többi, ez olyan tág meghatározás, hogy ebbe majd mindent bele lehet magyarázni; ha pedig ma valaki alkuszik földre, úgy, hogy van felszerelése, instrukciója és ki tudja mutatni, hogy egy esztendőre biztosítani tudja a föld gazdasági megművelését, ez olyan előnyös helyzetben van, hogy nagyon sok nagybirtokot tudnék, amelynek tulajdonosa ilyen biztosítékok nélkül is odaadná a földjét ilyen vevőnek 30% készpénz lefizetése ellenében. (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Hol van az a nagybirtok?) Pestmegyében; majd meg fogom mondani. (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Tessék most megmondani!) Ezek a földvásárlók megkapták a földet. Mi fog majd itt történni? Az Oti. vagy az Ott. fog itt véleményt mondani? (Zaj.) Igen, benne van a javaslatban, hogy az Oti. II. és az Ott. II. fog véleményt mondani, de hogy milyen alapon fogják ezt tenni, arról nincs szó a javaslatban. Félek, t. miniszter úr, hogy ezek a véleményező szervek, amelyek a tennivalók végrehajtására alakultak, tehát az országos telepítési igazgatóság vagy pedig a másik, az országos telepítési tanács már csak összetételénél fogva is azt fogja előnyben részesíteni,