Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-109

Az országgyűlés képviselőházának 10 Éppen ezt a támogatást kérik most tőlem, amikor kifogásolják a borellenőrzések mai rendszerét és az azzal járó költségek súlyos voltát. Kívánják azt, hogy az új bortörvény életbelétetése tárgyában intézkedő és most kidolgozás alatt lévő végrehajtási utasításban jogos panaszaik meghallgatásával sérelmeik orvosoltassanak. Kérésüknek, hogy ezeket a panaszokat itt tolmácsoljam, tett ígéretemhez híven (Rupert Rezső: Borban az igazság! — Müller Antal: Móri borban van az igazság! — Derültség.) a legnagyobb készséggel teszek eleget. Hogy az elsősorban érdekelt kocsmárosok, termelői kimérők és borkereskedők panaszát megértsük, ismernünk kell a borellenőrzések mai rendjét, a borellenőrzésekkel járó költségeket és e költségeknek az összegét. (Rupert Rezső: Eleget kifogásoltuk a javaslat tárgyalásánál!) A bortörvény rendelkezéseinek pontos betartása felett az 1924:IX. és az 1929:X. tc.-ek végrehajtása tárgyában kiadott 1929. évi 2000/11. számú végrehajtási utasítás értelmében a következő hatóságok és szervek őrködnek: az elsőfokú rendőrhatóságok, tehát a főszolgabíró és a rendőrkapitány, azután bizonyos állami tisztviselők, mégpedig a szőlészeti ós borászati felügyelők és a pincefelügyelők, továbbá a földmívelésügyi minisztérium nyilt rendeletével ellátott szakközegek és végül a járási borellenőrző bizottságok elnökei és tagjai. Ezek a főispán javaslata alapján a törvényhatósági bizottság által választott helyi szakértők. A borellenőrzés terén tehát elsősorban az elsőfokú rendőrhatóságok fejtenek ki működést. Az Ő feladatuk a bortörvényben tiltott italok elkészítését, forgalombahozatalát és egyéb tiltott cselekmények elkövetését meggátolni, illetőleg az elkövetett cselekményeket felderíteni. E cselekmények felderítése céljából megjelemnek a bor tárolására és kezelésére szolgáló pincékben, helyiségekben és ott a helyszínen állapítják meg, hogy a bortörvény rendelkezéseit pontosan betartották-e. Ezek a kiszállások mindig váratlanul és rendszeresen történnek és mindig a borászati felügyelők vagy a borellenőrző bizottságok bevonásával folytatódnak le. Ez a körülmény ugyan megnyugtatói ag szolgál, mert hiszen az ellenőrzés szakszerűsége és pártatlansága tulajdonképpen csak így van «biztosítva, mégis ennek a bizottsági eljárásnak éppen a költségek szempontjából bizonyos hátrányai vannak. A másod- és harmadsorban említett borászati és szőlészeti és pincefelügy el ők ugyancsak az elsőfokú rendőrhatóság közreműködés ével folytatják le vizsgálataikat, a végrehajtási utasítás azonban módot ad arra, hogy ők maguk iis öniállóan eljárhassanak, azonban ekkor is minden súlyosabb kihágás esetében kötelesek az elsőfokú rendőrhatóságot az eljárásba bevonni, neki erről jelentést tenni. Végeredményben tehát az ő működésüknél is a bizottsági eljárás a gyakorlat. Ezt azért említem meg, mert a költségek szempontjából ennek szintén súlyos következményei vannak. Az elsőfokú rendőrhatóság ugyanis — amint már jeleztem — hivatalból és^ időszakonként tartja vizsgálatait. A földmívelésügyi minisztérium szakközegei rendszerint feljelentés alapján és nyilt kiküldetéssel szállnak ki egy-egy helyre és foganatosítják ezeket a vizsgálatokat. Nem is az ellenőrzés tényét és azok gyakoriságát kell kifogá. ülése 1936 március 18-án, szerdán. 371 solmunk. Minden pártatlan bírálónak el kell ismernie azt, hogy a bortörvény végrehajtásánál ellenőrzésre szükség van és mindig szükség lesz; a bortörvény rendelkezéseinek pontos végrehajtásiát másképpen nem lehet biztosítani. Az is tény, hogy a bortörvény szigorú és

v eredményes végrehajtásához igen fontos közérdek fűződik. E^ nélkül a termelői ós a fogyasztói osztály érdekei, sőt a magyar bor jóhírnevéhez fűződő nagy nemzeti érdek nem óvható meg. Az állami ellenőrzés tehát nem. egyesek magánérdekét, hanem a legegyetem.es

ebb közérdeket szolgálja. Ebből a tényből pedig logikusan következik az, hogy az állami ellenőrzés költségeit sem egyesek, hanem igenis a köz, maga az állam viselje. Miután pedig ez a gyakorlatban — sajnos — nem így vau, éppen ez az, amit az érdekeltek teljes joggal kifogásolnak. Az ellenőrzés r költségeit ugyanis a végrehajtási utasítás értelmében a terhelt viseli. Az utasítás szerint a borellenőrzésnél eljáró szakközegek költségei a következők: borszakértői díj, szemledíj, napidíj, vasúti költség, fuvardíj, ezenkívül van rendőri eljárási díj és végy vizsgálati díj. Azt még csak meg lehet érteni, hogy a költségek egy részét az állam az eljárást provokáló félre hárítja, azt is megérthetjük, hogy a vegyvizsgálatért járó tényleges költségeket a terheltre rója ki, de azt, hogy az eljáró közeg személyi kiadásait, tehát a kiszállási díjat, a napidíjat, az útiköltséget, a fuvarköltséget is^ a terhelt fél viselje, amikor ezeknek^a vizsgálatoknak közérdekű volta nem kétséges és amikor az eljáró állami tisztviselőknek a vizsgálatban való részvétele, illetőleg ezeknek a vizsgálatoknak lebonyolítása tulajdonképpen az ő rendeltetésük és hivatali működésük keretéhez tartozik: kellőkép indokoltnak nem látom. (Horváth Zoltán: Megszavazta-e a bortörvényt/?) A bortörvényben ez nincs benne, majd ezt mindjárt meg fogom világítani. (Horváth Zoltán: Az is olyan kerettörvény, mint a többi! Ast csinál a miniszter, amit akar! — Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: A törvény mondja meg, hogy mit szabad! — Horváth Zoltán: Dehogy mondja meg!) Hogy a rendőrségi közeg külön eljárási díját a terhelt terhére róják ki, ezt szintén indokolatlannak kell tartanom. A rendőrségi k.özeg a városokban, a város (belterületén, tehát az ő rendes hivatali ügykörében és ügykörének területén minden különösebb költség nélkül láthatja el ezt a feladatot, vidéken pedig a szolgabíró, akinek úgyis van külszolgálatii átalánya és aki azt rendszerint más külszolgálattal kapcsolatban végzi, ugyancsak ennek a külszolgálati átalánynak keretében külön díjazás nélkül elláthatja ezt a feladatot. Ezzel szemben bátran lehetne hivatkozni arra, hogy ezek a díjak csak akkor járnak, ha a kihágás jogerősen megállapíttatott, illetőleg, ha az ellenőrzési vizsgálat eredményes volt, (Rupert RezsŐ: Ez csak természetes!) amennyiben tehát az ellenőrzési vizsgálat eredményre nem vezet, az eljáró közeget semmiféle díj nem illeti meg. Valamilyen rendszernek azt még sem lehet javára írni, hogy nem sújtja az eljárás költségeivel a terhelt felet akkor, amikor a vizsgálat megállapítása szerint ott minden rendben volt. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt! Czermann Antal: Kérek meghosszabbítást. Tizenöt percet. Elnök: Méltóztatik a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást meg-