Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-108

342 Az országgyűlés képviselőházának 1\ szintén befektethető volna. Merem állítani, . hogy öt éven keresztül évi 20 milliót teljes biztonság mellett egy komoly telepítési aJsció céljaira rendelkezésre lehet bocsátani, (fel­kiáltások a hátoldalon: úgy van, úgy van! Csak akarni kell! Az olaszon, meg tudták csi­nálni! — Mózes Sándor: Az álláshalmozásokat meg kell szüntetni! — Zaj.) De van itt még egy fedezet. Volt esztendő, amikor bolettára 69 milliót fizettünk ki. A bo­letta már megszűnt, de a bolettaalap megma­radt. A bolettaaiaipba folyik ibe például az az őr­lési adó, amely a iegantiszociálisabb adó, mert ezek a nyomorgó békési és csongrádi nincste­lenek hozzájárulnak ehhez az alaphoz, ez a 37 5 filléres napi munkabér mellett dolgozó szerencsétlen magyar páriáknak drágítja meg a kenyerét, hát talán illő is volna, hogy vala­mit térítsünk vissza egy megfelelő észszerű telepítési akció kapcsán ezekből a súlyos pén­zekből, amelyek ilyen módon gyűlnek össze. (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Ebből például a 10 holdon aluliak földadója van elengedve. — Felkiáltások a baloldalon: Az nagyon kevés! — Darányi Kálmán föld­mívelésügyi miniszter: És a közmunkaválts ág­nak egy része szintén el van engedve ebből.) T. Ház! Én újból felvetem azt a gondolatot, amelyet Kállay Miklós t. képviselőtársam itt a múltkor nagyon helyesen kifejtett, azt a gon­dolatat, hogy komoly közmunkák megindítá­sával is a magyar nicstelenek segítségére kell sietni. (Ügy van! Úgy van! a baloldalon.) Hallottuk, hogy 5 millió pengőt irányoz elő az igen t. kormány bizonyos öntözési berendezé­sekre. 5 millió pengő másfélmillió munkanél­küli vagy megsegítésre szoruló nincstelen szá­mára, 3 pengőt jelent évente egy emberre. Ez nem elég! Azonkívül meg kellene változtatni azt az egész szisztémát, amely éveken keresz­tül piszmogtatja ezeket a munkanélkülieket, a nélkül, hogy bármilyen hasznos és komoly munkát végeznének, pedig van ebben az or­szágban bőven elvégezni való, mert itt van mindenekelőtt például az erdősítés. Hát ha a bitbizományok mezőgazdasági részének hit­bizományi jellegét megszüntette volna a t. Ház, akkor az állagváltoztatás során, az erdő­birtokká való transzformálás során íme, óriási munkalehetőségek nyílhattak volna meg és ilyenkor kellene az igen t. kormánynak a ma­gántevékenység segítségére sietnie. Ide tessék adni természetbeni élelmezést, ide tessék adni kilogrammonként 11 filléres cukrot, nem pedig a szeszkartelnek, (Ügy van! a baloldalon.) ide tessék adni olcsó tejet, ame­lyet kivisznek a külföldre, az angol reláció­ban — tudom — még csak a vasúti fuvart sem tudtuk megkapni rajta, de a kivitel valutáris szempontból kellett. Természetbeni ellátással kell ezeknek az éhezőknek segítségére sietni és komoly munkafeladatokat megoldatni ve­lük, amilyen — sajnos — van ebben az ország­ban bőven, mert az erdősítés, az útépítés, az öntözés, a talajjavítás, és azután az a mező­gazdasági munkafejlesztő törvény, »amelyről Kállay Miklós t. barátom itt a múltkor be­szélt, rengeteg lehetőséget és alkalmat nyúj­tana arra, hogy átfogó és szerves módon ipar­kodjunk a falusi nincstelenek és munkanélkü­liek intézményessé vált nyomorúságát orvo­solni. T. Ház! Vannak konzervatív oldalon olya­nok, akik azt mondják, hogy elfogadják ezt a javaslatot, mert úgysem lesz belőle semmi; miért ne fogadnák el, a javaslat sokat mond, 8. ülése 1936 március 17-én, kedden. de magva a javaslatnak nines. En azonban aat hiszem, hogy ennek a törvényjavaslatnak ezek a kritikusai, akik főleg a Felsőiházban ta­lálhatók, mód felett tévednek, na ezt a javas­latot a semmivel egyenlőnek minősítik, mert telepítési tekintetben gazdasági téren valóban a semmiivel egyenlő, de egy nagyon fontos politikum van benne. A politikum pedig abban áll, hogy ennek a telepítési javaslatnak a lé­nyege nem a telepítés, hanem a» kisajátítási jog, amelyet a kormány a maga számára tar­tott fenn. A kisajátítási jogot akarja a kor­mány az ország földbirtoktársadalma feje fe­lett huszonöt esztendőn keresztül állandó pal­losként tartani, hogy ezzel a maga politi­kája számára megnyerje ezt a társadalmat. Ebben a, javaslatban van fény égetési lehe­tőség és van borravalózási lehetőség, (Ugy van! a baloldalon.) mert fenyegeti a földbir­tokost, de fenyegeti még a juttatottat is, mert visszaváltási jogot és ellenőrzési jogot ad a kormánynak és kitelepítheti az illetőt a maga birtokocskájából esetleg az élharcos feljelen­tésére is, aki véletlenül a telepfelügyelővel nagyon sok esetben azonos személy lesz. Van benne tehát bőven fenyegetés, de van borravaló-lehetőség is, mert a nagybirtok földrészletét, ha a nagybirtok jól viseli magát, akár dupla áron veheti át az igen t. kormány, semmiféle fellebbviteli lehetőség nincsen, a juttatottnak nincs beleszólása. Borravalót le­het adni a nagybirtoknak, ha jól viseli magát, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) és borra­valót lehet adni az élharcosnak, akit földhöz lehet juttatni, akár rá van szorulva, akár nincs. {Zaj jobb felől. — Dulin Jenő: Gyurka most viharzana, ha itt volna! — Egy hang jobbfelől: Majd bejön még!) Egy kormányzat, amely nem politikumot akar szolgálni, nem is vállalkoznék arra, hogy ilyen feladatot mint kormány maga végezzen, hanem a saját jól felfogott érdekében bírói fórumra . bízná ennek a munkának elvégzését, (Darányi Kál­mán földmívelésügyi miniszter: Módja van a fellebb vitelnek!) elsősorban azt, amit nem bíz bírói fórumra, hogy: mely birtokok sajátít­tatnak ki és milyen árat adnak értük. Ha tökéletesen hajtanák is végre a tör­vényt, akkor is nyugtalanságot fog kelteni, mert a kormányzat mindig egy párt exponense, a kormányzat nem háríthatja el magától, a legtárgyilagosabb intézkedés esetén sem, a gyanút, hogy politikumot szolgál, amikor köz­igazgat. Az első földreformnak lehettek és voltak is súlyos hibái, de egyet meg kell adni: senki a bíróság működésének becsületességé­ben, pártatlanságában nem kételkedett (Ügy van! Úgy van! a baloldalon.) és még az érdem­ben helytelen intézkedéseket is megnyugvás­sal fogadta a közönség, (Ügy van! balfelől.) mert nem látott bennük politikumot. De, t. Ház, ez a javaslat politikumot keres, mert hiszen az egész mai kormányzatnak ez a rendszere, ez a rendszer, amely a gyáripart a vámvédelmen keresztül, a bírákat és az ügyé­szeket a most egy éve megszavazott törvényen keresztül, az orvosokat a múlt héten megsza­vazott javaslaton keresztül, a földbirtokosokat a most előttünk fekvő javaslaton (keresztül, az érdekképviseleteket a már tervezetben ismer­tetett érdekképviseleti törvényen keresztül, a sajtót a tervezet alatt lévő sajtótörvényen ke resztül, az egész tiszt viselőtársadalmat az 1934. évi I. te. akasztófaszakaszán keresztül fenye­geti és ha mindez nem volna elég, akkor van még egy légvédelmi törvényünk is, a légvé-

Next

/
Thumbnails
Contents