Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-107

Az országgyűlés képviselőházának 107. ülése 1936 március 13-án, pénteken. 321 A 8. ^-hoz csak annyit, — erről, azt hiszem, sok szó fog esni, hiszen ez a javaslat egyik legfontosabb szakasza — hogy nézetem szerint a nagybirtokok egyes részeinek földbirtokpolitikai célokra való igénybevétele, tulajdonbavétele más úton-módon, kéinyszerfelajánlásnak törvényibe való becikkelyezése nélkül is elérhető lett volna. Ez a meggyőződésem. Erre nekem egészen külön elgondolásom van, amelynek ismertetését azonban most nem tartanám helyesnek. A 10. ^-ról akarok még beszélni. Elméletileg el tudom képzelni, hogy foglalkozzunk azzal a gondolattal, hogy amikor megcsinálom egy ország földbirtokpolitikáját, nemcsak azt veszem tekintetbe, hogy milyen nagy az illető birtok, amelyhez hozzá akarok nyúlni, hanem figyelembe veszem a szerzés körülményeit is, figyelembeveszem azt, hogy mikor vették, milyen körülmények közt, milyen gazdasági viszonyok között, niiért vette az illető, milyen pénzzel fizette ki. Mindezeket a szempontokat el tudom képzelni. A javaslat azonban nem göngyölíti fel ezt a kérdést, hanem más útra tér. A 10. §-ban egyszerűen ahhoz nyúl hozzá, amit elintézett már egyrészt a bíróság, másrészt a földmívelésügyi miniszter. Érdemes itt elolvasnunk azokat a szakaszokat, amelyekkel ezzel kapcsolatban az 1920:

XXXVI. tcikkben találkozunk, hogy méltóztassanak látni képviselőtársaim, hogy mennyivel egyenesebben, bátrabban foglalkozott az 1920-as törvény, annak a bizonyos kornak a törvénye ezekkel a kérdésekkel, de mindenütt bíróságot állított a kérdések háta mögé, (Eckhardt Tibor: Ez elengedhetetlen feltétel!) Az 1920-as törvény azt mondja, hogy (olvassa): »Az állam megváltás útján — egész terjedelmében is — elsősorban azt a mezőgazdasági ingatlant szerezheti meg, amelyet élők közötti jogügylettel vagy árverésen 1914. évi július 28. napja után idegenítettek el.« Méltóztatnak látni, hogy elsőbbséget és egész terjedelemben való igénybevételt állapít meg a törvény. De tovább is megy a törvény. {Olvassa): »Egész terjedelmében is megváltható azonban az a nagybirtok, amely élők közti jogügylettel vagy árverésen az 1914. évi július hó 28. napját megelőző 50 éven belül, habár csak egy ízben is, gazdát cserélt.« Felhívom azoknak az igen t. képviselőtársaimnak a figyelmét, iakik a faj védelem jegyében gondolták megalkotni ezt a törvényjavaslatot, arra, hogy mennyire elmaradnak, annak a lebecsült,, lenézett korszaknak idevonatkozó törvényalkotásai mögött! Ellenben a .másik szempontból, a jog és igazság szempontjából az a kérdés nem így, hanem egészen máskép áll, mert az 1914— 1920-ig vásárolt (birtokokat már egy független magyar bíróság felülbírálta, az azután vásárolt és gazdát cserélt birtokokat pedig a gazdasági albizottság és a földmívelésügyi miniszter bírálta felül. Teljesen lehetetlennek, jogászi, jogbiztonsági öngyilkosságnak tartom, — miután ebből a szempontból ma már meghozattak a szankciók, — hogy egyrészt •bírói, másrészt miniszteri döntéssel ezekhez a birtokokhoz újra hozzányúljunk. Tudok egy más szempontot, amely szerint az 1000 holdon felüli birtokhoz hozzányúlnék. Azt hiszem, az én t. képviselőtársaim is borzadással és undorral látják, különösen az újabbszerzésű birtokokon, az ember-, a föld-, az állat- és a természetnyúzásnak olyan gyalázatos példáit, hogy szinte ökölbe szorul az ember keze, hogy ilyen gazdáknak, ilyen tulajdonosoknak, ilyen bérlőknek a kezén föld lehet. Ha megfelelő fórumot találnánk reá, ha tudnánk egy más megfelelő, nean bírói fórumot konstruálni, 'akkor ezt a rendelkezést meg tudinám érteni azokkal szemben, akiknek a föld csak pénzszerzési objektum. Elnök: Lejárt a beszédideje, képviselő úr! Kállay Miklós: Kérném beszédidőmnek félórával való meghosszabbítását. (Helyeslés.) Elnök: Megadja a t. Ház a kért meghosszabbítást? (Igen!) A Ház a hosszabbítást megadja. Kállay Miklós: Ebbe a megoldásba bele tudnék menni. (Farkasfalvi-Farkas Géza: Ennek a megítélése rendkívül veszélyes!) Rendkívül veszélyes, rendkívül nehéz lenne ennek megítélése, de még veszélyesebb egy régi jogrendnek és egy régi (szankciónak a felborítása. Mindenesetre ez bátrabb lépés lenne és több eredményt érne el. Nem látom a törvényjavaslatban eléggé kidolgozva azokat a lehetőségeket, amikor valaki önszántából akar parcellázni, önszántából akar kisembereknek földet eladni vagy bérbeadni. Ha e tekintetben nyújtanánk neki kölcsönt vagy más formában segítséget, azt hiszem, nagyon-nagyon sok tekintetben előbbre vinnénk, gyorsítanánk, — még^ pedig lényegtelen áldozatok mellett gyorsítanánk — a földbirtok elaprózásának tempóját. (Helyeslés balfelől.) Igen nagy dolgokat lehetne itt csinálni. Nagyon megfontolásra ajánlom az igen t. miniszter úrnak, hogy nem lehetne-e stimulálni kisbérletekbe adásra a nagybirtokot azáltal is, hogy aki kisbérlőknek adja birtokát bérbe, bizonyos földadóelengedésben részesül. (Helyeslés.) .Méltóztassék megengedni, rögtön utaljak arra, hogy ez sem jelentene adóyeszteséget, mert az önálló exiszteneiák adózása revén, akik a házadótól a forgalmi adóig mindenféle adót fizetnek, a kincstár bőven kárpótolva lenne. (Rakovszky Tibor: Nem kerülne pénzbe az egész!) Nincs kellőkép kidolgozva, habár a bizottságban felvétetett a javaslatba az örokberletek kérdése. En minden célvagyonnak, holtkezi vagyonnak, városi vagyonnak örökberletek formájában való értékesítését tartanám szükségesnek és helyesnek. Most pediig, ha annyit foglalkoztunk azokkal, akik kimaradtak a javaslatból, méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden foglalkozzam azokkal, akiknek érdekeben ez^a payas--• lat hozatott. A 47. § b), c) esd Pf'^ai állapítják meg ezeket a kategóriákat. Akik hozzájutnak bizonyos kisbirtokhoz, azoknak egyebek közt a következő anyagi .természetű telteteleket kell teljesíteniük {olvassa): »b) az ingatlanok átengedésre kijelölésével megosztásával és telekkönyvezésenek előkészítésével fel

; merülő műszaki és egyéb költségekből rea ,eso részt előre megfizeti; c , az ingatlan vételárának legalább 30%-át előre megfizeti, illetőleg a haszonbér egyévi összeget óvadékul letétbe helyezi; d) kimutatja, hogy ezeken telul ai ingatlan felszereléséhez, megműveléséhez, valamint családja és állatállomanya ^tartásához a legközelebbi termés betakarításáig terjedő időre szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik.« , .--'ViTij • t. Tisztelettel kérem t. képviselőtársaimat, 48*