Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-107
Az országgyűlés képviselőházának 107. egy külön földibirtokrendező minisztérium. A kártalanítás névleg teljes értékben történik, a valóságban azonban így alakul: Készpénzben kifizetik ezer hektárig a kártalanítási ár felét, másik felét pedig 5%-os járadékköt vény ékkel. Ezer hektáron felül a készpénzben kifizetett összeg mindig csökken, úgyhogy 4000 hektáron felül készpénzben már csak 20%-ot fizetnek ki. A kötvényeikben való kifizetés ezer hektáron felül megint tovább oszlik: egy részét a kötvényeknek kifizetik névértékben, másik »részét pedig forgalmi értékben,, úgyhogy ia forgalmi értékben átadott kötvények mennyisége fokozatosan, mindig emelkedik, a névértékben átadott kötvények mennyisége pedig fokozatosan csökken a birtoknagysághoz, képest, a minek folytán 4000 hektáron felül a járadékkötvényékből már csak 20%-ot adnak névértékben, 80%-ot pedig forgalmi értékben, Egészen világos, hogy a tulajdonosok érzékeny veszteséget szenvednek. A hátralékot 41 év alatt kell törleszteni, a kamatozás nem lehet több 6%-nál, tehát elég magas. Románia földbirtokreformja a legsúlyosabban vágott bele a magyar érdekekbe, mert Románia egészen külön földreformot csinált, a régi királyság területén, külön földreformot Bukovinában,, külön földreformot Besszarábiában és külön földreformot a Magyarországtól elragadott területen. Eszerint kisajátítható az összes idegen állampolgárok birtoka^ a külföldön tartózkodók birtoka és az öt éven át haszonbérbe adott birtokok. A kártalanítás kötvényekkel történik és pedig, békeértékben, mai leiben kifizetve, úgyhogy a volt tulajdonosok ingatlanaik értékének tulajdonképpen mindössze 5 százalékát kapják kézhez kötvényekben. (Felkiáltások jobb felől: Még annyit sem! — Farkas István: Azért vállalták az optánsok kártalanítását!) Igen megkönnyítette Románia a maga részére ennek a földreformnak a végrehajtását azzal, hogy több mint 200.000 magyartól megvonta az oláh honosságot, több mint 200.000 magyart kiűzött a megszállott területről. Sikerült a Magyarországtól elragadott területen 2,700.000 katasztrális hold területet kisajátítani (Felkiáltások jobbfelöl: Hallatlan!) és mivel ezért mindössze 5 százalékot fizettek, így körülbelül egymilliárd pengő az az összeg,, amelyet a jogos földtulajdonosoktól Románia megvont. (Felkiáltások a jobboldalon: Elrabolt!) Svédországnak is van telepítési intézkedése. A svéd országgyűlés imár 1874-be'n törvényt hozott a parcellázásról és az állami birtokok eladásáról. Ügynevezett »saját otthonalapot« létesítettek, amelyet 1904-ben 10 millió svéd koronával dotáltak. Kisgazdaságok felállítására ebből a »saját otthonalap«-ból kölcsön folyósítható. Azóta is folyton adnak ki törvényes rendelkezéseket a belső gyarmatosítás előmozdítására. A legutóbbi, az 1928 június 8-i királyi rendelet, az államilag támogatott »sajátotthon« tevékenységről. Nézzük Csehországot. A cseh köztársaság az 1919. évi április 16-i zárlati törvénnyel zár alá vette a megszállott területen az összes nagybirtokokat. Ezt a zárlati törvényt azután további törvényes rendelkezések egészítették ki. A zár alá vett nagybirtokokat a földhivatal alá helyezték; a tulajdonos mindössze 150 hektár mezőgazdasági területet vagy 250 hektár egyéb területet tarthatott meg, a többit kisajátították. A kisajátítás itt is felfelé csökkenőleg megállapított árban történt. A települése 1936 március 13-án, pénteken. 307 hez jutottak a vételár kilenctized részét, az épületek árának pedig felerészét kölcsön kaphattják az államtól. Külön kedvezményben részesülnek a légionáriusok.^ Még két országgal kívánok foglalkozni. Az egyik Oroszország, amely nagy területeket rendszeresen telepített be 1822 óta Szibériában. Ettől kezdve a száműzött fegyencek és a szökött jobbágyok helyébe rendes telepítési akcióval igyekeztek az orosz parasztlakosságot letelepíteni, s állandóan folyt a telepesek rendszeres megszervezése. 1880 óta vett különösen nagyobb lendületet ez az államilag szervezett és támogatott kivándorlás, 1896 óta pedig különösen a keletázsiai, a szibériai vasút mentén folyt erősen a telepítés. A telepítési bizottság Szibériában 1900 végéig 118 új községet telepített. Érdekes, hogy még Angliában is voltak telepítési törekvések. Már 1819-ben feljogosították a községi szegényügyi felügyelőket arra, hogy a szegény földmíves munkásoknak földet adjanak kényszer-haszonbérletbe. Az 1894. évi helyi igazgatásról szóló törvény, a local gouvernement act, a helyi hatóságokat felhatalmazta, hogy ilyen célra földeket kényszerbérlet vagy kisajátítás útján megszerezhetnek. A kisbirtokról szóló 1892. évi törvény, a kisbirtokokról — small holdings act — megbízta a .grófságokat, hogy földeket vegyenek és kis ; telepesek-. nek eladják, úgyhogy a vételár ötödrésziét előre, kell kifizetni, a többit 50 év alatt törleszteni... Különösen rá akarok itt mutatni arra, hogy a kényszerhaszonbérletet, továbbá a kisajátítási jogot a telepítés szempontjából maga az angol törvényhozás is elismerte és elismeri., \ : f Mielőtt még a magyar javaslatra rátérnék, szükségesnek tartom- még ismertetni a német, illetve porosz telepítési akciót, mert hiszen a világbirodalomban és politikában különösen ezzel a porosz és német telepítési akcióval foglalkoznak. A telepítési akció kezdete volt a porosz törvényhozásnak az 1886. április 26-i tör-" vénybe foglalt rendelkezése, mely 100 millió márkát bocsátott a porosz kormány rendelkezésére abból a célból, hogy Nyugat-Poroszországban és Posen tartományokban a mémet elemeket erősítse. Érdekes itt közbevetőleg megjegyezni azt, hogy talán a világ összes népei közül a német az, amely leginkább hajlandó települni. Ha a történelemben Mária Terézia telepítési akcióját nézem, úgy látom, hogy erre az impulzust Nagy Frigyestől kapta, aki elsőrangú telepítő' volt. Nagy Frigyes halálakor Poroszország lakossága három millió volt, és megállapították a történetírók, hogy ebből a három millióból egymillió olyan bevándorolt volt, akiket Nagy Frigyes a telepítési akcióval vonzott az ő országába. Valószínűleg ez a Nagy Frigyes-féle telepítési akció, amely a porosz állam katonai nagyhatalmát megalapozta, indította Mária Teréziát arra, hogy erősebb telepítési akciót , indítson Magyarországon és érthető volt az | akkori viszonyok között, hogy a könnyen mozl dúló német lakosságot igyekezett Magyarí országra betelepíteni. \ ., . ; A porosz telepítés, amely 1886-ban megi indult, egészen 1918-ig folyt, mint porosz ' ak'. ció. 1918-ig a 100 millió márkával — és termé\ szetesen annak kamataival, meg a befolyt tör! lesztésekkel — 350.000 hektár területen ' 21.479 telepes gazdaságot létesítettek, telepítettek 412 új falut és 403 faluban új hozzátelepítést eszközöltek. Épült összesen — mert a középülétekre a porosz nagyon gondolt — 479 új iskola, 57:
