Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-106

Az országgyűlés képviselőházának 106. ülése 1936 március 12-én, csütörtökön. 289 gélynyujtásról, az első kezelésről beszélt — az emberek az orvosokkal szemben ^okszor bizonyos ellenszenvvel viseltetnek és az is előfordul, hogy — amint az orvosi kamarai törvényjavaslat tárgyalásánál több ilyen esetet ismertettünk a Ház előtt — egyes emberek rosszakaratból névtelen levelekben rágalmazzák meg az eljáró orvost. Ebben az esetben is^ el tudom képzelni és számolok azzal a lehetőséggel, hogy talán politikai vagy más okokból egyesek névtelen, rosszindulatú feljelentéseket gyártanak és adnak be az illető tisztiorvosok ellen és akkor a főispánnak joga van a fegyelmi eljárás elrendelésére és az illető orvosnak állásától való felfüggesztésére. T. Képviselőház! Maga az a tény, hogy egy orvos ellen fegyelmit indíthatnak és állásától felfüggeszthetik, állandó Damokles kardja és ha azután a fegyelmi eljárás során rehabilitálják is, az orvosi tekintélyén mindenképpen csorba esik. Én a fegyelmi eljárás megindítására — egészen őszintén megmondom — tisztán és kizárólag magát a belügyminiszter urat tartanám mint első és egyetlen fórumot illetékesnek. Kérem az igen t. belügyminiszter urat és az igen t. államtitkár urat, méltóztassanak ezt a kérdést alaposan megvizsgálni és számolni azokkal a lehetőségekkel, amelyek a javaslat szerint a fegyelmi eljárás elrendelése és az illető orvosnak az állasától való felfüggesztése tekintetében előállhatnak. A főispán egy politikai hatóság, vegyük ki tehát ezt a kezéből és ezzel kivesszük az élét ennek a kérdésnek. Az a kérésem tehát, hogy mivel legtöbb esetben a szakszerűség alapján annak az orvosnak a felügyeleti hatósága és fegyelmi ügyben a legfelső fóruma maga a belügyminiszter úr, ezért a fegyelmi eljárás elrendelésére és az állástól való felfüggesztésre — mint fegyelmi fórum is — csupán a belügyminiszter úr és a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya legyen illetékes. Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Ezt a módosító indítványt én is előterjesztem. Hasonló érveim és aggályaim vannak azzal a rendelkezéssel szemben, hogy a főispán is megindíthatja a fegyelmi eljárást és felfüggesztheti a tisztifőorvost, mint amilyen aggályai és érvei vannak Dinnyés Lajos t. barátomnak és képviselőtársamnak. Szeretném azonban kiegészíteni az ő argumentumait. Ez a rendelkezés ellenkezik az 1929, évi XXX. tcikkel is, amely szerint a tisztifőorvos ellen fegyelmi vizsgálatot csak a belügyminiszter, a közigazgatási bizottság, a kisgyűlés vagy a törvényhatósági bizottság közgyűlése rendelhetett el — tehát a főispán nem. Ez a jogfosztás a törvényhatósági főorvosokkal szemben annál is inkább indokolatlanabb, mert ennek a javaslatnak a 2. §-a szerint a tiszti főorvos a törvényhatóság első tisztviselőjének a szakközege. így tehát az alispánnak és a törvényhatósági városok polgármestereinek a tekintélyét is rontja, hogy szakközegük ellen ők nem, ellenben a főispán elrendelheti a fegyelmi eljárást és felfüggesztheti az illetőt állásától, holott az 1929 : XXX. te. szerint minden esetben, ahol a főispánnak megadatik a jog arra, bogy fegyelmi eljárást rendelhet el egy tisztviselő ellen, vagy felfüggesztheti az illetőt, a törvényhatóság első tisztviselőjének is megvan ugyanez a joga. Hogy tehát ezt a tekintélyrombolást ne vigyük végbe, már csak azért is KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. helyes volna, ha visszatérnénk az 1929 : XXX. te. álláspontjára. Térjünlk vissza erre azért is, mert ilyen nagyhorderejű kérdésben az első döntést nem bizhatjuk arra a politikai faktorra, aki a helyi atmoszférában könnyen eltévedhet és így könnyen igazságtalanságot követhet el. Ne halmozzuk ezeket a mumusokat és ezt a sok fenyegetést ne állítsuk csatasorba ezek ellen a tisztifőorvosok és tisztiorvosok ellen. Ha a belügyminiszter úrnak ixgyis megvan a joga a fegyelmi eljárás elrendelésére és az állástól való felfüggesztésre, akkor annak a főispánnak úgyis megvan a lehetősége arra, hogy e tekintetben ingerenciát gyakoroljon, csak mégis más az, ha a belügyminiszter intézkedik, mert mire a helyi atmoszférából a belügyminisztériumba ér az az ügy, és ott történik meg a kérdés eldöntése, addigra változáson mehet át, valahogy lehiggadhat, s itt, ebben a higgadtabb légkörben azután a belügyminiszter — a nélkül, hogy sérelem érné e tekintetben a főispánt, mert hiszen javaslatot tehet — megteheti a maga intézkedését. T. Ház! Azt az álláspontját azonban nem oszthatom t. képviselőtársamnak, hogy viszont a közigazgatási bizottság ne legyen jogosítva a fegyelmi eljárás elrendelésére vagy az állástól való felfüggesztésre. Mert míg veszélyes az, hogy egy helyi politikai hatalom nyúl ilyen kérdéshez, addig kevésbbé veszélyes az, hogy maga az önkormányzati testület nyúl ilyen kérdéshez. Hiszen egy ilyen testületben mindig megvan az ellenvélemény, megvan a kontradiktatórikus eljárás, ennélfogva a tévedés és az önkényeskedés inkább ki van zárva. Tisztelettel kérem a belügyiminiszter urat, legyen szíves ezt a módosítást elfogadni, ezt a vörös posztót kitörölni ebből a szakaszból, mert ez felesleges és az említett törvényünkkel is ellentétes. T. Ház! Azt az inkonvenienciát sem tudjuk megérteni, hogy az árvaszéki elnök és a tisztifőügyész ellen csak a belügyminiszter rendelheti el a fegyelmi vizsgálatot vagy a felfüggesztést, illetőleg az autonómiák közgyűlése vagy a közigazgatási bizottság. Már csak ezért is kérem, méltóztassék ezt a módosító indítványomat elfogadni. Ugyanehhez a szakaszhoz egy másik módosítást is nyújtottam be. Nevezetesen szeretném kiegészíteni a harmadik bekezdést, amely arról szól, hogy a fegyelmi szabályokat a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendeletben állapítja meg. Itt megint sötétbeugrásról van szó. Nem látjuk, hogy miféle fegyelmi szabályzatot állapíthatnak meg a miniszter urak. Ez a fegyelmi szabályzat lehet retrográd, lehet olyan, amely nem nyújtja azokat a garanciákat, amelyekre valakinek védelme szempontjából szükség van. Ha már ilyen keretet biztosítunk a t, miniszter uraknak, szeretném, ha a Ház megnyugtatásul beiktatná a javaslatba azt a kiegészítést, hogy viszont azonban az ilyen módon megállapítandó fegyelmi szabályok ne legyenek kedvezőtlenebbek, mint amilyen fegyelmi szabályok az önkormányzati tisztviselőkre nézve az 1929 :XXX. te. szerint már fennállanak. Ezért javaslom, hogy a 6. § 3. bekezdésének végére iktassuk oda még a következő szöveget (olvassa): »de úgy, hogy azok ne legyenek kedvezőtlenebbek, mint az 1929 :XXX. tc

; az önkormányzati tisztviselőkre nézve rendeli s a vádlott védője a felsőbb fokon tartott tárgyalásokon is felszólalhat«. 43