Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-106

286 Az országgyűlés képviselőházának 106 A 3. § harmadik bekezdése tehát meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A 3. § negyedik bekezdése meg nem táraadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, hogy a szakasz szövegét felolvasni szíveskedő jék. Esztergályos János jegyző (olvassa a L §-t): Cseh-Szombathy László! Cseh-Szombathy László: T. Ház! Tulajdonképpen a 4. § intézkedik arról, hogy a jövőben a tisztiorvosok milyen fizetést fognak kapni. Sajnos, nélkülöztem ebben a szakaszban a konkrétumot. A szakasz tudniillik mindössze anynyit állapít meg, hogy a jövőben ezek az orvosok az V—

VIII. fizetési osztályban fognak elhelyezkedni. Éppen azért tehát, mert most történik a rendezés, amelynek kapósán egy egész sereg orvos van, aki évek óta folyTatja a maga becsületes munkáját a népegészségügynek érdekében, szükségesnek találnám leszegezni, hogy most, amikor az átminősítés megtörténik, a tisztifőorvosoknak legalább is felerésze az V„ felerésze a VI. osztályba jusson, a tisztiorvosoknak felerésze a VIII., felerésze pedig a VII. fizetési osztályba jusson, a szerint, hogy milyen szolgálati idővel rendelkeznek. Erro vonatkozólag terjesztettem be módosító indítványomat, amely így szól (olvassa): »A tisztifőorvosok felerészben V—VI., a tisztiorvosok felerészben a VII—

VIII. fizetési osztályba sorozandók.« Tisztelettel kérem a Házat, hogy ezt a módosító indítványomat magáévá tenni szíveskedjék Elnök: Szólásra következik

Î Szeder János jegyző: Tóth Pál! Tóth Pál: T. Ház! Ehhez a szakaszhoz, amely a tisztiorvosok fizetését szabályozza, legyen szabad nekem néhány szóval hozzászólnom azért, mert rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a prevencióban működő tisztiorvosok, tisztifőorvosok anyagi dotálása megfelelő legyen. Itt feltétlenül van egy kategória, amelyen bizonyos fokú sérelem történik és ez az a kategória éppen, amely már 10—15 esztendő óta tisztiorvosi vagy járási orvosi állást tölt be. Az ilyen helyzetben lévő tisztiorvos elveszíti most magánpraxisát, de viszont nem kap nagyobb előlépési lehetőséget és nem kap több fizetést, mert a 8. § szerint is, ha már illetménye magasabb, mint a megfelelő VIII. kezdő osztály, akkor addig nem lép elő, azt a fizetését tartja meg pontosan. Itt tehát bizonyos mértékben sérelem esik, főleg a tisztiorvosokon. Ennek a paragrafusnak kapcsán fel akarom hívni az igen t. belügyminiszter úrnak figyelmét egy fontos momentumra. Előfordulhat és elő fog fordulni, mint előfordult az életben már, hogy tisztiorvos a hivatása teljesítése közben járvány megállapításakor szerez egy olyan infekciót, amelyben elpusztul, szóval pontosan a hivatali működése folytán következik be egy sajnálatos hirtelen haláleset, amelyre vonatkozólag az egész törvényjavaslatban nincsen külön intézkedés. Arra kérem a miniszter urat, hogy találjon arra módot, hogy abban az esetben, ha az ilyen tisztiorvos akár szolgálatának első félesztendejében hivatásának esik áldozatul,, akkor azt a fizetést, amelyet élvezett, vagy a nyugdíját olyan larányban kapja meg a családja, mintha megfelelő ideig már szolgált volna. Ez törvényileg talán nincs statuálva, de a ihivatás teljesítése következtében történt ülése 1936 március 12-én, csütörtökön. haláleset alkalmával akár a rendőrségnél,, akár más foglalkozási ágaknál figyelembe szokták ezt a körülményt, venni és nagyon kéreni, hogy a tisztiorvosoknál is méltóztassék erre gondolni, ha ez a törvény nem m intézkedik. Előfordulhatnak esetek, hogy a tisztiorvos hivatásának áldozatául esikj iákkor családját megfelelő módon kártalanítani kell anyagi szempontból. Beadtam egy indítványt ehhez a javaslathoz,, amely szerint azt kértem, hogy a 4. bekezdésben a magángyakorlat eltiltása ne azonnal a törvény életbeléptetése után, azaz az idén július 1-én, hanem. 1937 január 1-én lépjen életbe. Maguk a tisztiorvosok öt esztendőt is szeretnének kérni átmeneti időnek, de az ilyen kívánságnak a közérdek miatt háttérbe kell szorulnia, mert nem tudunk egy bizonyos működési ágban reformot,, újítást hozni akkor, ha öt esztendeig fenntartjuk a mai állapotot, Esetleg azonban a miatt, mert most július 1-én lép életbe ez a^ törvényjavaslat, ez az esztendő bizonyos (mértékig zökkenőt jelent a [magánpraxis abbahagyása tekintetében. Vannak háziorvosi állások és vannak egyéb, nem tudom megmondani pontosan, milyen állások, amelyek ezt a párhónapi átmenetet megkövetelnék és ha a törvény a szerint szö végeztetnék, hogy a magánpraxis 1937. évi január 1-től kezdve lesz tilos, ez a félesztendei átmenet talán elég volna ezeknél az orvosi állásoknál a nehézségek áthidalására. Ezeket voltam bátor az igen t. miniszter úr figyelmébe ajánlani. Elnök: Dinnyés Lajos képviselő urat illeti a szó. Dinnyés Lajos: T. Ház! Ennek, a kérdésnek sarkalatos tétele a tisztiorvosok anyagi dotációjában rejlik. Nagyon természetes, hogy ha ezektől^ a tisztiorvosoktól alapos és a köz szempontjából tökéletes munkát akarunk, tőlük ilyet várunk el, iákkor megfelelő dotációjukról is 'gondoskodnunk kell. Az igen t. belügyminiszter úr volt szíves beszédében már kitérni erre -a kérdésre és a .tisztifőorvosok és tisztiorvosok fizetési osztályokba való sorozásáról olyan kijelentést tett, hogy a szolgálati időt a fizetési osztályokba való beosztásnál bizonyos mértékben tekintetbe fogják venni. Már az általános vita során kitértem a magángyakorlatra,, illetőleg a mellékfoglalkozásra és az orvosi eskü lényegére. Miként nagyon jól tudjuk* az orvost esküje kötelezi első segély nyújtására. Az életből veszem a példát. Már a múltkor felhoztam, most megismétlem, méltóztassék a végrehajtási utasítás kapcsán intézkedni abban azs irányban, hogy a tisztiorvosokat, akik hivatásuk teljesítése közben szállnak ki vidékre jobbra és balra,, ne vegyék az ingyen betegek tömegei körül és ne legyenek ezek a tisztiorvosok rákényszerítve arra, hogy ezeket a betegeket is kénytelenek legyenek ellátni, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Nincs is!) Ismerve a falu népét, ismerve a falun levő nagy nyomorúságot, ilyesmik könnyen előfordulhatnak, hiszen tudok eseteket, hogy a kiszálló tisztiorvost sub titulo első segélynyújtás, megrohamozzák az emberek. Utalok itt a pestvármegyei tisztifőorvosra, aki ha Gombára hazamegy, állandóan mindig 30—40 emlber várja és kötelessége első segélyt nyújtani, illetőleg gyógyítani. Mi fog a hasonló helyzetbe kerülő orvosokkal történni? Erre is méltóztassék gondolni. Egészen új gyakorlat fog itt kialakulni.